89212. lajstromszámú szabadalom • Vezérmű folyékony (légnemű) közeggel működő fékberendezésekhez

- 3 -az (5) tengely helyzetének a függvénye ts annál erősebb, mennél inkább balra van a tengely. A szélső jobboldali helyzet üres kocsinak felel meg, míg a balol-5 dali szélső teljesen megrakott kocsinak. A (64) csúszó sín elmozdulását az (55) felfüggesztő rúgó deformálódása szabályozza. Amikor a kocsit megrakjuk, az (55) rúgó lapossá lesz és az (54) rúd az 10 (57) emelő jobboldali (56) végét felemeli és így azt az (58) pont körül elfordítja. Az (57) emelő baloldali vége lesűlyedvén, a (62) szögemelő forgástengelye körül (61) karjának súlya révén elbillen, (63) 15 karja elfordulva a (64) csúszó sínt magával viszi balfelé és ennek révén az (5) tengelyt is. Ha a kocsi rakománya csökken, az (57) emelőnek (56) vége, amelynek súlya na-20 gyobb, a csúszó sint jobbfelé mozdítja el. E mozgások csak nem fékezés esetén lehetségesek, mert amint a fékezés megkezdődik, a (2, 10) és (3) szelepek a (64) csúszó sínt az (1) állványhoz szorítják, 25 aminek következtében ez mozdulatlan marad. E körülmény meggátolja a fékező erő váltakozását, amit a felfüggesztési rugóknak a pálya egyenetlensége következtében beálló kilengései okozhatnának. 30 A (65) csavar lehetővé teszi a (64) csúszó sín jobbfelé való elmozdulásának határolását és a fékező erőnek a kocsik legnagyobb megterhelése és üres állapota közötti viszonynak megfelelő szabályozását. 35 A (60) csavar a berendezésnek a szerelés alkalmával való szabályozását, a felfüggesztő rúgó és a többi alkatrészek deformálódásának kijavítását is lehetővé teszi. 40 Ha most a fővezetékben és ennek következtében a (6) kamrában a nyomást növeljük, a (2) és (10) szelepekre ható erő csökken és lehetővé teszi, hogy a kiegyenlítő szelep leszálljon, megnyitva a 4b (30) szelepet. A levegő a fékhengerből a (29) csatornán át távozik, míg egy újabb egyensúlyi helyzet áll elő. A nyomás további emelései ugyanilyen hatásokat létesítenek addig a pillanatig, amikor a .50 nyomás a kezdeti nyomással egyenlő lévén, a szerkezeti elemek az ábrán feltüntetett helyzetüket foglalják el. A fékhenger ekkor teljesen üres. A fékek üzemen kívül való helyezése 55 más módon is megvalósítható; visszahúzva a (24) fogantyút, a (22) csap megnyitja a (17) tárcsa lyukát és a (15) térben uralkodó nyomás hirtelen egyenlő lesz a fővezetékben levővel. Megszűnvén a (2) és (10) szelepre ható minden nyo- 60 más, a fék üzemen kívül van. Ha a kocsi nagy sebességgel haladó vonatösszeállításba kerül, amelynek fékjei nagy nyomással működnek, akkor ez a nagy nyomás a (66) szelepre balfelé 65 hat, a (68) rúgó pedig nem képes ellensúlyozni csak a közönséges sebességű vonatoknál fellépő nyomást. A (64) csúszósín balfelé legszélső helyzetébe kedül, aminek a legerősebb fékezésben nyivánul 70 a hatása Csökkenve a kocsi sebessége, ha ez az erő megmaradna, a kerekek befékeződnének. Ennek az elkerülésére a (49) féktuskó érintői energiáját a (46) emelőre adja át. 75 A két (52) és (53) felfüggesztési pont következtében a (45) emelő a keréknek jobbvagy balfelé való forgásának megfelelően ugyanilyen értelemben úgy helyezkedik el, hogy a (46) rúgóból vagy a (47) ellen- 80 súlyból adódó erő legyőzetik, azaz abban a pillanatban, amikor a féktuskónak a keréken való súrlódási együtthatója olyan lesz, hogy fékezés következnék be. Ebben a pillanatban a (45) emelő felemeli a (43) 85 szelepet, lehetővé téve, hogy a levegő a (42) vezetékből és ennek folytán a fékhengerből a szabadba távozzék. A levegő eltávozása a (39) szelep két oldalán nyomáskülönbséget hoz létre, amely szelep 90 ekkor lefelé van nyomva és a (35) szelep a fészkére fekszik fel, megszakítva a se~ gédlevegőtartány és a fékhenger között minden összeköttetést. Ez utóbbi ekkor kiürül, fokozatosan a (43) szelepen át, 95 csökkentve a fékezés erejét addig a pillanatig, amikor a (49) féktuskó érintői energiája nem bírja legyőzni a (46) rúgó vagy a (47) ellensúly nyomását. Ha a jármű egy rendes vonathoz van 100 kapcsolva, a (66) szelep a (68) rúgó hatása alatt kezdeti helyzetét foglalja el és a működés ugyanolyan, amint előbb leírtuk. A közlő szelep működését a követke- 105 zőkben írjuk le: A komprikált levegő a vezetékből a (8, 71) és (72) úton a (73) kamrába és a részek tömíttetlensége folytán a (75) kamrába hatol, ahol a kellő nyomás létrejön. A vezetékben lassan 110 csökkenő nyomás következtében a (75) kamra levegője lassankint kiterjed és a (73) és a (75) kamrák között levő nyomás kiegyenlítődése következik be, mint előbb, a részek tömítetlensége révén. Ha a nyo- 115 más hirtelen csökken, a (75) kamrában levő levegő kiterjed, felemelve a (74) szelepet és ennek folytán megnyitva a (77)