89325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olajgáz gyártására

tosítási alakja egy oly elektromos pyro­meter, melynek thermoelektromos eleme a gázfejlesztőberendezésben van elren­dezve, mimellett egy alkalmas fojtószer-5 kezet van alkalmazva, melyet a pyrome­ter áramköre oly módon működtet, hogy midőn pl. a pyrometeren emelkedést ol­vasunk le, a fojtószerkezet a levegő és tüzelőanyag viszonyát csökkenti. Hasonló 10 módon, midőn a pyrometeren sülyedést olvasunk le, a fojtószerkezet oly módon fog működtethetni, hogy az a levegő és tüzelőanyag viszonyát növeli. Egy további módosításnak megfelelően 15 a tüzelőanyagtartály a fúvóka szintjén vagy ehhez közel van elrendezve és egy oly ponton van a levegőtápvezetékkel ösz­szekötve, ahol csak egy, az áramlásból eredő nyomáskülönbség áll rendelkezésre 20 a táplálásra. A tüzelőanyagtáplálás ily módon arányos a szállított levegővel. Előnyösen oly tüzelőanyagfúvókát alkal­mazunk, amelynél csak csekély nyomás­csökkenés szükséges az atomizáláshoz, 25 azaz az atomokra való szétbontáshoz. Ily módon, a kemence teljesítőképessé­gének határain belül, különböző teljesít­ményeket érhetünk el a levegő tápszelep puszta szabályozása által, mimellett a 30 gáznak előre meghatározott minősége lé­nyegében változatlan marad. Levegőnek nyomás alatt az égőhöz való szállítása helyett — mint azt fentebb le­írtuk •— az ily nyomás alatt való táplálást 35 mellőzhetjük, ha ez szükséges, mikor is a légvezeték és a tüzelőanyagtartály az at­mospherikus nyomásnak vannak elávetve és a (j) elvezetőcsővezetékre csökkentett nyomást gyakorolunk. 40 Az előállított gázmennyiségnek megfe­lelő módon való változtatása céljából lehet a levegő és tüzelőanyag csővezetéke­ket egymással oly módon összekötni, hogy egyetlen szabályozószerv mozgása úgy a 45 tüzelőanyagot, mint a levegőt egyidejű­leg szabályozza. A gyakorlatban ezt úgy foganatosítjuk, hogy két különálló le­vegő- és tüzelőanyagcsapot mechanikus úton egymással összekötünk vagy pedig 50 egy kombinált csapot vagy szelepet al­kalmazunk, mely egyidejűleg úgy a tü­zelőanyag, mint a levegő csővezetékét sza­bályozza. A gázfejlesztőberendezés működésének .55 és az „elégést megindító régió" kifejezés értelmének megmagyarázása céljából utalunk a 6. ábrára, amelyen egy módosí­tott foganatosítási alak van feltüntetve. A (b) tokkal koncentrikus tűzálló anyag­ból készült (m) betéthenger a részleges 60 elégés termékeinek elvezetésére (u) nyílá­sokkal bir. Az égő ezen foganatosítási alaknál két koncentrikus (e, f) csőből áll, melyek közül az (e) cső az olaj bevezeté­sére szolgál és a levegőt bevezető (f) cső 65 nyílásán valamivel túlnyúlik; mindkét cső a központosán kifúrt, tűzálló anyag­ból készült (v) tömbön halad keresztül. A (v) tömb az (m) betéthenger egyik végé­ben fekszik, melyet viszont mindkét vé- 70 gén a központosán kifúrt, tűzálló anyag­ból készült (w, w) tárcsák hordanak és mely az (x, x) véglemezek között van le­fogva. Az (m) betéthengernek a fúvóká­val szemben fekvő végében a tűzálló 75 anyagból álló (y) tömb van elhelyezve és pedig a lángnak kitett felületével közvet­lenül az (m) hengerben kiképezett (u) ki­bocsátónyílások mögött. Midőn a gázfej­lesztő működésben van, a megfelelő fúvó- 80 kákból olaj és gáz folyik ki és a részleges elégés azonnal megindul. A létrejövő lángnak typusa a pontozott (t) területtel van ábrázolva (6. ábra), mely területből a (2) burokkal határolt (s) terület az ala- 85 csony hőmérséklettel, pl. 200° C-al biró, elégetlen olaj és levegő keveréket jelöli, míg az (s) terület (2) hurokja az „elégést megindító régiót" jelöli, melynek hőmér­séklete kb. 600° C. A (t) láng az (u) nyílá- 90 sokon keresztül és az (m) henger fölött haladván ezen „elégést megindító régiót", valamint az (s) terület mellett fekvő (s') területet is, thermikus befolyás által, 600° C hőmérsékleten tartja. 95 A (2) burok, ill. régió hőmérsékletét a fentebbi feltételek mellett, a jelen talál­mány szerint kb. 600° C hőmérsékleten kell fenntartani, azon célból, hogy a gáz­fejlesztőberendezés működése folytonos 100 legyen, az ezen región kívüli hőmérséklet azonban valamivel kisebb lehet, belül pe­dig, azaz az (s) területben, a hőmérséklet a légáramlás következtében tényleg ala­csonyabb is. A láng előrehalad, a részleges 105 elégés termékei pedig az (m) henger (u) nyílásain keresztül kilépnek és ezen (m) henger külső felülete fölött, a (b) tok bel­sejében képezett kamrán keresztül, visz­szafelé áramolnak, míg végül a (j) gáz- 110 elvezető csővezetéken át eltávoznak. Megjegyzendő, hogy az (s) és (t) terü­letek az uralkodó elégési viszonyoknak (pl. a levegőnek az olajhoz való viszonya, a teljesítmény foka stb.) megfelelően vál- 115 toznak és a 6. ábrán feltüntetett területek csakis magyarázat céljából vannak fel­tüntetve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom