89867. lajstromszámú szabadalom • Átvivő berendezés

— 3 — nyugalmi állapotban marad, mert a hüvelyvezeték a (C) állomáson nincsen a földdel összekötve. Az eredmény tehát az, hogy olyan négy-5 huzalos áramkör képződik, amelynek egyszerű visszhangelnyomó készüléke van és ennek két félrésze nem az áramkör közepének közelében, hanem mindenik irány számára egy félrész a felvevő állomás kö-0 zelében fekszik. Ha tehát az (A) állomáson levő előfizető a (C) állomáson levő előfizetővel beszél a hangáramok átvitele a (B) állomáson át mindenik négyhuzalos áramkör felső vonalvezetékein át megy 5 végbe és amikor azon ponthoz érkeznek, amelyben (B, C) visszhangelnyomó készülék van elrendezve, az utóbbi működésbe jön és a négyhuzalos áramkörnek a (B) és (C) állomások között levő, nyugati irány-0 ban való átvitelre szolgáló vonalvezetékét rövidre zárja. Ily módon a (C) állomásról az (A) állomásra való átvitel meg van akadályozva, úgyhogy a (C) állomáson elrendezett felemás csévén átvitt vissz 5 bangáramok nem juthatnak vissza az (A) állomásra. Az a vonalvezeték, amely az (A) és (B) állomások között nyugati irányban való átvitelre szolgál, természetesen nincsen működésre alkalmatlan ál-0 lapotban, úgyhogy ez esetleges visszhangáramok, amelyek az (A) és (B) állomások között levő négyhuzalos áramkörnek a (B) állomáson elrendezett felemás tekercsén keresztül mennek, az (A) állomásra 5 visszajutnak. Mint már kifejtettük ezen pontban az egyensúlyi állapot majdnem tökéletes, mert az nem függ a valós vonalvezetéknek a művonalvezeték segélyével való utánképzésétől. Ezen körülmény 0 folytán azok a visszhangáramok, amelyek ezen ponttól az (A) állomásra visszatérnek olyan kicsinyek, hogy figyelmen kívül hagyhatók. A (C) állomáson elrendezett felemás tekercsen átmenő visszhang-15 áramok azonban jelentékenyek, mert ezen pontban az egyensúlyi állapot a valós vonalvezetéknek az összes tényezőknek lehetőség szerinti kielégítésével megállapított művonalvezeték segélyével való utánkép-50 zésétöl függ, úgyhogy az egyenlőtlenség jelentékeny lehet. Az ezen ponttól az (A) állomás felé átvitt visszhangáramokat azonban a (B, C) visszhangelnyomó egység elnyomja. 55 Az előzőkben ismertetett módszer olyan áramköröknél is alkalmazható, amelyek kettőnél több négyhuzalos átvivő áramkörből vannak összeállítva és külön-külön visszhangelnyomó készülékekkel vannak felszerelve. Világos például, ha a (C) 60 állomásokon egy harmadik négyhuzalos áramkörrel kívánunk összeköttetést létesíteni a (B) állomáson alkalmazott zsinóráramkörrel azonos zsinóráramkör segélyével, akkor a (W) relé működésbe jön, 65 mikor is a (B, C) visszhangelnyomó egységet működésére alkalmatlan állapotba hozza és annak feladatát a (C) állomáson túl fekvő pontban elrendezett valamely másik visszhangelnyomó egység fél része 70 veszi át. Hasonló módon, ha az (A) állomáson egy másik összeköttetés áramkörrel létesül összeköttetés, a (Z) relé jön működésbe, mikor is a (B, A) elnyomó egységet hozza működésre alkalmatlan 75 állapotba, amelynek szerepét viszont az (A) állomáson túl fekvő pontban elhelyezett visszhangelnyomó egység egyik félrésze veszi át. Magától értetődik, hogy abban az esetben, amikor az (A) vagy (C) 80 állomások közül az egyiken más négyhuzalos áramkörökkel létesítendő összeköttetés, az (N) művonalvezetóket lekapcsoljuk és a művonalvezetékek kapcsoló rúgóival létesítünk összeköttetést, amint az §5 a (B) állomáson fel van tüntetve. A 3. ábrában a találmány tárgyát tevő berendezés egy további kiviteli alakja van vázlatosan feltüntetve. Ezen kiviteli alaknál az egyik négyhuzalos áramkörrel 90 összekötött két visszhangelnyomó egység működésre alkalmatlan állapotba jut, ha a két áramkört egymás után, sorozatosan kapcsoljuk. A kezelő távforgalmi zsinór -áramköre itt két négyhuzalos áramkör 95 között az (Y) állomáson van elrendezve. Ez a zsinóráramkör olyképen van elrendezve, hogy azon esetben, amikor mind a négy dugasza a vonalvezeték és a művonalvezeték kapcsoló rúgóiba van behe- 100 lyezve, amelyekben a négyhuzalos áramkörök az (Y) állomáson végződnek, a négyhuzalos áramkörök vonal vezeték végérintkezői, valamint a műhálózat végérintkezői egymással közvetlen összeköt- 105 tetésben állanak. Nyilvánvaló, hogy ezen összeköttetés révén mindenik felemás csövénél majdnem tökéletes egyensúlyi állapot érhető el azon körülmény folytán, hogy a vonalvezeték kapcsoló rúgóival 110 összekötött áramkör villamos szempontból azonos a művonalvezeték kapcsoló rúgóival összekötött áramkörrel. Röviden: az (X) állomáson mindkét négyhuzalos áramkör végérintkezői között gya- 115 korlatilag véve egyenlőtlenség nincsen, úgyhogy a hatás gyakorlatilag véve azonos azzal, mintha a két négyhuzalos