90177. lajstromszámú szabadalom • Váltakozóáramú indukciós mótor

egy (b2) háromfázisú tekercset hord. melynek végei egyrészt egymással, csillag'kapcsolásban vannak összekötve ós másrészt három, a (bl) rótortengelyen 5 ülő (b3) csúszógyűrűhöz (1. ábra) vannak kapcsolva, úgyhogy ezeken át egy indító ellenállással hozhatók kapcsolatba. Ha a most leírt motort, •— akár üresen, akár terhelés alatt, — megindítani akar-10 juk, akkor mindenekelőtt, a (b2) rótortekerc-s nyitott és a (c4) segédrótortekercs nemgerjedt állapotában, az (al) státortekercset, az említett segédtekerccsel (segédfázissal) együtt, bekapcsoljuk. Az 15 (A) státor által most létesített kétfázisú forgó mágnesmező és a (C, cl) segédrótorban indukált áramok hatása alatt most a (C, cl) segédrótor egy bizonyos forgási irányban, nevezetesen a forgó mágnes-20 mező körülforgásának irányában, megindul és csakhamar a szinkrónizmustól kevéssé különböző fordulatszámot ér el. Ha most lekapcsoljuk az említett segédfázist, akkor a forgó (C, cl) segédrótor úgy hat 25 a két, egymással szemközt forgó mágnesmezőre, melyekre, — egy általánosan elterjedt nézet szerint, — az egyfázisú, váltakozó státor-mágnesmezőt szétbontva képzelhetjük, hogy az a mágnesmező, 30 mely a (C, cl) segédrótor forgási irányában forog körül, tetemes mértékben erősbödik, ellenben az ellenkező értelemben körülforgó mágnesmező, gyakorlati értelemben, megsemmisíttetik (eltűnik). Ez a 35 körülmény lehetővé teszi, hogy a (B) rotor, indító ellenállások használatával pontosan úgy indítsuk meg, mint egy többfázisú mótor rotorját. Mert a (C) vasrúdak közt lévő légrések által tangenciális irányét) ban előidézett nagy mágneses ellenállás, melyhez képest .a sugárirányú mágneses ellenállás aránylag kicsiny, a státormező erővonalait arra kényszeríti, hogy a segédrótor és a (B) rótor vasán át záródjanak. 45 Ily módon a (b2) rótortekercs a státor hatásos forgó mezejével pontosan úgy van összeláncolva, mint egy közönséges többfázisií indukciós motornál, és minthogy a -sugárirányban a mágneses ellenállás ki-50 csiny a tangenciális irányú mágneses ellenálláshoz képest vagy más szavakkal: minthogy a mágneses áramlás a segédmotorban a kerület irányában lehetőleg n.eg van gátolva, említésre méltó szóró 55 áramlás nem keletkezik. Tehát csak a (b2) rótortekercset kell indító ellenállások bekapcsolása mellett, zárni, hogy a mótor megindulásához szükséges forgató nyomatékot érjük el, mimellett a mótor mechanikai megterhelését oly nagyra lehet vá- 60 lasztani, hogy a normális forgató nyomaték többszörösének megfelelő értékű indító forgató nyomatékot kaphatunk. Ha most a (C, cl) segédrótoron elrendezett (c4) gerjesztő tekercset a már emlí- 65 tett egyenáramforrással kötjük össze, akkor a (C, cl) segédrótor úgyszólván egy szinkrón mótor rotorjává lesz, amenynyiben a hatásos forgó státormágnesmezővel szinkrón módon forog körül, mi- 70 mellett ebben a forgó mágnesmezőben olyan helyzetet vesz fel, hogy az erővonalak mágneses ösvényén egyenlőtlen nemű pólusok követik egymást, tehát pl. egy északi státor-pólussal egy déli segédrótor- 75 pólus és ezzel ismét egy északi rótor-pólus ál] szemközt. A (c4) tekercsben folyó gerjesztő áram erősségének alkalmasan való megválasztásával már most, pontosan úgy, mint egy közönséges szinkrón mó- 80 tornál, az (al) státortekercsbe bevezetett egyfázisú áram erőssége és feszültsége közt fennálló fáziseltolódást tetszés szerint befolyásolni lehet. Tehát pl. csökkenteni vagy egészen meg is lehet szüntetni 85 ezt a fáziseltolódást, azaz cos <p = 1 nagyságú teljesítmény-tényezőt lehet adni a motornak vagy pedig az áramerősségnek a feszültséghez képest való utánsietésót annak elősietésére lehet átváltoztatni. 90 Természetesen minden nehézség nélkül lehet a segédrótor fentebb ismertetett kalitka-tekercsét valamely más módon alkotott, röviden záró fegyverzettekerccsel is helyettesíteni. Ezt azonban, ha a segéd- 95 rótor segédfázis segélyével való megindításának lehetőségére súlyt fektetünk, legalább kéttengelyűnek kell kiképezni. Anélkül, hogy valamit is változtatnánk a találmányon, lehetne, ehelyett, 100 hogy a gerjesztő tekercset az egyenletesen szétosztott mágnesmező-vas hézagaiban helyezzük el, a segédrótort kifejezett, betekercselt pólusokkal bíró póluskerék gyanánt is kiképezni. A működés módját 105 tekintve az így módosított segédrótor elvileg nem különböznék a fentebb leírttól. Lehetne továbbá a segédrótor és a hatásos forgó státor-mágnesmező közt a szinkrónizmust, a segédrótor gerjesztő teker- 110 csében folyó egyenáramtól függetlenül, azáltal is biztosítani, hogy a segédrótort, mechanikai eszközökkel, a hatásos forgó státor-mágnesmezővel szinkrónizmusban működtetjük. 115 Abból a körülményből, hogy a gerjesztő