90157. lajstromszámú szabadalom • Kormányelrendezés vizi és légi járművek számára

a segédkormány között levő átvivőszerkezetet úgy képezzük ki, hogy a főkormány ós a segédkormány által leírt utak viszonya a főkormány állása szerint külön-5 böző, a forgómozgások szögáttétele tehát változó legyen. A forgómozgások szögáttételének ily változtathatóságát pl. azáltal érhetjük el, hogy a főkormány hajtóművének ill. 10 irányadójának egyenletes forgásánál a segédkormány forgási szöge pontosan vagy megközelítőleg sinus-törvény szerint változik. Ha pl. a főkormány hajtóműve ill. irányadója és a segédkormány 15 közé excentert vagy forgatyús hajtóművet iktatunk be, úgy a kormány hajtóművének egyenletes forgását a segédkormány egyenlőtlen, sinus-törvény szerint változó, ingaszerű mozgásává alakíthat -20 juk át. Ez elrendezés egy példaképpen vett foganatosítási alakja a 2. ábrán van feltüntetve. (a) a főkormány, (b) a segédkormány, (c) a főkormány irányadója, 25 mely a főkormány tengelyén, a főkormányhoz képest forgathatóan van elrendezve. A (c) irányadó a kétszeres áttétellel bíró (d) fogaskereket forgatja; utóbbi az (e) forgatyú és az (f) csatlórúd segít-30 ségével a (g) fogasrudat hajtja. A (c) irányadó teljes fordulatánál a (g) fogasrúd kétszer ide-odamegy (azaz négy menetet tesz meg) és a (h) fogaskereket, ill. az (i) csatlórúd segítségével a (b) segéd-35 kormányt oly szöggel forgatja el, melynek mértéke sinus-törvény szerint változik, ha a (c) irányadó vagy az (a) főkormány egyenletesen forog. A két mozgás ez összefüggését a 3. ábra 40 tünteti fel. Míg az 1. ábrának megfelelő elrendezésnél a két szögmozgás áttétele 1:1 volt, most az áttétel változóvá vált és nagysága a munka-zéróhelyzetekből (0°, 180°) való elforgásoknál kb. 1:5, míg 45 a legnagyobb munkakitéréseknél (45°, 135°) nullára csökken. A két szögmozgás közötti összefüggést és ezáltal azok áttételi viszonyát már most tetszőlegesen változtathatjuk, ha az át-50 vivőszerkezetbe egymásután több excenterhajtóművet iktatunk be. Nevezetesen elérhetjük azt, hogy nagyobb áttételt éppen a munka-zéróhelyzetekben (0°, 180°) kapjunk, amelyek-55 ben a gyors kormányzásra és gyors ellenmozgásra való tekintettel kívánatos, ha az áttételi hajtóművet úgy képezzük ki, hogy a 3. ábrán feltüntetett sinusgörbe helyett, pl. a 4. ábrán feltüntetett . görbét kapjuk, melynél a sinus-görbe fej- 60 felémenő ága meredek, a fekvő ága pedig lapos. Minél meredekebbek a felfelémenő ágak, annál nagyobb a szögmozgások áttételi viszonya, annál gyorsabban követi a főkormány a munka-nullahelyzetékben, 65 úgy a kormányzásnál, mint az ellenmozgásnál, a segédkormány kitéréseit. A segédkormány ill. az irányadó kis kitéréseinél a segédkormány gyorsan eléri a legnagyobb munkaszöget és a maximális 70 munkakitérésekbe való továbbmozgásakor is, a főkormányhoz képest, e szög alatt marad állva. Ha a menetirány megfordításakor a főkormány a 90°-nak megfelelő helyzetbe forog, úgy a segédkor- 75 mány e helyzetben gyorsan átállíttatik, úgyhogy ez a főkormánynak a hátrafelé menethez való új munkahelyzetbe való további forgásakor, a főkormányhoz képest, a helyes helyzetet veszi fel és úgy 80 a kormányzómozgás, mint az ellenmozgás céljára helyesen működik. A 4. ábrán feltüntetett szögáttételkarakterisztikont azáltal érhetjük el, hogy több excenterhajtóművet oly módon 85 kapcsolunk egymásután, hogy jellemző mozgásaik összeadódjanak. Hogy mily módon vannak az ex centerhajtóművek kiképezve, az a találmány szempontjából lényegtelen. Lényeges az, 90 hogy ez excenterhajtóművek az egyenletes forgómozgást egyenlőtlenné alakítják át. Egy elrendezésnek a foganatosítási példáját, melynek karakterisztikonja a 4. ábrán van feltüntetve, az 5. ábra mutatja. 95 A (c) irányadó a (d) fogaskereket, ez pedig az (e) forgatyú és (f) csatlórúd segítségével a (k) fogasszegmenst forgatja. Ez első excenterb ajtóműhöz egy második csatlakozik, mely az (1) fogaskerékből, az 100 (m) forgatyúból, az (n) csatlórúdból és az (o) forgatyúból áll. Az (m) és (o) forgatyúk nem egyenlőek, úgyhogy ez excenterhajtómű is, magában véve, olyan mozgatószerkezetet képez, melynek átté- 105 teli karakterisztikonja a 3. ábrán feltüntetettnek felel meg, azonban amaz eltéréssel, hogy a görbének a null-tengelyt metsző ágai meredekebbek a sinus-görbe megfelelő ágainál, míg az első excenter- 110 hajtómű, mely az (e) forgatyúból, az (f) csatlórúd és a (k) fogassegmensből áll, hasonló karakterisztikonnal bíró szerkezetet képez. E két szerkezet úgy van egymás mögött elrendezve, hogy karakterisz- 115 tikus mozgásaik összeadódnak, tehát a 3. ábrának megfelelő áttételi karakterisz-