89068. lajstromszámú szabadalom • Gőzerőtelep

Megjelent 1930. évi október hó 249-én. - • • _ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 89068. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Gőzerőtelep. Erste Brüimer Maschinenfabriks Gesellschaft Brünn. A bejelentés napja 1923. évi junius hó 4-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1922. évi június hó 8-ika. Gőzturbinatelepeknél ajánlották már a íőturbina valamely tetszés szerinti foko­zatából gőznek az elvezetését, hogy annak segélyével segédturbinát hajtsanak, míg 5 a gőz főárama a főturbinában tovább dolgozik, továbbá a segédturbinából tá­vozó gőznek ismét a főturbina valamely alacsonyabb fokozatába való bevezetését. Ez az eljárás csak azokban az esetekben 10 foganatosítható, amelyeknél a segédtur­bina üzeme eléggé egyenletes és csak igen kevés hajtóközeg mennyiséget igé­nyel. Nagyon szabálytalanul dolgozó, időnként igen nagy gőzfogyasztású segéd-15 gépeknél az említett eljárásnál a hajtó­közegnek a turbinában dolgozó főárama meg nem engedhető mértékben volna igénybe véve, különösen pedig heves gőz­lökések lépnének fel. 20 Jelen találmány célja az, hogy a meg­szakításokkal dolgozó olyan gőzerőgépe­ket, amelyeknek időszakosan nagy a gőz­fogyasztásuk, gőzturbinateleppel egyesít­sük anélkül, hogy ezáltal a fentemlített 25 hátrányok bekövetkeznének. A találmány lényegében abban van, hogy megszakítá­sokkal dolgozó erőgépek, mint szállító­gépek, gőzkalapácsok és máseffélék, egy­mástól elkülönített fokozatok közé van-30 nak kapcsolva és azokat a tarbina teljes hajtóközegárama vagy ennek egy része hajtja. A rajzokon a találmány szerinti gőzerő­telep néhány foganatosítási alakja van 85 feltüntetve és pedig az 1. ábra a találmány szerint kiképezett gőzerőtelep elvét mutatja, a 2—6. ábrák pedig a találmánynak öt különböző foganatosítási alakját tüntetik 40 fel vázlatosan. Az 1. ábra szerint a turbina két, (a) és (c) részből van, amelyek a (g) és (h) cső­vezetékek útján, a nem turbina gyanánt kiképezett (d) mellékerőgépen át vannak egymással összekötve; (f) a frissgőzveze 45 ték az (a) turbinarészhez való (e) indító­szeleppel és (i) a kondenzátorhoz vagy fáradtgőzt értékesítő más tetszésszerinti helyhez vezető fáradtgőzvezeték. A mun­kagőz (f)-en át az (a) turbinarészhez 50 áramlik, innen (g)-n át pl. a (d) szállító­géphez fut és azután innen a (c) turbina­részen áramlik át. A hajtóközegáram energiája emellett (a)-ban, (d)-ben és (c)-ben ismert módon mechanikai mun- 55 kává alakul át, (d)-ben a gőzenergiának csak egy rész-, vagy közbenső esése ala­kul át mechanikai munkává. A 2. ábra szerint a turbina pl. három, (a, b, c) részből van összetéve, amelyek a 60 (gl, hl, g, h) összekötővezetékek útján több (d, dl) mellékerőgéppel állanak ösz ezeköttetésben. A gőzenergiaesés (a, dl, b, d) és (c)-ben egymásután mechanikai energia előállítására szolgál, mimellett (d, 65 dl)-ben a munkává átalakítandó összes gőzenergiaesésből ismét csak közbenső energiaesésnek értékesíttetnek, (o, ol) zárószervek segélyével minden egyes (d, dl) mellékerőgép kiiktatható. Az összes 70 (d, dl) mellékerőgépek kiiktatása esetén az önműködő vagy kézzel működtetett (k, kl) elzárószervek nyitása útján az (a, b, c) turbinarészek is közvetlenül összeköt­hetők egymással és egymagukban dolgoz- 75 hatnak. A 3. ábra olyan gőzerőtelepet mutat, amelynél az (a, b, c) turbinarészek a (k, 1) záró vagy vezérlőszerveken át a (d) mel­lékerőgéppel párhuzamosan, (1) nyitása 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom