88980. lajstromszámú szabadalom • Szabadon áramló munkaközeggel hajtott kerék az áramlás irányára merőlegesen elrendezett tengellyel

— 2 — vei párhuzamosan is rendezhetjük el, amint ezt a 3., 6. és 7. ábra mutatja. A (3) csapók célszerűen sodronyfonattal bevont keretekből állanak, melyek kellő-5 leg impregnált szövettel vannak borítva. A (3) Qsapók kilengését ütközők korlátozzák az egyik irányban, melyek úgy vannak elrendezve, hogy a csapók a rájuk működő szél, vagy víznyomás hatására 10 radiális irányban támasztatnak meg az ütközőkkel. A keruK működése a következő: A 2. és 3. ábrában az (5) nyilak jelzik a b ajtóközeg (szél vagy víz) áramlási irá-15 nyát. Azon csapók, amelyeknek (4) forgástengelye és támasztó ütközője által meghatározott síkja a hajt'•közeg (5) áramlási irányával a (6) forgásirányban 180°-nál kisebb szöget zár be, a hajtóközeg 20 nyomásának hatására a támasztó ütközői felé szoríttatnak úgy, hogy ellenállást fejtenek ki a hajtóközeggel szemben, miért is a hajtóközeg ezen (3a) lapátok, vagy csapók révén forgató nyomatékot fejt ki a 25 kerékre. Amint a csapók forgásuk közben a fentemlített 180°-nyi szöget túllépték, úgy a hajtóközeg ezen (3b) helyzetben levő csapókat támasztó ütközőikről felemelvén, a (4) forgástengelyek körül elforgatja, mi-30 által a kerék ezen oldalán levő csapók csupán elenyésző ellenállást fejtenek ki a hajtóközeg áramlásával, illetve a, kerék forgásával szemben. Bármiként változik is a szél iránya, ennek a kerékhez való viszonya 35 változást nem szenved úgy, hogy a kere ket a szél irányváltozásaihoz képest beállítani nem kell és a kerék forgásiránya a szél irányváltozásai dacára is állandó marad. 40 Hasonlókép működik a 3. ábrában feltüntetett kerék is, amelynek (3) csapói a kerék (1) forgástengelyével párhuzamos csuklók körül lengenek. Bővebb magyarázatot a fentiek után ez az ábra nem igé-45 nyel. Amint a 4. és 5. ábrából látható, rendkívül nagy méretű kerekeket igen egyszerűen szerkeszthetünk. Az egyes küllőszerű keretek lécekből állíthatók össze és 5n az egyes keretek diagonális feszítő drótok segélyével köthetők ki úgy, hogy igen nagy méretű szélkerekekhez is aránylag igen kis mennyiségű anyagra van szükség. 55 Az egyes (3) csapók ugyancsak egyszerű r fa-, vagy vaskeretekből állhatnak, melyekbe fonalból, vagy drótból készült háló van kifeszítve és amelyek szövettel, pl. vízhatatlanná tett vászonnal vannak borítva. Az ily csapók is könnyen és cse- 60 kély költséggel készíthetők el, aránylag nagy méretekben is. A csapók ütközője gyanánt maguk a küllőszerű keretek szolgálnak, melyre a csapók fel vannak szerelve. 65 Igen nagy méretű kerekeknél célszerű a csapókat több részre osztani. A 6. és 7. ábra pl. oly kereket tüntet fel, amelynél az egyes küllőszerű keretekre szerelt lapátok, illetve csapók kilenc részre vannak 70 felosztva, mely részek mindegyike különkülön van lengethetően a (2) keretre ágyazva. Igen nagy méretű kerekeknél, a kerék ágyazásának olcsóbbá tételére célszerű a 75 kereket körbe elhelyezett (6) görgők segélyével alátámasztani, melyek a (7) sínen futnak. Az elrendezés vagy olyan lehet, hogy a (6) kerekek vannak a szélkerekeket tartó váznak egyes (8) konzoljain ágyazva 80 és a kerékre van a (7) körsín szerelve, vagy pedig a kereken vannak a (6) görgők alkalmazva, melyek a (8) konzolokon nyugvó körsín pályán futnak. A leírtakból kitűnik, hogy a találmány 85 szerinti szélkerék az ismert szélkerekekkel szemben azon előnnyel jár, hogy igen nagy méretekben is kevés anyag felhasználásával és igen egyszerű eszközökkel állítható elő, a szélirányhoz képest pedig 90 beállításra szükség nincsen. A szélturbinákkal szemben, amelyek szintén szükségtelenné teszik a szél irányváltozásai szerint való beállítást, a találmány szerinti kerék előnye abban áll, 95 hogy a költséges vezetőlapátkoszorú elmarad, mely nem csupán magának a turbinának a szerkezetét teszi költségessé, hanem az alépítményt is. Ezenkívül a szélturbinák nagy vasfelületei az időjárás be- 100 folyása elleni védekezés szempontjából állandó és költséges karbantartást, illetve mázolást igényelnek. Amint az 1. ábrából látható, a keréknek vizikerék gyanánt való elrendezése is 105 rendkívül egyszerű, sekély vízben is elhelyezhető, anélkül, hogy csatornák, vagy duzzasztók építését tenné szükségessé. Azáltal, hogy a víz felületét metsző mozgó rész csupán egyetlen függőleges forgás- no tengelyből áll, a kerék a víz befagyása esetén a jégréteg alatt is járhat. A fentiekben a kerék legegyszerűbb szerkezeti megoldása van ismertetve, amelynél a csapók hatásos helyzetükben 115 radiálisan állanak be, azonban a csapókat hatásos helyzetükben korlátozó ütközők beállíthatóan is lehetnek elrendezve és