89972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék generátor-tüzeléssel
Megjelent 1930 . évi augusztus hó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89972. SZÁM. — H/e. OSZTÁLY. Eljárás és készülék generátor-tüzeléssel. Koller Károly kohómérnök Budapest. A bejelentés napja 1924. évi január hó 10-ike. A gázgenerátornak rostély alatti manometrikus nyomása (Pm ) a következő résznyomásokból tevődik össze: 1. A differenciális nyomás, mely a ros-5 télyba belépő és a rostélyból kilépő levegő-gőzkeverék között fennáll, szóval a rostély-ellenállás (pd )- A rostély szabad szelvénye, melyen keresztül ezen áramlás történik, a rostély hasznos felülete. 10 2. A gázfejlesztőben elhelyezkedett anyagoszlop ellenállásának megfelelő nyomás (p0 ). 3. A gázreakció okozta nyomás-növekedés vagyis a térfogat-változások által elő-15 idézett ellenállások (pr ). 4. A gáztérben uralkodó nyomás, vagyis a vezeték ellenállását kifejező nyomás (pg ). Képletben kifejezve: 20 Pm = Pd + Po + Pr + Pg A 2., 3., 4. alatt felsorolt nyomások összege Po+Pr+Pg az adott esetben elgázosított szén minő-25 ségének és mennyiségének függvénye és a gázosítási nyomás komponenseinek tekinthető. Az anyagoszlopnak az a permeabilis felülete, amelyen keresztül a gázfejlesz-80 tőbe befujtatott levegőgőzkeverék 'áramlik; a felvevő felület, amely a csatolt rajzon (x)-szel van jelölve, amely felület nagyságát adott teljesítőképességre, a fenti képletben kifejezett gázosítási kom-85 ponensek adják meg. Az előadottakból tehát következik, hogy egy és ugyanazon szénből* az időegységben egyenlő körülmények között termelt egyenlő gázmennyiségek mellett a rostély alatti manometrikus nyomás változhat 40 aszerint, amint a rostély ellenállás bizonyos határok között változik. Ez a körülmény azonban feltétlen maga után vonja a belépő kezdősebesség változását. A keverék részecskék vízszintes irányú sebesség- 4{> gel lépnek be az oszlopba és annak ellenállása következtében felfelé haladásuk parabolikus pályán történik. Ha a keverék részecskék belépő kezdősebessége változik, a gázmennyiségnek állandósága mellett, 50 akkor az időegységben megtett útnak kell változnia, tehát a rostély ellenállást kifejező differenciális nyomás (pa) változása maga után vonja a keverék részecskék parabolikus pályájának változását is. 55-A gázfejlesztő köpeny által határolt térben fejlődik ki a keverék részecskék pályáit magában foglaló és a rajzon szakadozott-pontozott vonallal feltüntetett paraboloid, amely alacsony differenciális 60 nyomás mellett hegyes (Y—Y) magas differenciális nyomás mellett pedig lapos paraboloidot (Z—Z) alkot. Ezen paraboloid hatás tere az égést tápláló és fentartó keverék-részecskéknek, miáltal ez a körül- 65 mény az égési és a redukciós réteg kialakulásának helyét és helyzetét megállapítja. Ezen tény felismeréséből egy új elgázosítási eljárás adódik, mely úgy a rostély 70 alaki és méretbeli, valamint a gázfejlesztő méreteinek a régebbi szerkesztések alapján épített szerkezetektől lényegesen különböző változatát eredményezi. Az ismert szerkezeteknél a levegő-gőzkeverék helyes 75 elosztása szempontjából a törekvés odairányul, hogy a hasznos rostélyfelület mi-
