90044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szójabab nemesítésére
Megjelent 193Q. évi augusztus hó 168-án. MAGYAR KIRÁLYI S^Sil SZABADAL1TI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 90044. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás sójabab nemesítésére. Dr. Berczeller László vegyész Budapest. A bejelentés napja 1923. évi október hó 24-ike. Jelen eljárás célja a nyers állapotban rendkívül undorító ízű és mérgező hatású sójabab nemesítése. Ezt a találmány értelmében azzal érjük el, hogy a babból az 5 undorító ízű és mérgező hatású anyagokat vízgőzzel ledesztilláljuk, mimelliett ügyelünk arra, hogy a babszemek csupán igen kevés vizet vehessenek fel és a fehérjeianyagok sértetlenek maradjanak. Ezen rö-10 vid tartamú desztillálás alatt az undorító íz és szag eltűnik; továbbá, mint az állatkísérletek mutatják, az ilyen módon kezelt bab teljesen ártalmatlan, míg ellenben a nyers sójabab vizes kivonata mérgező liat-15 tású. A desztilláció be van fejezve, amikor a távozó vízgőz szaga már kellemes, aromás és füszerszerű, szemben az addig mutatkozó kellemetlen szaggal. Ismeretes takarmányanyagoknak, pl. 20 csillagfürtnek gőzölése, hogy ezáltal a rátapadó gombaszervezetek elpusztuljanak vagy hogy a bennük levő mérgezőanyagok megbontassanak, illetve a termény keserű íze eltűnjön. Ezen eljárásnál azonban 25 nagyfeszültségű gőzzel dolgoznak, tehát oly hőmérsékleten., melynél a fehérjék megváltozása elkerülhetetlen, annál is inkább, mert a gőzölésnek alávetett anyagot egy óra hosszat vagy még tovább szokás ma-30 gas nyomás alatt tartani:. Az ilyen eljárás a sójabab fehérje anyagait biológiailag erősen megtámadná. Hiszen már az őrölés is olyan mértékben befolyásolja a sójabab biológiai értékét, amint ez semmiféle hü-35 velyes vagy gabonafélénél általában nem tapasztalható. Ez is egyik oka annak, hogy az ismert, a sójabab ízének pörköléssel vagy főzéssel való befolyásolására vonatkozó eljárások nem vezethettek kielégítő 40 eredményre. Ellenben a jelen találmány szerint foganatosítandó kímélete:; desztillálás által a fehérjék káros megváltoztatása nélkül, igen ízletes, kitűnően emészthető és rendkívül tápláló termék áll elő. Ismeretes ugyan a borsónak rövid idő- 45. tartamú gőzölése is, hogy ezáltal annak csiszolása lehetővé váljék. Ez azonban a borsó nyers ízét nem változtatja meg. Tehát nem volt előrelátható, hogy a sójababnak hasonló röviditartamú gőzölése 50 ilyen mélyreható hatást fog előidézni. A nyers borsófehérje rosszízű és biológiailag csekély értékű; a rövid ideig gőzölt borsófehérje is a nyershez hasonlóan viselkedik, tehát ízében és biológiai hatásában 55, változatlan marad. A nyers sójabab nemcsak undorító ízű, hanem kifejezetten mérges is. A gőzzel desztillált sójabab ellenben a szárított tejtől alig megkülönböztethető táplálékot ad, azaz jó ízű és biológiai- go lag értékes. A desztilláció végterméke, mely külsőleg jóformán egyáltalán nem különböztethető meg a kiindulási anyagtól, a desztillálás alatt, felvett igen csekély mennyiségű nedr 65 vesség eltávolítása után minden tetszőleges őrlőberendezésen 'megőrölhető és világossárga lisztet ad, mely 38—42% fehérjetartalmánál fogva rendkívül nagyértékű tápszert alkot. Ez magában vagy kemé- 70 nyítőtartalmú anyagokkal, keverve a legkülönbözőbb formában alkalmazható az emberi táplálkozás céljaira. Az ismertetett módon, kezelt sójabab őröletlen állapotban is, duzzasztó- vagy főzőei járással, avagy e 75 kettő egyesítésével táplálkozásra célszerű alakra hozható. A gőzzel való desztillálás a duzzaszr tolt vagy csírázott sójabab esetében is értékes, mivel ezek néhány perc alatt el- 80'
