89972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék generátor-tüzeléssel

nél nagyobb felületen legyen elosztva a gázfejlesztő keresztszelvényében, ami kü­lönösen kifejezésre jut a legújabb szerke­zeteknél, úgy mint azt az úgynevezett tá-5 nyér- vagy asztal-rostélyoknál láthatjuk, amelyek a sík rostélyhoz igyekeznek al­kalmazkodni. Ezen szerkezeteknek hátránya fokozot­tabb mértékben mutatkozik alacsonyabb 10 hőmérsékletnél olvadó és nagyobb hamu­tartalom mellett. A terjedelmes rostőlyfelület a salaktöme­gek eltávozásának természetes függőleges útját elzárja és ezáltal a gázfejlesztő tel-15 jesítőképességét erősen csökkenti, sőt az elgázosítási folyamatban a gáz minősé­gére visszaható üzemzavarokat idéz elő. Ezen szerkezeteknél a salakosodási jelen­ségeknek kiküszöbölésére az üzem fentar-20 tásnak csak egy módja van, amelynél na­gyobb gőzmennyiség bevezetése által a salakosodást a gázminőség rovására meg­akadályozzuk. Nem szorul bővebb magya­rázatra, hogy ezen módszer alkalmazása 25 mellett azonban szintén nem érjük el a gázfejlesztő keresztszelvényének megfelelő teljesítőképességet. Ezzel szemben a gázfejlesztő belsejében kis helyet elfoglaló rostéiy a képződő sa-30 laknak függőleges irányú eltávozására szabad utat enged, most már tehát ezen kis rostélyt csupán különböző összetételű és szemnagyságú szenek feldolgozására kell alkalmassá tenni. 35 Ha feltesszük, hogy a rostéiy alatti ma­nometrikus nyomást (pm ) kifejező képle­tünkben pa = (), akkor a gázosítási kom­ponensek közül R Po -f- pr határozza meg a belépő levegő-gőzkeverék parabo-40 loid pályájának alakját. p0 -r a szénosz­lop dinamikai ellenállásának tekinthet­jük, amely a szemnagyság csökkenésével természetszerűleg nő, pr pedig a gáz­fejlődés okozta kémiai ellenállás, amelyet 45 a szén összetétele, illetőleg annak karbon­tartalma határoz meg. Ha tehát Pa = 0, vagy igen kicsi, különböző szemnagyságú ós összetételű szemeknél más és más lesz a keverék pályája. Előfordulhat az az 50 eset is, hogy a paraboloid csak a parázs­réteg fölött érinti a generátor köpenyét, amikor is a köpeny kerületén lévő széu elégetlenül jut a salakba, ami az üzem gazdaságosságának rovására esik (1. 1. 65 ábra, ahol a parázsréteg szaggatott vo« nallal van jelölve). Célunk már most az, hogy a belépő gőzkeverék pályáját füg­getlenné tegyük p0 és pr -től vagyis, hogy a paraboloid bármily szemnagyságú és összetételű szénnel és különböző meg- 60 terhelésnél mindig egyformán alakuljon ki. Ezen célunkat xigy érhetjük el, hogy a differenciális nyomást tág keretek kö­zött változtatjuk, mert adott szén és adott teljesítés mellett a p<i -j- pr állandó lé- 65 vén, a pd nem = 0, amely esetben egye­dül a rostéiy ellenállás változtatásával van módunkban az áramlási paraboloid alakját meghatározni. A differenciális nyomásnak és ennek megfelelőleg a le. 70 vegő-gőzkeverék kezdősebességének meg­felelő szabályozásával bármilyen összeté­telű és halmazállapotú szón elgázosításá­nál a régi gázfejlesztő eljárásokkal és be rendezésekkel szemben különböző terhelé- 75 seknél tágabb határok között a gáz és sa­lak minőségét biztosíthatjuk. Félreértések elkerülése végett külön kell hangsúlyoznom, hogy levegő nem juthat a gáztérbe, mert a paraboloid hatásterén 80 kívül nem lehet légáramlás és az abban kifejlődött parázsrétegen felül pedig a gázparaboloid alakul ki a köpeny faláig (1. 1. ábra pontozott vonal). A jelen találmány tárgya eljárás gáz- 85 fejlesztésére és ennek foganatosítására szolgáló olyan gázfejlesztő, amelynek ros­télya fúvókaszerűen van kiképezve és pedig akképpen, hogy a rostéiy alá belépő és a rostéiy fúvókáin a gázfejlesztőbe ki- 90 lépő levegő-gőzkeverék között normális terhelés mellett nyomáskülönbséget tar­tunk fenn, amely nyomáskülönbség a ke­verék sebességnövekedését idézi elő. A találmány tárgya a mellékelt rajzon 95 van feltüntetve. Az 1. ábra a gázfejlesztőt; a 2. ábra pedig a rostélyt mutatja hossz­metszetben. A rostéiy az (a) gyűrűkből és a (b) ros- 10 télysüvegből áll, amelyek kerületükön kis (c) fúvókaszerű nyílásokkal vannak el­látva. A gyűrűk külső szélei hengerfelü­letet alkotnak. A rostélyfelület tehát nem vízszintes sík vagy kúpos felület, hanem 10Í egy függélyes hengeres felület. Az (1) nyíl irányában áramló kis sebes­ségű levegő-gőzkeverék a (c) fúvókákon keresztül lép be a gázfejlesztő köpenyébe. A keresztmetszetnek viszonylagos hirte- 11< len nagy csökkenése a nyomás növekedé­sét és ennek megfelelőleg sebességnöveke­dést von maga után, úgyhogy a levegő­gőzkeverék nagy sebességgel áramlik a gázfejlesztőbe. Ennek a sebességnek nagy- llí ságát a szén minősége és a gázfejlesztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom