90235. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasbetonboltozatok építésére, héjazás boltozatsablon és állványzat alkalmazása nélkül

— 3 — rendszer közreműködése mellett tetemes nagyságú terhelést hordjon. Az így alkotott csőszerű, fémes boltív­ben a betonozás a kerülettől a középpont 5 felé fokozatosan előrehaladva, egymást követő koncentrikus rétegekben történik. E célból az (1) csőszerű boltívbe minde­nekelőtt egy második (20) csövet illesz­tünk be (3. ábra), mely pl. likacsos beton-0 ból van készítve és melynek felülete igen érdes, hogy a beton öntésekor kitűnő ta­padást adjon. Azután a külső (1) fémburkolat és a likacsos (20) cső közé a beton fegyverze­tét (merevítését) képező vasakat helyez­zük el, mely művelet semmi különösebb nehézséget nem okoz, minthogy a nagy fesztávolságú boltívek keresztmetszetei elég nagyok ahhoz, hogy a munkások 20 könnyen bebújhassanak és a boltív üre­gében dolgozhassanak. Azután az (1) fémcső és a likacsos (20) cső közt lévő gyűrűalakú keresztmetszetű (B) hézagba betont öntünk. Ez a betono-25 zás bárminő ismert betonöntési módszer alkalmazásával, pl. komprimált levegőjű készülékek segélyével való fecskendezés­sel végezhető. Ezt az első betonréteget a kezdeti fémcső, minthogy saját szilárd-30 sága, a kötélrendszer szilárdságával kap csolatban, ha a különböző elemek alkal­masan méreteztettek, elég nagy, könnyen hordhatja. Most a (B) hézagba öntött betont kötni 85 hagyjuk. Ezáltal az első réteg igen tete­mes saját szilárdságot ér el, mely már lehetővé teszi, hogy önmagát hordja és e pillanattól kezdve a kötélrendszert, ha nem is teljesen, de legalább részben, el 40 lehet távolítani. Azonkívül ez első beton­réteg képes lesz a második réteg által ké­pezett terhelést hordani, melyet majd abba beöntünk. Megjegyzendő, hogy az első rétegnek a 45 cső belseje felé való határolása céljából alkalmazott belső (20) cső, minthogy lika­csos, a vizet, melyet a beton a szokásos csömöszölési művelet ideje alatt magából kiizzad (mely csömöszölési műveletet pl. 50 ismert pneumatikus verők vagy sulykok segélyével a külső fémburkolatra mért üté­sekkel végzünk a betonon), keresztül fogja engedni. Ez a víz azután, a boltív hajlá­sát követve, önmagától könnyen el fog 5 távozni. E szerkezet folytán másrészt könnyű lesz a beton kötése közben a kellő pillanatban a szükséges vizet, hogy a kö­tés a lehető legjobb feltételek közt men­jen végbe, a belső (20) csőnek vízzel való megtöltésével bevezetni. 60 Ha az első betonréteg kötése megtör­tént, ugyanolyan módon eljárva, mint előbb, egy második, az elsővel koncentri­kus belső réteg öntéséhez fogunk. Ez a második réteg kötésével a boltív szilárd- 65 ságát még jobban fokozza. Ezután foko­zatosan, lépésről lépésre haladva, így já­runk el mindaddig, amíg az ív a kívánt szilárdságot eléri és pedig akár teljesen megtöltve a betonnal, akár pedig azáltal, 70 hogy annak közepében bizonyos üreget hagyunk. A betonozás műveletének utolsó szaka­sza abban áll, hogy a csövet vasbeton­réteggel vonjuk be, mely azt teljesen kö- 75 rülveszi. Ez utolsó munkaszakasz előnyösen ösz­szeesik a támasztékok, kereszttartók és általában valamennyi, a boltívre támasz­kodó rész betonozásával, melyet előzőleg 80 valamennyi függesztő kábeltől, gyűrűtől stb. megfosztunk, ellenben a még szüksé­ges kiegészítő vasakat a már meglevő boltív felületén helyükre tesszük és ott rögzítjük. 85 A fentiek szerint célszerű, hogy a be­ton terhelését, amennyire csak lehet, csökkentsük és oly betont alkalmazzunk, mely igen hamar nagy szilárdságot ér el. Az alkalmazott beton e célból oly köny- 90 nyű legyen, amint csak lehetséges (vas­salakbeton vagy hasonló) és gyorsan kötő cementet tartalmazzon, ami által a beton igen gyorsan igen nagy szilárdsá­got ér el. 95 Megjegyzendő, hogy a végzendő munka terjedelme szerint a kész boltív és ennek következtében a kezdeti csőboltív méretei is jelentékeny mértékben változnak. A legegyszerűbb szerkezet az, melynél 100 a boltívet egyenlő vagy fokozatosan nö­vekedő, ill. csökkenő átmérőjű, hengeres csőalakú (1) elemek sorozatából állítjuk össze (7. ábra). Nagyobb fesztávolságú és hordképes- 105 ségű boltíveknél, melyeknél a két kereszt­metszet méreteinek különbsége nagy, cél­szerű a csőnek oly alakot adni, mely kö­zel áll ahhoz, melyet véleg nyerni aka­runk. A boltívet ez esetben két (il, i2) no félhengerből állítjuk össze (8. ábra), me­lyek közbehelyezett (jl, j2) lapos pofák útján vannak egyesítve. Ha még nagyobb fesztávolságú és hordképességű kell, hogy legyen a boltív, 115 akkor a kezdeti boltívet két (KI, K2) cső

Next

/
Oldalképek
Tartalom