89325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olajgáz gyártására

_ 4 _ azonban a kamra belsejét egy gázégő vagy hasonló segítségé vél is kb. 500° C hőmérsékletre felhevíteni és ezután a l'enteúalített műveletet lefolytatni. 5 A találmány azon fogaiiatosítási alak jának, melynél elégési meleget haszná lünk fel az „elégést megindító régió" szükséges hőmérsékletének a berendezésben való fenntartására igen fontos jelí0 legzetessége az, hogy azon esetben, midőn az előállított gázmennyiség azon minimális alá csökken, mely ezen hőmérséklet fenntartásához szükséges, a tüzelőanyagot és a levegőt a kemencében tökéletesen elli) égetjük, úgy, hogy a kemence hőmérsékletét fenntartsuk ós ezáltal lehetségessé tegyük azt, hogy a kemencét gázíejlesztésre bármikor ismét azonnal üzembe helyezhessük. 20 Midőn tökéletes elégéssel dolgozunk, az égéstermékeket a rendes gázelvezető-vezetéktől elterelhetjük, pl. egy megfelelő kiszívó-vezetéken keresztül való elvezetés által. 25 Ezen elterelés bármilyen tetszőleges szerkezet, pl. egy villás, kétágú csővezetéket szabályozó elzárószelep útján eszközölhető, mely az egyik vezetékágat zárja, mielőtt a másik vezetékágat nyitja, mi-80 mellett ezen szerkezetet vagy szerkezeteket a teljesítménynek megfelelően kézzel vagy más alkalmas módon, pl. az elterelőszerkezetnek a tüzelőanyagot szabályozó szeleppel való öszeköttetése által 35 működtethetjük. A (b) kamra tokjának hátsó (p) falát olymódon is alakíthatjuk, hogy annak belső, a fúvóka felé néző felülete a lángnak a fúvóka felé való visszatérését meg-40 könnyítse, a (b) kamra pedig hengeres, derékszögű négyszögalakú vagy bármely más alakkal bírhat. A fúvókát illetőleg, nem okvetlenül szükséges az, hogy az a (b) kamra tokja egyik végének közepében le-45 gyen elrendezve, a visszatérő lángot illetőleg pedig az, hogy az a fúvókát minden esetben okvetlenül súrolja, — lehet pl. a fúvóka a (b) kamra egyik oldala mellett elrendezve, a gázokat pedig azáltal 50 kényszeríthetjük a visszatérésre, hogy a (j) elvezetőnyilást megfelelő helyen rendezzük el és terelőlapátokat alkalmazunk, úgy, hogy a lángot visszafelé áramoltatjuk és a kamrába belépő gázokon, a fú-55 vóka mellett, keresztül haladni kényszerítjük, — a (b) kamrából való eltávozás céljából. A 4. és 5. ábrákon feltüntetett foganatosítási alaknál a (d) fúvóka a (c) ajtóba vagy mellső lemezbe van szerelve; a tűz- 60 álló anyagból készült (q) betét a (d) égő fúvókát az elégési melegtől megvédi, '(b) az elégési kamra (kemence) tokja, melyben a tűzálló anyagból készült hengeralakú (ín) bélés van elrendezve, úgy hogy 65 a meleg égéstermékek az (m) bélés külső felülete és a (b) tok belső felülete között szabadon maradt (r) téren keresztül áramolhatnak. Ezen (r) teret dúsító kamra gyanánt használhatjuk, mely esetben az 70 olajat az (ti) csővezetéken keresztül tápláljuk be (4. ábra). Ezen foganatosítási alaknál a (k) pyrometer van alkalmazva, a kemencében uralkodó hőmérsékletek megállapítása céljából igen természetes, 75 hogy mindkét fentebb leírt foganatosítási alaknál különböző gázminőségeket nyerhetünk az alkalmazott olaj és levegőmennyiség viszonyától és az eredő, pl. egy pyrometer segítségével megállapított hő- 80 mérséklettől függően. Célszerű gondoskodni a tüzelőanyag- és levegőmennyiség viszonyának önműködő szabályozásáról, azon célból, hogy a munkaviszonyok változó teljesítmény 85 mellett is megközelítőleg állandóak legyehek. Ez thermostatikus vagy pyrometrikus szerkezetek segítségével érhető el. A thermostatikus szerkezet egy foga natosítási alakja egy kúpos tüzelőanyag 90 fúvóka-szelepből áll, melyet egy kovaföldből (vagy más kis kiterjedési koefficienssel bíró anyagból készült) orsó hord, mely orsó a tüzelőanyagbevezetőcsőbeii van elrendezve és a fúvókától távolabb 95 fekvő végén rögzítve van. A tüzelőanyagbevezetőcső, mely vörösrézből (vagy más nagykiterjedési koefficienssel bíró anyagból) van készítve, a légbevezető csővezetékben van elrendezve, melyet pl. a szál- 100 lítócsövet körülvevő köpenyen való keresztülvezetés által a kemence hőmérsékletének megfelelően hevítünk fel és mely a fúvókától távolabb eső végén rögzítve van. Ily módon ha pl. az elégési hőméi-- 105 séklet annak következtében, hogy a tüzelőanyagfúvókán túl sok tüzelőanyag halad keresztül, csökken, a csővezetékhosszirányban össze fog húzódni és a rögzített kúpos tüzelőanyagszeleppel együttmű- 110 ködve a csővezeték fúvóka nyílást szűkíteni fogja. Hasonlóképen, midőn az elégési hőmérséklet, annak következtében, hogy nem elegendő tüzelőanyag halad a tiizelőanyagfúvókán keresztül, emelke- 115 dik, a csővezeték hosszirányban ki fog tei ledni és a fúvóka nyílását, megnagyobbítja. A pyrometrikus szerkezet egy fogana-