89897. lajstromszámú szabadalom • Berendezés exploziós mótorok kipuffogásának zajtalanítására

Megjelent 193Q. évi augusztus hó If í-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 89897. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Berendezés explóziós mótorok kipuffogásának zajtalanítására. Gál Gyula gépész Szeged. A bejelentés napja 1924. évi november hó 5-ike. Különféle készülékek vannak forga­lomban arra nézve, hogy a tűzgépek ki­pnffogó zaját megszüntessék; eredményre azonban nem vezettek, mert a hangképző-5 dés tulajdonképpeni okát, a levegő tova­rezgését, a hanghullámokat nem tudták megsemmisíteni. A mótorok között még legzajtalanabbul működnek az ú. n. sze­lepnélküli mótorok, amelyek azonban lé-10 nyeges energiaveszteséggel dolgoznak annyira, hogy erőveszteségük miatt jóval a szelepes mótorok mögött maradnak. A zajtalan járás biztosítására, illetőleg a hanghullámok megsemmisítésére szolgál 15 az alább ismertetett berendezés, amely há­rom főrészből áll, ú. m.: összetett szelep­ből (I), amely a szelepnélküli mótor zaj­talan működését van hivatva pótolni, ki­puffogóedényből (Ha), amely kívül asz-20 beszttel van burkolva, hogy a hanghullá­mok a szigetelés miatt ne terjedhessenek el és ventilátorházból (Ili), amelyben a forgó légcsavarok az akár sokszoros re­kesszel bíró kipuffogóedényből az elégett 25 és kiterjedt gázokat kiszállítják a sza­badba és a hanghullámokat gyors forgá­suk által megsemmisítik. A berendezés úgy van szerelve, hogy az összetett szeleptől (Ilyl) induló kipuffogó-80 cső (5) betorkollik a kipuffogóedénybe (6), onnan kijövet a légcsavarházba (8), innen pedig a ki ömlőcső az alváz alatt a kocsi végén a szabadba nyílik. A berendezés az összetett szeleppel ltez-85 dődik (I): A szelepnélküli mótorok azon sajátság­gal bírnak, hogy működésük majdnem zajtalanul történik. A zajtalan járás oka 55-az, hogy az összecsúszó hüvelyek a kipuf­iogásra való rést fokozatosan nyitják, te- 40 hát a gázok is csak fokozatosan tudnak kiterjedni s így a gyors tágulással járó robbanásszerű zaj elmarad. A mellékelten ábrázolt összetett szelep­pel elérjük azt, hogy a kipuffogó gázok 45 fokozatosan nyíló szelepeken át kezdenek kijutni a hengerből; ez a fokozatos nyílás azonban a kipuffogási ütem útjának 10— 15%-át teszi ki, a kipuffogási ütem útjá­nak többi 85—90%-án át azonban a szelep 50 teljesen nyitva van, nehogy a kipuffogás­lian levő henger dugattyúja ellentállásra találjon. A kipuffogás így erőveszteség nélkül történik, a hirtelen tágulással járó zaj pedig elmarad. A mellékelten ábrázolt szelep összetett és két szelepből áll. A nagyobbik szelep áll szeleptányérból (1) és szelepszárból (6), amelyek hosszában át vannak fúrva és a fúrás helye oly módon van kiképezve, hogy egy második, de sokkal kisebb szele -pet a furat be tud fogadni. A kisebb sze­lep áll szeleptányérból (2) és szelépszárból (7), tehát a kis szelep alakja éppen olyan, mint a nagyobbé, amelybe a (2) szelep be van csiszolva. Müködésközben a kipuffogó ütem kez­detekor a kis (2) szelep előbb nyílik, mint (1) szelep, mert szelepszára (7), 3—4 mm-el hosszabb (19). A kinyitott kisebb szelepen (2) keresztül a kipuffogó gázok az (1) sze­leptányérban képezett (3) üregbe, onnan pedig a (6) szelepszárba fúrt (5) lyukakon át kijutnak a (4) kipuffogócsőbe. Mire az (1) szelep kinyílik, addigra a kipuffogó 75-gázok egy részét és azok feszélyét a (2) 65 70-

Next

/
Oldalképek
Tartalom