89850. lajstromszámú szabadalom • Vértezett téglafalazat pénzszekrények és hasonló falaihoz, ajtóhoz vagy befalazáshoz

— 2 — mazó szögletekbe (h) szögvasak helyez­hetők. Egy ily fal keresztül vágásához mindenekelőtt szükséges, hogy a mellső (b) falnak megolvasztása és a (h) szögvasakr 5 nak megolvasztása, illetve eltávolítása után a tégla keresztültöressék. Ekkor azonban körülbelül a falazat félméllységében a (g) vérfcezetre bukkanunk és nem haladhatunk tovább, mert a sarok körül ferdén kellene 10 vésnünk, ami természetesen lehetetlen. A 2. ábrán feltüntetett foganatosítási példában a téglák felváltva az egyik, ill. másik irányban vannak ferdén elhelyezve, mimellett a keletkezett szögleteik apró tég-15 Iákkal vannak kitöltve. Egyébként a vérte­zés hasonló módom történik, nevezetesen a hézagokba helyezett (g) laposvasakkal, ill. (i) szögvasakkal, míg a külső oldalon kelet­kező szögletekbe ugyancsak (h) szögvasak 20 fektethetők be. A 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál különleges idomtéglák vannak al­kalmazva, melyek szögalakban vannak ki­képezve és melyeknél a hézagokat a szög-25 letekbe helyezett (k) szögvasakkal vér­tezzük. A 4. ábrán oly foganatosítási alakot mu­tatunk be, melynél Z-alakú idomtéglákat használunk és ezen (m) idomtéglák héza-30 gaiba (n) Z-vasakat helyezünk, melyek helyett azonban a feltüntetett módon két szögvasat i,s alkalmazhatunk. Az 5—7. ábrákon feltüntetett foganato­sítási alakoknál a falazat két rétegből áll, 35 miket egy közbenső (d) réteg választ el egymástól. Ez a közbenső réteg egy egy­szerű cementréteg lehet, mely azonban vas­sal vértezhető is, amennyiben pl. a ré­tegbe vasrácsot, vasíonatot vagy vaslemezt 40 helyezünk. Az 5. ábrán feltüntetett fogana­tosítási példában mindkét fal. egyszerű (f) kongátéglákból van felépítve, melyek hé­zagaiba (g) vértezővasak vannak helyezve. A mellső rétegben ezen (g) vértező'-45 vasak függőleges irányban haladnak. A hátsó falban az (fl) téglák az elsőben lévő téglák helyzetéhez képest 90°-kal elfor­gatva fekszenek, úgyhogy a hézagok, me­lyekbe a (gl) vértezővasak helyzetetnek, 50 vízszintesein haladnak. Az egyes téglákat azonfelül egy vagy több (o) áttöréssel is elláthatjuk és ezekbe további vértező­vasakat helyezhetünk, minthogy az említett áttörések a tégláknak egymásrahelyezése 55 következtében átmenő csatornákat alkot­nak. Az áttörések száma és alakja tetszés szerinti és alakjuk kerek, négyszögű vagy hasonló lehet. A 6. ábrán feltüntetett foganatosítás: alak az 5. ábrán bemutatott foganatosítási 60 példától abban különbözik, hogy az egyes (p) téglák, melyekből a falazat összetevőf­dik, ferdén vannak elrendezve és ennek megfelelően a (g) vértezővasak is ferde elrendezésűek és a mellső fai rétegben fef- 65 lülről lefelé függőlegesen haladnak, mig a hátsó falrétegben a (gl) vasak vizr szintes irányban haladnak. A téglák a hátsó falban ugyancsak ferdén vannak fektetve és pedüg úgy, hogy a vízszintes 70 síkhoz képest ferdén fekvő, átmenő hézar gok keletkeznek. Az 5. ábrán látható fo>­ganatosítási alakhoz hasonlóan itt is al­kalmazhatunk (o) áttöréseket, melyekbe további (ol) vértezővasak vezethetők be. 75 A 7. ábrán végül oly foganatosítási alak van feltüntetve, melynél az egyes (r) idomtéglák szögalakban vannak kiképezve és melynél a hézagok a hegyes szögletekbe helyezett (s) szögvasakkai vannak vér- 80 tezve. A mellső rétegben lévő, szögalakú hézagok itt is függőleges irányban, a hátsó (rl) rétegben pedig vízszintes irány­ban haladnak. Természetes, hogy a téglák számára még 85 számos további foganatosítási alakot ta­lálhatunk, jelen találmány értelmében azonban csupán az a fontos, hogy egy­rétegű falazat esetében az egyenes tégla­fektetés, melynél az egész keresztmetszet 90 élűiről hátra kizárólag tégla, elíkerülte­tik és ehelyett a téglákat oly helyzetben rendezzük el, vagy azokat úgy alakítjuk, hogy vértezővasaknak a hézagokba való behelyezése által lehetővé válik az egye- 95 nes keresztülvágásnak azáltal való megaka­dályozása, hogy a vágószerszám bizonyos idő múlva vasra talál. Az ily elrendezés­nél módunkban áll aránylag vékony fala­zatnál, melynek vastagsága a 10—15 cmi-t 100 nem haladja meg, rendkívül szilárd és át­törhetetlen falat létesíteni. Ha többrétegű falazatnál a téglákat oly ferdén helyezzük el vagy oly idomtéglá­kat alkalmazunk, hogy ferde hézagok ker 105 letkeznek (5. és 7. ábrák), melyekbe a vértezésre szolgáló vas akként van be<­helyezve, hogy a falazat keresíztültörése a vértezővasba való ütközés nélkül lehe­tetlen, akkor a második réteg által a bizr 110 tonság főként azáltal fokoztatik, hogy a keresz'tülvágást végző előtt a vértezővasak haladása teljesen ismeretlen és kifürkész*­hetlen. A Lalálmány nem csupán pénzszekréf- 115 nyék és páncélszobák minden oldalról1 acél­lapokkal határolt falaihoz vagy ajtajához alkalmazható, hanem szabadon álló pánr

Next

/
Oldalképek
Tartalom