90054. lajstromszámú szabadalom • Hangvisszaadó készülék

frequenciaterjedelemben egyenletesen kell a hangot reprodukálnia. A (3) pólusdarab a létesített hang kibocsátására szolgáló radiális (10) résekkel 5 van ellátva. A hangosító megfelelő működésének egy másik lényeges követelménye, hogy a diafragma szomszédságában ne legyenek rezonáló légkamrák. Ha pl. a diafragma 10 mögötti tér teljesen zárva lenne, egy bizonyos frequenciánál a bezárt levegő a diafragmára rugalmas visszavivő erőt fejtene ki, ami erős rezonálóhatást okozna, míg más frequenciáknál a bezárt levegő a 15 diafragma mozgását annyira fékezné, hogy a rezgés amplitúdóját tetemesen csökkentené. A feltüntetett szerkezetnél a hosszú keskeny légrés folytán a diafragma mögötti légtér a külső szél kivételével be 20 van zárva, úgyhogy a levegő nem tud egykönnyen kiszabadulni. E szerkezetnek rezonáló léghatásokat előidéző hajlamát kiküszöbölhetjük a (2) pólusdarabban kiképezett (11) rések segélyével, melyek ha-25 tékonyan szellőzik a diafragma mögötti teret. Vizsgáljuk ezután azt a problémát, hogy miként lehet egy kis diafragma idestova rezgéséből hű és hasznos hang-30 produkciót létesíteni. Kimutatható, hogy ha a diafragma átmérője a A/'27: értékhez képest csekély a diafragma által hanghullámok alakjában kisugárzott energia : !S3

X2 85 P = C 27 tc2

C3 erg. per sec . ... I. Ilyen körülmények között a kisugárzott 55 hang: p = c ")4

S

i2X

2 8 -c erg. per sec 2. mely képletben Sx

a diafragma szabad oldalának felülete. Az (1) és (2) képletek viszonya a következő: 60 P (elzárt hát) 27xc2

S1

í

! 3. mely képletben: C = a közeg normális sűrűsége cm3

gr-ban b = 2 f, melyben f = a rezgés frequenciája másodpercenkénti ciklusokban 40 S = a diafragma teljes felülete cm3

-ban (mindkét oldal) X = a rezgés maximális amplitúdója cm-ben C = a hang sebessége a közegben 45 (cm. per sec.) A fentiekben szabad térben idestova rezgő körkorongos diafragmát tételeztünk fel. Ha már most feltételezzük, hogy a : diáfragmának osak egyik oldalát hagyjuk 50 a levegőre hatni, pl. azáltal, hogy a hátsó oldalt bezárjuk, a hangsugárzást lényegesen növelhetjük, mert a levegő nem keringhet a diafragma homloka és háta között. P (mindkét oldalon nyitva) 8 w2

S3 példaképen tételezzük fel a következő esetet: c = 3.3. lü4

cm. per sec. (levegő) S = 25 cm~, mindkét oldal összfelülete 65 S1

= 12.5 cm2

, a diafragma szabad felülete. Ha tó = 5000, akkor a képletek viszonya = 4.60, míg ha 70 co = 500, akkor a képletek viszonya = 460.Láthatjuk tehát, hogy ha a diafragma mindkét oldala szabad, az alacsony hangok majdnem teljesen elvesznek s még a magas hangok is gyöngébbek. 75 Az alacsony hangok elvesztésének oka abban áll, hogy a levegő a diafragma mellső és hátsó oldala között számottevő kompresszió nélkül keringhet. Más szavakkal a diafragma rövidre van zárva. 80 Ha ahelyett, hogy a diafragma hátát bezárjuk, annak az útnak a hosszát, amelyen a levegő a diafragma hátától a mellső oldalig juthat, egy hullámhossznyi vagy ennél nagyobb méretre nyujtjuk meg, a 85 rövidzárlat megszűnik és jó hangsugárzás érhető el. Ezen hatást azáltal érhetjük el, hogy a diafragma körül kellően tömör vagy rideg anyagból álló (13) terelőlapot rendezünk el, mely a levegő keringését 90 hatékonyan meggátolja. Ezen esetben a diafragma mindegyik oldaláról kisugárzott "hang ereje: * <o*S 2X2 P = C —^ erg. per sec 4. 2 [3c melyben Sj — a diafragma tekintetbe jövő 95 oldalának felülete és = a hangsugárzás áramlásának testszöge, pl. félgömbnél 2x. Láthatjuk ebből, hogy a terelőlap nemcsak azon nehézségeket küszöböli ki, melyek a diafragma mögött kellően tompí- 100 tott kamra létesítésénél merülhetnek fel, de a hangtermelést is növeli. Ez esetben ugyanis a diafragma félgömbösen, vagyis 2 egységnyi testszögben sugározza a han-