90302. lajstromszámú szabadalom • Végigmenő, meghosszabbítható és megrövödíthető vonó- és lökőszerkezet vasúti járművek számára

síkban után nem engedő, elleniben fel- és lefelé megfelelően engedékeny, akkor a minden oldal felé való kilendíilletőséget a kocsi fővázában csakis oldalirányú ki-5 lendíthetőségre kell korlátozni. Ez az eset csakis a kocsi fővázának homlokzati tar­tórészében alkalmazott vezeték nyílásá­nak megfelelő alakítását követeli meg. A találmány értelmében a vonó- és lökő-10 szerkezet kilendíthető részei mindegyik kocsifélben a ki nem lendíthető részekkel csuklósan vannak összekötve akép, hogy legalább is lökőigénybevételeknél gyűrűk­nek ezekben lévő csapszegekbe vagy effé-15 lékbe való ütközése elkerültetik és lökések esetén, bekövetkező megsérülések elkerülé­sére a rúd erős harántrészbe ütközik és viszont. A forgáspontok számára alkalma­zott, elhajlásokat megakadályozó vezetés 20 a kocsiállványban a forgáspontok két ol­dalán van elrendezve. Az 1. ábrán a vázlatosan feltüntetett (1) kapcsolófejet viselő (2) rúd a kocsi forgó vázán megerősített (a) csapágy által van 25 vezetve és a kocsi fővázának (b) homlok­zati tartójában lévő nyílásban jobbra és balra a szükséges mozgásszabadsággal bír. A kocsi fővázában (c) hossztartókon megerősített (d) sínekben a (4, 5, 6) ré-30 székből álló, a kocsi hossztengelye irá­nyában eltolható keret van vezetve. A (2) rúd a (4) harántrészen hatol át és ebben oldalt kilendíthető; ez a (2) rész a (7) karmantyút hordja, mely felül és 85 alúl a négyszögletes keresztmetszetű (8) csapszegbe megy át és a függőleges ten­gelyű, hengeresen lekerekített (3) kiug­rásban végződik, melyek a (6) harántrész­ben egy üreges hengeralakú nyílás felel 40 meg. A (2) rúd keresztmetszete a kapcsoló­fejtől egészen be a (7) karmantyúig cél­szerűen négyszögletes. A (7) karmantyú a részek kiképzése folytán, valamint a (9) 45 anya vagy csészék által (8. ábra) van a (2) rúdon fogvatartva. Az említett négy­szögletes (8) csapszegek a két (10) rész kivágásaiban fekszenek, mely részek kö­zül az egyik a (7) karmantyú és a (9) 50 anya, illetve a (2) rúd felett, a másik pe­dig ezek alatt van elrendezve, úgyhogy a két (10) rész a (2) rúd mozgásait követi, ellentétben a vonó- és lökőszerkezetnek csak a hosszirányban eltolható részeivel. 55 A (10) részek hátrafelé gyűrűalakban vannak kiképezve, mely gyűrűkben a (12) karmantyúkon felül és alúl alkalmazott kerek (13) csapszegek foglalnak helyet, amelyek körül a gyűrűk elforgathatnak. A (12) karmantyú a csakis hosszirányban el- 60 tolható (32) rúdra van feltolva és ezen egyrészt a (11) anya- vagy rúdvastagítás és másrészt a (12) karmantyún belül fekvő ponttól egészen az (e) haránttartó mögé uégyszögkeresztmetszetű (32) rúd élei 65 által van fogvatartva. Nyugalmi helyzetükben a (10) részek­gyűrűi a (15) rúgók hatása alatt a (13) csapszegekhez támaszkodnak és a (3) ki­ugrásnak annyi játéka van a (6) haránt- 70 rész kivágásában, hogy a meghúzásnál kanyarulatban a (10) részek a (13) csap­szegek körül való elfordulásban nincse­nek akadályozva. Lökés alkalmával, mi­kor a kerek (3) kiugrás a (6) harántrész 75 nyílásába lép be, kanyaruatban a (3) ki­ugrás a kivágásban el fog fordúlni. A lö­késnél a (10) rész és a (13) csapszeg kö­zött oly mozgástér keletkezik, mely elég­séges ahhoz, hogy a (3) kiugrásnak a (b) 80 harántrész kivágásában szükségelt elfor­dulását a (13) csapszegek ne akadályozzák. A vonóhatásnak a (32) rúdra való átvi­telét a (10) részek, a lökésnek a (32) rúdra való átvitelét pedig a (6) harántrész köz- 85 vetíti, mely utóbihoz a (32) rúd a közte és a kocsiváz között elrendezett rúgók által (a tulaj donképeni vonó- és lökőrúgók ál­tal) hozzászoríttatik. A (2) rúdnak a pá­lyakanyarulatba való beállítását, vala- 90 mint a középhelyzetbe való visszaállítását a forgó váz (a) vezetéke végzi. A kapcsolófejek könnyű kicserélhetése céljából a kilendíthető (2) rúd két rész­ből állhat, melyek egy ezen két résznek 95 (kölcsönös elmozdíthatlanságát biztosító, azonban könnyen oldható kötés által van­nak összetartva. Ily kötést mutat a 4. ábra. A (18) csapszegek kizárólag a két (17) összekötő rész rögzítésére szolgálnak, 100 a (19) tárcsa pedig fogószerkezetet képez. Az 5. ábra a 6 ábra (20) részén át vett metszetben tünteti fel ezen hosszrésznek a (6, 21) és (22) harántrészekkel való összekötését. 105 Ha a forgó váz (f) forgásicsapja (6. ábra) a vonó- és lökőszerkezet hatásköréibe nyúlik, akkor a vezetékkeretnek feltün­tetett kiképzésénél azt ki kell kerülni. A (12) karmantyú és a (13) csapszeg helyett 110 (1. ábra) a 6. ábrán a (13) csapszeggel el­látott (60) lemez van elrendezve, mely a (C) harántrészen van megerősítve. A 7. ábra a 6. ábra szerinti (20) részek hosszmetszete. A (23) csapszegek csak a 11& (20) résznek a (6, 21) és (22) harántrészen I való fogvatartására szolgálnak. i A 8. és 9. ábrán feltüntetett foganatosí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom