90054. lajstromszámú szabadalom • Hangvisszaadó készülék

got, míg ha a diafragma háta be van zárva és terelőlap nem alkalmaztatik, a sugárzás testszöge 4 egységnyi; ennek folytán a diafragma kétszer akkora ener-5 giát sugároz; emellett a diafragma mindkét oldala hasznos sugárzást szolgáltat, úgyhogy nagy terelőlap alkalmazása esetén összesen négyszer annyi hangenergia sugároztatik szét, mint ha terelőlap nem 10 alkalmaztatik és a diafragma háta el van zárva. A fentiekből azonban azt is láthatjuk, hogy a terelőlap előnyösen használható a kisugárzott hang fokozására akkor is, ha a diafragma egyik oldalán a 9. és 15 10. ábráknak megfelelően be van zárva. A diafragma mögötti kamra ezen esetben a rezonáló hanghatások meggátolása céljából alkalmas tompítóanyaggal, pl. (14) nemez bevonattal lehet bélelve. 20 Eddig a kis diafragmájú hangosítókban úgyszólván kivétel nélkül alkalmaztak kürtöket. A kürt a diafragmáról kisugárzott energiát azáltal növeli, hogy a sugárzást kisebb testszögbe fogja össze, de 25 ezzel egyidejűleg a kisugárzott hang átlagos hangmagasságát süllyeszti s zavaró rezonáló és antirezonáló hatásokat idéz elő, melyek egy terelőlapnál egyáltalán nem lépnek fel. 80 Terelőlap alkalmazásakor a hangosító átlagos hangmagassága nagy mérvben szabályozható a terelőlap méretezése által, mert nagyobb terelőlap alacsonyabb hangmagasságot ad. A tapasztalat szerint 85 60—90 cm hatékony átmérőjű terelőlap igen kielégítő eredményeket szolgáltat. Kitűnt továbbá, hogy a terelőlap a 3. és 4. ábrák értelmében kúpos alakú is lehet, feltéve, hogy a kúp szöge nem lényegesen 40 kisebb 90°-nál; ilyen kúpos terelőlapnál a kürtők jellegzetes hátrányos rezonáló hatásai nem lépnek fel. A terelőlap egy további alkalmas alakja az 5. és 6. ábrák értelmében egy hátul nyitott sekély szek-45 rényt képez. Ezek alapján természetesen több más hatékony és nem rezonáló alak állapítható meg, mint pl. a 7. és 8. ábrákban feltüntetett kettős pyramis. A fentiekben a találmányt oly diafrag-50 mával kapcsolatban ismertettük, melynek rugalmas visszavivő ereje oly kicsiny, hogy az alaprezonanciapont alacsonyabb frequenciánál fekszik, mint a fontos hangfrequenciák bármelyike. Az ilyen 85 diafragmát „tehetetlenségvezérelte" diafragmának nevezzük. Az ilyen diafragma által létesített hang terjedelmét lényegileg függetleníthetjük a frequenciától, ha a diafragma működtetésére táplált áram a különböző frequenciáknál egyenlő hang- 60 termelő erő mellett a frequenciától független. Ilyen áramot az olyan szokásos typusú felvevőkészülékből kaphatunk, melynek „rugalmas vezérlésű" diafragmája van, vagyis amely diafragmának 65 alapfrequenciája a fontos hangfrequenciák fölött van. A találmány nem szorítkozik a részletesen ismertetett diafragmával való alkalmazásra, mert a találmány biztosította 70 előnyök némelyike más typusú diafragmával is elérhető. Szabadalmi igények: 1. Hangreprodukáló készülék diafragmával és a diafragmát a készülékbe veze- 75 tett elektromos rezgések hatására működtető szervvel, jellemezve a diafragma körül elrendezett merev anyagú nem rezonáló terelőlap által, mely azt a testszöget, amelybe a diafragma 80 egyik oldala energiát sugároz 2 --re vagy ennél kevesebbre (de lai-nél nem lényegesen kevesebbre) csökkenti, anélkül, hogy ezzel rezonáló hatásokat idézne elő. 85 2. Az 1. alatti készülék kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a diafragma egyik oldalától a terelőlap körül a levegőn keresztül a terelőlap másik oldalához vivő legrövidebb pálya leg- 90 alább olyan hosszú, mint a leghosszabb visszaadandó hanghullám nagyságrendje. 3. Az 1. alatti készülék kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a diafragma 95 természetes rezgési alapfrequenciája alacsonyabb a reprodukálandó legalacsonyabb hangfrequenciánál. 4. Az 1—3. alatti készülék kiviteli alakja kúpos diafragmával, ezt befogadó kú- 100 pos nyílású véggel bíró mágnespólussal, és egy a diafragma által körülvett, kúpos alakú második mágnespólussal, mely két mágnespólus a diafragmát a közöttük szabadon hagyott lég- 105 résben tartják, jellemezve azáltal, hogy a pólusdarabok nyílásokkal vannak ellátva oly célból, hogy a levegő a légrésből könnyen eltávozhasson. 5. A 4. alatti készülék kiviteli alakja, me- no lyet az jellemez, hogy a pólusdarabok radiális nyílásokkal bírnak. 6. Az 1—5. alatti készülék kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a diafragma