89867. lajstromszámú szabadalom • Átvivő berendezés

áramkörpárt szemléltet, amely olyan se­gédeszközökkel van felszerelve, amelyek a találmány értelmében a visszhangel­nyomó egységek közül egyeseket műkö-5 désre nem alkalmas állapotba hozhat­nak. A 3. ábra a találmány tárgyát tevő beren­dezés módosított kiviteli alakja. A 4. ábra kéthuzalos áramkört tüntet fel, 10 amely négyhuzalos átvivő áramkörrel kapcsolatban alkalmazható. Az 1. ábra olyan négyhuzalos áramkört szemléltet vázlatosan, amely az (A) és (B) állomások között a szokásos egyirány-15 ban működő átvivőkkel és egy-egy vissz­hangelnyomó készülékkel van felszerelve. Hasonló áramkör van a (B) és (C) állo­mások között. A végállomások között az egyik vagy másik áramkörön át létesített 20 összeköttetéseknél, mindenik visszhangel­nyomó készülék a rendes módon működik, vagyis az (A) állomásról a (B) állomásra való átvitelnél az (A, B) visszhangel­nyomó készülék jön működésbe és a négy-25 huzalos áramkör másik ágát rövidre zárja, miáltal a (B) állomásról jövő vissz­hangok elnyomását érjük el. Ellenkező irányú átvitelnél viszont a (B, A) készü­lék működik, az (A) állomásról jövő vissz-80 hang elnyomása végett. Ha két ilyen áramkört egymással soro­zatosan kötünk össze és az (A) állomáson levő előfizető a (C) állomáson levő előfize­tővel kezdett beszélgetni, akkor az (A, B) 35 visszhangelnyomó készülék működésbe jön és az átvitelt a (C) állomásról megsza­kítja, míg valamivel később a (B, C) vissz­hangelnyomó készülék is működésbe jön és az átvitelt a (C) állomásról megsza-40 kítja. Ha már most az (A, B) és a (B, C) visszhangelnyomó készülékek működése közötti szünetben a (C) állomáson levő előfizető kezdett beszélgetni, akkor az ily módon keletkezett beszédáramok a (C, B) 45 visszhangelnyomó készüléket hozzák mű­ködésbe, amely ekképen az (A) állomásról való átvitelt megszakítja. Minthogy to­vábbá az (A, B) visszhangelnyomó készü­lék már működött, a (C) állomásról az (A) 50 állomásra átvitel nem lehetséges és az (A), valamint (C) állomáson levő előfize­tők egy bizonyos ideig már beszélgetné­nek anélkül, hogy egymást hallanák. A 2. ábra olyan elrendezést szemléltet, 55 amelynél az előbb ismertetett hátrányok el vannak kerülve azáltal, hogy minde­nik visszhangelnyomó készülék egyik fél­része működésre nem alkalmas állapotba jut, ha két átvivő áramkört sorozatosan kapcsolunk egymással. Ezen ábra szerint 60 a két négyhuzalos áramkör között a (B) munkahelyen kezelő átmenő távforgalmi zsinóráramköre van elrendezve. Ez a zsi­nóráramkör úgy van elrendezve, hogy ab­ban az esetben, amikor mind a négy du- 65 gasz a vonalvezeték és művonalvezeték kapcsoló rugóiba van behelyezve, ame­lyekben a négyhuzalos áramkörök a (B) állomáson végződnek, a két négyhuzalos áramkör, valamint a két művonalvezeték 70 végérintkezői közvetlen összeköttetésben állanak egymással. Nyilvánvaló, hogy ezen összeköttetés révén az egyes felemás csévék között majdnem tökéletes egyen­súly érhető el azon körülmény folytán, 75 hogy a vonalvezeték kapcsoló rúgójához csatlakozó áramkör villamos szempontból azonos a művonalvezeték kapcsoló rúgó­jával összekötött áramkörrel. Röviden mindkét négyhuzalos áramkörnek a (B) 80 állomáson levő szorítóinál egyensúly van, úgyhogy a hatás gyakorlatilag ugyanaz, mintha a két négyhuzalos áramkör egyes vonalvezetékei a (B) állomáson közvetle­nül volnának egymással összekötve. 85 Ha a távforgalmi zsinóráramkör révén a két négyhuzalos áramkör egymással so­rozatos kapcsolásba jut, az (A) állomásról kiinduló és a (B) állomáshoz vezető négy­huzalos áramkör vonalvezetékkapcsoló 90 rúgójának hüvelyhuzala földösszekötte­tést kap, aminek folytán a vezérlő huza­lon áram folyik keresztül. Ez a vezérlő huzal ismeretes kiképzésű egyszerű vagy kívánt esetben összetett áramkör lehet és 95 a rajta átmenő áram a négyhuzalos át­vivő állomáson, amelyen (A, B) vissz­hangelnyomó készülék van elrendezve, az (X) relét hozza működésbe. Az említett relé a visszhangelnyomó készülék (A, B) 100 félrészét működésre alkalmatlan álla­potba hozza, azáltal, hogy a visszhangel­nyomó készülék (A, B) félrésze által ve­zérelt rövidre záró áramkört megszakítja, az elnyomókészülék (B, A) félrésze azon- 105 ban rendes állapotában megmarad. Hasonló módon a (B) és (C) állomások között levő áramkörben fekvő visszhang­elnyomó készülék (C, B) félrésze műkö­désre alkalmatlan állapotba jut, ha a zsi- 110 nóráramkör másik végét a (B) állomáson a vonalvezeték kapcsoló rúgójába toljuk, mikor is az előbb említett vezérlő huzal­hoz hasonló vezérlő huzal földösszekötte­tést kap az (Y) relé működtetése céljából. 115 A visszhangelnyomó készülék (B, C) fél­része azonban nem jut működésre alkal­matlan álapotba, minthogy a (W) relé

Next

/
Oldalképek
Tartalom