89873. lajstromszámú szabadalom • Golyós csapágy

— 2 — érintkezési felületeiket szimmetrikusan növeli. A tengelyirányú golyós csapágyaikban a golyók deformációja és az (F) érintkezési felületek (8. ábra) változása 5 nem szimmetrikus, amennyiben a golyók tojás-alakot kapnak. Ennek folytán a golyók mozgási felületei tengelyirányú golyós csapágyakban még kedvezőtlenebbé válnak és káros következményeket, mint 10 pl. csúszó surlód«stt, feknelegedíésit, egyenlőtlen deformációt idéznek elő, aimi a golyókat és gyűrűket a sugárirányú golyós csapágyak fordulatszámánál kisebb fordulatszám mellett is széltrombolja. 15 A golyós csapágyak szétrombolása terhelés nélkül bizonyos sebesiség mellett a centrifugális erő befolyásával magyarázható, rneily a golyóanyag' oly igénybevételét eredményezi, mlely annak szilárd sági 20 határain túlmegy. A 2., 9. ábrákon ezen befolyás az eddig ismert legjobb szerkezeteknél, a sugárirányú golyós csapágyaknál van megmagyarázva. A 9. ábrából látni lehelt, hogy a golyók, 25 amennyiben a külső gyűrű hornyában gür dűlnek. kettős mozgást végeznek; körforgót (a belső gyűrűvel ellentétes érteleimben) az (o—o) tengely (7. ábra) körül, mely a golyó középpontján megy át és S0 egy második, szintén körforgó mozgást, a golyós csapágy (0—0) tengelye körül. Ezen mozgások sebességei a belső gyűrű fordulatszámának és a gyűrű, valamint a golyó átmérőinek funkciói. Mint ugyain-35 azon ábrából látni lehet, a belső gyűrű azonos szögsebessége és a golyók átmérőjének csökkenése mellett, a golyóknak saját tengelyeik körül való forgási sebes sége sokkal gyorsabban növekszik, mint -40 a golyós csapágy tengellyé körül való körforgás. A gyakorlat azt mutatta, hogy a golyó tömegének sokszorosával való párhuzamos csökkentése dacára (kétszerte ki sebb golyóknál nyolcszorossal) teíhát a 45 centrifugál eTŐbeibatás főtényezőjének csökkenkenité-se dacára, a kisebb átmérőjű golyók hamarabb mennek tőinkre!, mint a niagy átmérőjűek. Ezt a golyók g'iroszkópikus állapotával keill megnuagya-50 rázni, mely a golyóknak a golyók középpontján átmenő saját állandó tengelyeik körül való forgása által idéztetik elő. A sugárirányú golyós csapágyakban ily tengely az (o—o) vonala (3. és 7. áb-55 rák a hengernek az (O—O) tengellyel való alkotója. Ha a golyó útján az (O) központ (2. álbra) körül folytatná, anélkül, hogy saját tengelye körül forogna, akkor hajlama, mely szerint ezen (O) központból távolodni akar, kizárólag csak a mozgás 60 (fordulatszám) sebességétől és a tömegtől, azaz centrifugál erőitől függne. A golyó saját körforgása állandó tengely körül (giroszkópikus állapolt) ezen hajlamot növelheti vagy csökkentheti. Ez, a 65 golyó saját tengelye körüli forgásának irányától és ezen forgás sebességéitől (fordulatszámától) függ. Ha tehát a 2. álbra szerint a golyó az (O) középpont tekintetében a (c) nyíl irányában eltolódik, a 70 golyó saját körforgása pedig a (b) nyíl érteiméiben megy végbe, akkor a golyónak az (0) központtal való öissizekötéso megszűntével a golyó az érintőtől eltéríttetik és különböző hajlású (d, d') görbii- 75 leteket ír le, aszerint, hogy milyen a saját körforgása. A saját köríorgású golyó ugyanazon eltolódásánál ellentétes éritelemben a golyó a (c') érintőtől való elhajlási hajlaimoit fog mutatni, de ellentétes 80 értelemben (e, e') görbületek. Ily módon az első esetben a golyó giroszkópikus állapota a centrifugáli erő hatását növeli, a második esetben pedig csökkenti. 85 A magyarázott, sugárirányú golyós csapágyban a golyók saját körforgása (9. ábra) oly irányban megy végbe, mely az (0) központ körül golyómozgás irányának inegfordíitottja. Ennek folytán a golyó 90 saját körforgása a centrifugál erő befolyását növeli, mimellett, mint a számítás és a gyakorlat mutatja, ezen növekedés lény egesen felülmúlja magának a centrifugál erőnek a befolyását. 95 A golyós csapágyak itt vázolt új szerkezetét első sorban az jellemzi, hogy a golyónak egy és ugyanazon állandó tengely körül való forgása megszűnik. Ehelyett a golyók spirálszerű körülforgásit kapnak, 100 aziaz folyton váltakozó végtelen számú tengelyek körül való körforgást. Ezen mozgást a 8., 4., 5., 8., 9., 11., 12. ábrák magyarázzák meg. Az állandó (o—o) forgási tengelyek (?>., 4., 5. ábráik) helyett, me- 105 lyek sugárirányú csapágyaknál hengert, tengelyirányú csapágyaknál körit és végül sugár- és tengelyirányú csapágyakból kombinált kerékpárreudszerű csapágyaknál kúpoit írnak le és az állandó munka- 110 felületekhez (övekhez) függélyesen fekszenek, a golyók spiráliszerű mozgásának pillanatszerű tengelyeit úgy képzelhetjük, ahogy azok a 11. ábrán vannak feltüntetve. Látni lehet, hogy egyidejűleg 115 az állandó forgástengely eltűnésével a golyó állandó munkaövei is eltűnik, más szavakkal a golyók egéisiz felületükkel mű-