89850. lajstromszámú szabadalom • Vértezett téglafalazat pénzszekrények és hasonló falaihoz, ajtóhoz vagy befalazáshoz

Megjelent 193Q. évi augusztus lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYT J^gtt SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 89850. SZÁM. — XYI/f. OSZTÁLY. Vértezett téglafalazat pénzszekrények és hasonlók falaihoz, ajtajához vagy befalazásához. Minimax A.-G. Berlin és Taegen Hans kereskedő Berlin Grunewald. A bejelentés napja 1924. évi március hó 17-ike Ismeretes már, hogy pénzszekrények és hasonlók falait vagy ajtaját fémkeretbe vagy fémvázba foglalt, kemény kövekből, mint pl. kongólégiákból vagy effélékből 5 készült falazatból állították elő, miimellelt a téglák között a mellső és hátsó burkolatot összekötő vasvértezetet alkalmaztak. Hogy már most a fal keresztülvágását még jobban megnehezítsük, jelen talál-10 mány értelmében a téglákat a faiban ferdén vagy szög alatt helyezzük el és vasrbetétekkel akként látjuk el, hogy az átvágásnál bizonyos idő múlva iijbóii vasra bukkanunk, mely a további vágást vagy 15 vésést megakadályozza vagy legalább is rendkívül megnehezíti. Bár a legtöbb esetben egy ily faj la egyrétegű falazat teljesen elegendő biztonságot nyújt, különleges esetekben, mint pl. 20 páncéltermek nehéz ajtajánál a kérésziülvésés és keresztültörés elleni fokozottabb biztonságot azáltal érhetjük el', hogy a lég-Iákat két vagy több rétegben egymás m(> gött falazzuk. E mellett a téglák oly k-esi-25 kények lehetnek, hogy az ily többréteges falazat összvastagsiága nem nagyobb az egyrétegű falazat vastagságánál. Az iljv fajta kétrétegű falazatnál, -— ellentétben az egyrétegű falazattal, melynél a vérle-30 zet csupán egy irányban, azaz vagy vízszintesen vagy pedig függőlegesen helyezhető el a téglák között — módunkban áll a téglákat úgy rakni, hogy a vértezet az egyik rétegben függőlegesen, a másik rétegben 35 pedig vízszintesen, halad és azonfelül a két réteg között vasrács, vasháló vagy lemez alakjában egy különleges vértezetet is helyezhetünk el. 11 a az ily faj la falazást a tégláknak már említett ferde elhelyezési módjával kombináljuk, akkor a vértezet 40 elhelyezése arra nézve, ki azt keresztül akarja vésni, annyira áttekinthetetlen lesz, liogy az áttörés felette megnehezíttetik. További erősítés céljából az egyes téglákat lyukakkal láthatjuk el, melyek a 45 falazatban végighaladó csatornákat alkotnak és külön vértezővasak behúzására szolgálnak. Az ilyen elrendezés az oly falazatnak biztonságál is lényegesen növeli, melynél a 50 téglák elülről hátrafelé nem ferdén, hanem egyenesen vannak elrendezve. A rajzon a jelen találmány szerint készült falazatnak néhány foganatosítása alakja példaképpen egy péinzszekrénynek, 55 illetve páncélszoba ajtaján keresztül vett keresztmetszetben van feltüntetve, nevefze te se 11 az 1—1. ábrák egy egyrétegű falazatot négy foganatosítás! alakban, az 60 5—7. ábrák pedig egy többrétegű falazatot három foganatosítás! alakban mutatnak be. Az ajtó az összes feltüntetett foganatosítási példában a körülfutó (a) tokból, 65 az acélból készült mellső (b) falból áll, mely utóbbi az (a) acél tok (c) peremére támaszkodik. Áll, továbbá a tok üregét kitöltő falazatból és a hátsó oldalt elzáró (e) fémfalból. 70 Az 1. ábrán feltüntetett foganatosítása példában az egyes (f) téglák, melyekből a falazat felépül, ferdén vannak elrendezve. A téglák közötti hézagokba a közép tájon (g) laposvasak vannak behelyezve. Azon- 75 felül a téglák ferde elhelyezéséből szár-