89873. lajstromszámú szabadalom • Golyós csapágy
ködnek. A 8., 9. és 12. ábráikon lehet látni az, (s) vonalakat, melyek a golyó egy pontjának útját ábrázolják és a rajz síkjában fekszenek és melyeket az (s' s") vo-5 nalak pótolnak, melyek nem egy síkban 11 ÁS/.eiu'k. A golyók ezen mozgását a fuitógyűrűk különleges alakjával érjük el. A 10. ábrán látható a szerkezeti elv, mely a golyók-ÍO nak spirálszerű mozgást ad, tudniillik a keresztmetszet-görbéknek sziisimetriátlan volta a gyűrűk és golyók érintkezési felületeiben. Az érintkezési felületek ezen szimmetriátlan volta azon erők egyenlőt-15 lenségét idézi elő, melyek a golyóknak az (o' o') tengely (6., 8. áíbrák) körül való elíorgását eszközük. Az utóbb említett ábrában a golyó és horony érintkezési felülete vonalkázva van és (F) jelzéssel van 20 ellátva; a forgatóerőket a (g, h, i, k) nyilak jelzik; a tg, h) nyilak az alsó el nem mozgó gyűrűre vonatkoznak és fékező súrlódást jeleznek; az (i, k) nyilak a felső, íorgó gyűrűre vonatkoznak és gördülő 25 súrlódást jeleznek. A gyűrűk szimmetriája eseten az egymással szemben fekvő leiületek egyenlők, tehát az (o'—o') ten•gelyre vonatkozó ío>rgaitó erők (nyomatókok) is. A golyók tehát ezen tengely kö-30 i'ül nem forognak. Az egymással szemben fekvő érintkezési felületek egyenlőtlensége (10. ábra) a forgató erők egyenlőtlenségét vonja maga után, a golyó tehát egyidejűleg az (o—o) tengely köriili for-35 gással az (o'—o' tengely körüli forgást is nyer, más szavakkal spirálszerű mozgást. Az érintkezési felületek kisebb vagy nagyobb egyenlőtlenségi foka a spirálmozgfás nagyobb vagy kisebb fokát idézi elő 40 (sl, s2) spirálisok (12 ábra). Tly módon a gyűrűk új alakját a golyók és hornyok érintkezési felületeinek szimmetriátlan,sága jellemzi, ellentélben a jelenlegi szerkezeteikkel, melyéknél a ho-45 rcnykeresztmetszeteik görbületi sngami a golyó központján mennek át, tehát hozzá szimímeitrikusan vannak elrendezve. A gyűrűk hornyainak jelzett szimmetriátlansága különféle módon valósítható meg. 50 így pl. egymagukban szimmetrikus horonyalakkal bíró gyűrűk egymáshoz képest szimmetriát,lanul vannak elhelyezve (10. ábra). Az ívek központjai a golyók központjaihoz képest el vannak tolva, -55 azaz nem fekszenek a golyók átmérőjében. A hornyok egyike szimmetrikus alakú leli et, a másik ellenben szimmetriátlan, pl. keresztmetszetben spirálalakú lehet. Végül mindkét horony keresztmetszete spirálalakú lehet és pedig a spirálitás 60 egyenlő vagy egyenlőtlen fokával (13. ábra). Emellett a gyűrűhornyoik oly keresztmetszet alakjánál., amilyent a 13. és 14. ábrák mutatnak, ezek egymáshoz külön lélek éppen ágyazhatok, úgyhogy még 65 nagyobb szimmetriátlansáíg érhető el. A 13. és 14. ábrákon a hornyok spirálszerú keresztmetszetének kezdete a golyókhoz való egyenes érintőképp van feltűnt etive, oly pontokban, melyek egy átmérőn fek- 70 szenek (13. ábra) vagy egymásra merőlegeseik (14. ábra). A 14. ábrán látni lehet továbbá, hogy a gyűrűk közeledése alkalmával, azaz, a csapágyaik szerelésénél (18. ábra) az eredeti (p, q) érintkezési pontok 75 a (t, r) helyzetbe tolatnak el, miközlben úgy, mint eredetileg, egymásra merőleges átmérőkbein maradnak. Ez mutatja, mily nagy mértékben lehet az egyenlőtlenséget változtatni, mely a golyóiknak kisebb-ma- 80 gyohb mérvű spirálszerű raozigást kölcsönöz,. A golyók spirálszerű ir.ozgása a golyós csapágyak további munkájánál is biztosíttatik, azaz az anyagelhaszíiiáiló'dás te- 85 kintetébe vételénél. Ez abiból következik, hoigy a golyók, amennyiben egész felületükkel hatnak, egyenletesen használódnak el, más szavakkal, kisebb golyókká alakulnak át, kisebb átmérővel, Amennyi- 90 ben a hornyok keresztmetszeteinek spiralitása, mely a golyók eredeti átmérőjének éis a hornyok funkciója változik, ennek csak az a következménye, (13. és 14. ábrák), hogy a görbület foka nagyobbodik. 95 Ily módon a szimmetriátlanság függősége is végleg megmarad és csak a szerelésnél kell a gyűrűk további közelítése által szabályozni. A 12. és 9. ábrákból látni lehet, hogy a 100 golyó spirálsEerű mozgásánál annak (m) középpontja az (ml) va/gy (m!2) helyzetbe tolódik el a mozgás spirálitásának mérvében ezen ívek egyikén halad, a nagyobb (m—m3) ív helyett a golyó rendes körül- 105 forgásánál. Ilv módon a golyónak az (O) központ Ikörül való haladó sebessége (9. ábra) rendkívül mértékben csökken és ennek folytán ugyanezen mértékben csökken a centrifugál erő behatása. 110 Ha emellett tekintetbe vesszük, hogy spirálszerű mozgásnál a golyóknak egésa felületükkel (és nem gyűrűszerű érintkezési övvel való munkájánál) megfelelően, kisebb átmérőjű, tehát kisebb tömegű go- 115 lyók alkalmazhatók, akikor nyilvánvalók a spirálszerű mozgású golyós csapágyak következő előnyei:
