90199. lajstromszámú szabadalom • Többkorongos hajtómű feszűltségkiegyenlítéssel és ugyanazon húzóelem (kötél, lánc) által való körülhurkolással

lanságára, mimellett láncfogókorongok számára is a zavarok a lánc egyes elemeinek a fogók által való statikusan határozatlan igénybevétele által magyarázhatók. 5 Különösen jellegzetesek ezen kétséges jelenségek számára a barnaszén-bányákban uralkodó viszonyok, ahol a szénkocsik szállítása a szintes művelésnél ferde síkon történik, még pedig a nagy teljesítményit) nek megfelelően szükségképpen láncícgótárcsák segítségével, míg a szintes művelésnél az odaszállító pályák számára, melyek időről-időre szükségessé váló meghosszabbítások miatt csak rosszul dolgoz-15 hatnának kalibrált láncokkal, súrlódási hajtóműveket alkalmaznak, azonban itt a kisebb teljesítményeknek megfelelően két hajtókoronggal bíró hajtóműre való korlátozással. 20 Jelen találmány már most különösen láncszállítás számára feszültségkiegyenlítődéssel kiképezett, (3) koronggal bíró hajtóműre vonatkozik, ami által mindenekelőtt a legnagyobb teljesítményeknél 25 lehetővé válik tiszta súrlódási hajtóművek alkalmazása közönséges láncokkal, anélkül, hogy a különösen itt nagy erővel fellépő, emelőszerkezeti feszültségek a legkisebb szerepet is játszanának. Miután to-30 vábbá a láncok a megsodrással az oldalirányú kitéréssel és a keresztezéssel szemben különös mértékben érzékenyek, a (3) korong ugyanazon síkban háromszögalakban van egymáshoz képest ágyazva, hogy .85 a lánc által S-alakú hurkokkal egymásután hurkoltassanak körül. Ezen (3) tárcsának feszültségkiegyenlítődéssel való meghajtása központos előtéttengelyről történik, amelyen a két, a (3) korong egy-40 más között való kiegyenlítődésére szükséges kiegyenlítőmű el van rendezve; a két ugyanazon irányban járó korong az ezen az előtéttengelyen lévő kerekekkel közvetlenül kapcsolódik, míg a harmadik, ellen-45 tétes irányban mozgó korong megfordítókerék közvetítésével vitetik tova. A 139559. számú német szabadalmi leírás (lásd különben a „Zeitschrift des Vereines Deutscher Ingenieure" 1902,1688. 30 oldal) már szállítógépek számára is ajánlja ezen háromszögben elrendezett korongokat, melyek egymásután ugyanazon kötél által hurkoltainak körül, mimellett vagy két, vagy pedig egyáltalában csak .55 egy korong nyer mótor által való meghajtást, míg a többi súrlódási kerekekhez hasonlóan súrlódás által vitetik tova. Ezáltal túlfeszültségek fellépése esetén kiegyenlítődést akartak csúszás által elérni. Ez azonban hamis következtetésen alapul. 60 A korongoknak egymáshoz való hozzászorítása ugyanis a kötélfeszültség által történik, mimellett azonban az ezáltal létesített súrlódási összeköttetés rendes feszültségek esetén a korongok tovaviteléről 65 kezeskedik. Miután a kötélfeszültségeknek az emelőszerkezet behatása alatt való megnövekedése maga után vonja a súrlódási korongoknak egymáshoz való aránylagcsan erősebb hozzászorítását, nem lát- 70 ható be, hogy miért álljon be a tovavitel helyett egyszerre csak a csúszás. Éppen ezért nem is járt sikerrel ezen berendezésnek a gyakorlatba való átvitele. A mellékelt rajz 12. ábrája már most az 75 imént jelzett találmány foganatosítási példáját oldalnézetben mutatja, míg a 13. ábra ugyanezen berendezés másik oldalnézetét, a 14. ábra pedig alaprajzát tünteti fel. 80 A három (65, 74) és (77) hajtókorong ugyanazon síkban egymáshoz képest háromszögialakban van ágyazva és a (111) lánc által egymásután S-alakban hurkoltatik körül; a lánc tehát itt sem meg nem 85 sodortatik, sem pedig a hajtóhornyok síkjából oldalt ki nem téríttetik. Az (59') szíjtárcsa által bevezetett, teljes kerületi erő a mérlegkar gyanánt ható (60) bolygókerekek által határozott részletben mindé- 90 nek előtt átvitetik a (61) kúpkerékre, mely üreges tengely útján a (64) előtéttengelyen lazán futó (62) kerékkel merev egésszé van összekötve. Ezen (62) kerék a (66) futóhoronnyal összecsavarolt vagy egy darab- 95 ban öntött (65) fogaskoszorúval kapcsolódik. A (60) bolygókerekek által elosztott teljes kerületi erő második részlete a (63) kúpkerék által leadatik a (64) előtéttengelyre és erről tovavezettetik a második 100 kiegyenlítő műnek ugyancsak a (64) előtéttengelyre felékelt (67) bolygókerék tartójára. Ennek (68) bolygókereke által az egyik részlet ismét leadatik a (70) kúpkerékre, mely az ugyancsak a (64) tenge- 105 lyen lazán futó (75) kerékkel üreges tengely által van összekötve. Ezen (75) kerék a (77) koronggal egységes egészet képező (76) fogaskoszorúba kapaszkodik. A forgató nyomatéknak a (69) kúpkerékre jutó no részlete a vele mereven összekötött (71) homlokkerék által a (110) közbenső kerék útján létesített mozgásmegfordítással átadatik a (72) komiokkerékre, mely éppúgy, mint a (74) hajtókorong, a (73) tengelyre 115 fel van ékelve; ilyen formán a forgató-