89974. lajstromszámú szabadalom • Levegővel dolgozó hűtőgép

— 6 — w =— 60° és w =60° 3 ebből x = xx

= -|—— r —(— p Legyen L a dugattyú hasznos lökete, vagyis pályájának az a része, mely alatt 5 a henger ugyanazon kamrájának két hasítéka zárva marad. Ekkor L = 2 xx

= = 3r -}- 2 p (elhanyagolva a hajtórúd ferdeségét). Az x távolság maximuma akkor áll 10 be, ha ^ = —3r sin tó — 3p sin Bco = 0 o 1 H-P vagy cos 2w = — — A dugattyú célszerűen abban a pillanatban ér löketének végére, amelyben a hajtó-15 rúd tengelye a henger tengelyébe esik, vagyis amidőn co = 0. Ekkor az előbbi feltétel akként alakul, hogy r = 3p. A hasíték h magassága x0

— x, = —- r-rel, 11 20 a dugattyú hasznos lökete pedig — r-rel és o h .5 végül a viszony q„-del egyenlő. Ezeket az eredményeket összehasonlítva azokkal, amelyeket egyszerű hajtórúd- és forgattyxí-mozgás szolgáltat (7. ábra), 25 úgy, a dugattyú löketének, a hasítékok magasságának és az (O) tengely forgási sebességének előbbi mértékét megtartva, azt találjuk, hogy ha (a) jelenti a forgattyú sugarát, Wj pedig az <o szögnek azt 80 az értékét, mely alatt egy ilyen hasíték nyílik vagy záródik, a hajtórúd ferdeségét elhanyagolva: L = 2 a cos (úu

h = a (1 — cos o^); minthogy h 5 -=-=.—-, az előbbi két kifejezés azt eredli ULt 85 ményezi, hogy: 5 a (1 — cos wj = — 2 a cos g^ ULÍ ebből cos = ^ = 0.687 és = 46°35, míg az epicikloisnak megfelelő említett mozgásánál, egyébként azonos feltételek 40 mellett, a hasítékok w = 60° szög alatt nyílnak, illetve záródnak, úgyhogy ez a mozgás a hasítékok nyitási idejét 30%-kal növeli meg. Ezek a hasítékok nincsenek állandóan teljes mértékben nyitva, mialatt a du- 45 gattyú löketei végének szomszédságában mozog el, miért is tökéletes összehasonlítás végett számba kellene venni azt, hogy minden pillanatban mekkora a tényleges harántmetszet. Az erre vonatkozó számi- 50 tás azt mutatja, hogy a levegő átáramlására rendelkezésre álló közepes harántmetszet az epicikloismozgás esetén közelítőleg kétszer akkora, mint a közönséges hajtórúd- és forgattyú-mozgásnál. 55 A mozgatórendszer kiviteli alakja a 8. ábrán van felülnézetben feltüntetve. Az (xoy) hajtótengely, mely két helytálló (Cl1

, C2,) fogaskerékkel van ellátva, akként van alakítva, hogy az (OX)-hez 60 képest szimmetrikus rendszer létesüljön; e hajtótengely két (Dl, D2) forgattyútárcsát hord, melyekre egy-egy a (Cl,), illetve (C2,) keréken gördülő (Bl), illetve (B2) kis fogaskerék van felszerelve; az 65 utóbbiakkal a külpontos (E) hajtórúd van összekötve, mely a mozgást a dugattyúrúddal közli. Ez a szerkezet, mely gyakorlatilag megfelel, ha a forgattyúcsap nem áll füg- 70 gélyesen, nem engedi meg közönséges görbített tengely használatát, ami a robbanómotorokhoz hasonló többhengerű gépek esetére nagy hátrányt jelentene. Ily esetben a 9. ábrán végnézetben, a 75 10. ábrán pedig vázlat gyanánt szemléltetett elrendezéshez folyamodunk. Itt az (O) hajtótengely két csapágyban ágyazott közönséges görbített tengellyel van ellátva, melynek egyik és másik oldalán két helyt- 80» álló, 2 R sugarú, belső fogazású (CIJ és (C2j) kerék van elrendezve, melyeket a csapágyak hordanak; (a)-val a görbített tengely forgattyúsugara van jelölve. Ezen forgattyú csapja (P) excentert hord, mely 85-hajtórúdfej gyanánt szolgál és mely két, a forgattyúcsap körül központosán és szabadon forgathatóan elrendezett, (R) sugarú (Bl, B2) fogaskerékkel van összekötve. E két kerék nem kapcsolódik köz- 90-vetlenül a helytálló (Cli, C2i) kerekekkel, mert ez esetben a forgattyúval ellenkező, nem pedig, mint előbb, azzal megegyező értelemben forognának. Ezért a (Bl, B2) kerekek és a (Cl,, C2,) kerekek közé a 95-(D) átmérőjű (s) bolygókerekeket iktatjuk; ezek a bolygókerekek, melyeknek tengelyeit a görbített tengely karjainak (K, K) meghosszabbításai hordják, egyidejűleg kapcsolódnak a (Cl,, C2,) és a ítK (Bl, B2) kerekekkel. Ily feltételek mellett