90175. lajstromszámú szabadalom • Nyomólevegős indítókészülék belső égésű erőgépekhez

— 296 -rül koncentrikusan elrendezve, mely dugattyú, alsó felületével, a (H) szelep emelő (hl) karjának fönt gömbcsuklószerűen kiképezett végén nyugszik. A (D) 5 szeleporsó (d3) furattal van ellátva, melyen át az indító nyomólevegő a (C) vezérlődugattyú felett lévő térbe juthat be. A (G) szelepemelőtengely körül ide-oda lengethető (H) szelepemelő, jobboldali 10 karján, a (K, kl) bütyköstárosával együttműködő (h2) vezérlőgörgőt hordja, míg a (hl) baloldali karjával a (D) szeleporsót, a (C) vezérlődugattyú alatt, hézaggal körülfogja. 15 Nyugalmi állapotban a munkahenger belseje felé nyíló (dl) indítószelepet az indítóház alsó részében elrendezett (E) rúgó, mely alulról a (D) szeleporsó (d2) karimájához támaszkodik, zárva tartja. 20 Ezen (d2) karima, és a (H) szelepemelő (hl) kiarjia végének alsó felülette közt egy (F) rúgó van elrendezve, melynek legnagyobb feszültsége ugyanolyan nagy, vagy valamivel kisebb, mint a (dl) sze-25 leptányérra gyakorolt az a nyomás, mely a munkahengerben uralkodó ama feszültségnél éri ezt a szeleptányért, melynek ellenében a (dl) indítószelepnek megnyílnia kell. 30 A leírt berendzés működési módjának megvilágítása céljából tegyük fel, hogy az indítószelepnek akkor kell nyitnia, ha a nyomás a munkahengerben 20 atm. alá süllyedt. Legyen az indító nyomólevegő 35 nyomása pl. 25 .atm. Ha a szeleptányér, 20 atm. bengernyomásnál, a henger oldala felől, pl. 1200 kg. nyomást kap, akkor az (F) rúgót úgy kell méretezni, hogy legnagyobb feszültsége, teljesen össze-40 szorított állapotában, szintén kb. 1200 kg. legyen. A (C) vezérlődugattyú átmérőjét ellenben olyan nagyra választjuk, hogy az általa az indító nyomólevegő hatása alatt, a (H) szelepemelő (hl) karjára gya-45 korolt nyomás kb. 1500 kg. vagy ennél nagyobb legyen. Ha már most az az eset áll elő, hogy a (K) bütyköstárcsa (kl) kimetszése halad el a (h2) vezérlőgörgő alatt, miiközben a 50 nyomás a munkahengerben még nagyobb 20 atm.-nál, akkor a (h2) vezérlőgörgőt a (C) vezérlődugattyú által a (H) szelepemelőre gyakorolt nyomás beszorítja ugyan a (K) bütyköstárcsa (k) kimetsz é-55 sébe, azonban a (dl) szelep, ennek dacária, zárva marad és a (C) vezérlődugattyú, lefelé mozgásakor, csak az (F) rúgót nyomja össze, iigyhogy ennek feszültsége most a (D) szeleporsó (d2) karimáját terheli. Az ekkor fellépő rúgóerő azonban, a f rúgó említett méretezése folytán, a (dl) szelepet csak akkor nyithatja meg, ha a, nyomás a munkahengerben 20 atm. alá süllyedt. Minthogy pedig a (h2) vezérlő görgő, az egész leírt művelet közben, a < (K) bütyköstárcsa felületéhez szoríttatik, a (dl) szelep anélkül nyílik meg, hogy a (H) szelepemelő bárminő hirtelen mozgásokat vagy lökéseket kapna. Emellett azt a nyomást a munkahen- ' gerben, melynek ellenében a (dl) indítószelepnek meg kell nyílnia, tetszőlegesen meg lehet választani és pedig tekintet nélkül a használt indító nyomólevegő nyomására. A (G) vezérlődugattyú át- ' mérője célszerűen oly nagyra méretez hető, hogy az indító nyomólevegő által a dugattyú felső felületére gyakorolt nyomás még akkor is meghaladja az (F) rúgó feszültségét, ha a nyomólevegő feszült- í sége maga a felére csökkenne. Ezáltal az indítókészülék működési módja semmi tekintetben sem befolyásoltatik. A 2. ábrán feltüntetett foganatosítási példa az 1. ábrán láthatótól lényegileg í csak abban különbözik, hogy az (F) rúgó itt egy (L) tokban van elhelyezve, melynek feneke, a rajzon látható módon, a (D) szeleporsó (d2) karimája mögé nyúlik. Az (L) tok felső fala a (H) szelepemelő (hl) ! karjának szabad végével csuklósan van összekötve. Azonkívül, ennél a foganatosítási példánál, a (D) szeleporsó nincs keresztülvezetve a (C) vezérlődugattyűn és a dugattyú felett lévő tér egy külön í (M) vezeték útján van összekötve az indító nyomólevegő vezetékével. A (dl) szelep kényszermozgásúan záródik, mihelyt a (H) szelepemelő (h2) vezérlőgörgője a (K) bütyköstárcsa (kl) kimetszésének : (negatív bütykének) felfutó végével jön érintkezésbe. A szelepnyitás művelet© semmiben sem különbözik az 1. ábrán látható elrendezésre vonatkozólag leírttól. A 3. és 4. ábrán feltüntetett foganato- : sítási példák a fent leírtaktól lényegileg csak abban különböznek, hogy a közvetítőtagot képező (F) rúgó itt egy dugattyús nyomóközeg hengerrel van helyettesítve, mely valamely állandó f eszültségű nyomóközeg hatása alatt áll. Ezzel a rúgófeszültség változásainak hatása ki van kapcsolva és ezenkívül az egész indítókészülék egyszerűsítve van. A 3. ábrán látható foganatosítási példá- : nál a (C) vezérlődugattyú lent egy (cl) üreges hengerben végződik, míg a (D) szeleporsó fönt egy (d4) dugattyút hord,