88887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rezgések alakjában megnyilvánuló mechanikai teljesítmény átvitelére
- 2 — mely rugalmasságánál fogva, változó amplitúdójú rezgőrendszerek mozgási folyamatait követni képes. Az alábbiakban elvétve „csatolás"-ról is 5 beszélek és értem alatta magát az összeköttetést, tehát, nem annak eszközeit. Ha a (g) forgattyút meghajtjuk, akkor a (k) rúgó felváltva összenyomódik és kiterjed. Az ezáltal előidézett nyomó- és 10 húzóerők az (a) tengely útján, a (b) rúgóra vitetnek át, mely kezdetben cse kély, majd fokozatosan növekvő kihajlá sokat szenved és végül, amikor beáll a rezonancia-helyzet, maximális kilengését 15 (legnagyobb amplitúdóját) éri el. Az (a, b) rendszer amplitúdója tehát a folyamat kezdetén kisebb az (i, k) rendszer amplitúdójánál, valamely későbbi időpontban egyenlő vele, végül nagyobb is lehet nála, 20 azonban állandóan alatta is maradhat. Az 1. ábra szerinti (i, k) csatolóberendezés követi ezen változó kilengéseket és megszakítás nélkül visz át energiát a (g, h) rendszerről az (a, b) rendszerre. Sta-25 cionár állapot akkor áll be, amikor az (i, k) rendszer által bevezetett energia egyenlő az (a, b) rendszertől csillapítás (hasznos és veszteségi teljesítmény) által elvont energiával. Ha az (a, b) rendszer 30 csillapodása valamely körülmény folytán csökken, akkor amplitúdója mindaddig növekszik, míg az elvont energia újból egyenlő a bevezetett energiával. Ellenkező esetben az (a, b) rendszer amplitúdója 35 csökken. Miután egy az (a, b) rendszerben csillapodás előidézte amplitudóváltozás az (i, k) rendszerben is amplitudóváltozást, valamint a két rendszer közötti fáziseltolódás változását is maga után vonja, -40 ez a folyamat csatolásváltozást is jelent. Aszerint ugyanis, hogy valamely csatolás rezgésenkint több-kevesebb energiát visz át, szorosabbnak vagy lazábbnak mondjuk. Valamely laza csatolás tehát a 45 rugalmas eszközök erősítésével, vagy az út (amplitúdó, löket, kilengés) növelésével szorosabbá tehető és viszont. Az összmunka, melyet valamely rugalmas csatolás valamely lengő rendszerre, félrezgésenként, 50 átvinni képes, a következő képlettel fejezhető ki: Rezgésenkint tehát A = P.f 55 ahol (f) a kihajlás és (P) a kihajlításho;; szükséges erő és sinusalakú lefolyást téte lezünk fel. Valamely mechanikai rezgési folyamatban tehát általában három, egymástól megkülönböztethető elem vesz részt, még 6( pedig: 1. A (g, h) gerjesztőrendszer (oscillátor), mely a jelen esetben forgattyúhajtás gyanánt van kiképezve. 2. Az (a, b) gyűjtő (akkumuláló) vagy 6í gerjesztett rendszer (a resonátor) és végül 3. A rugalmas csatolás. Az első elem állandó amplitúdójú, kényszermozgású, vagy pedig változó amplitúdójú, rugalmasan rezgő rendszer lehet. 7< Ez a tag a tulajdonképeni rezgésgerjesztő, mely célra, többek között, alternatív moz gású tömegek, erőforrások, gőzgépek, ex plósiós motorok, forgattyús hajtóberen dezések és effélék alkalmasak. 71 A második elem a tulajdonképeni rezgőképes alakzat, mely mindig tömegből éa rugalmas eszközökből áll és melynek kifejezett önrezgése van, adja meg az egés? folyamat karakteristikonját. 8 A gerjesztő és gerjesztett rendszer közötti összeköttetést a harmadik tag, a rugalmas csatoló bereudezés létesíti. Ez a berendezés, mely konstruktív okokból, egyenesben vezető szerkezetekkel és törne- 8 get megtestesítő elemekkel lehet ellátva, lényegében csupán összekötő, rugalmas közegből áll. Előnyös módon tehát nincs is önrezgése, hanem aperiódikusan rezeg, Természetesen azonban a találmány ló- 9 nyege nem változik, ha a csatolást szintén rezgőképes rendszer gyanánt képezzük ki és esetleg más rendszerekkel összehangol juk. Ha az 1. és a. 2. ábrákban feltüntetett rendszereket merev közbeiktatott rész 9 iitján kötjük össze egymással, akkor a két rendszer egyetlen rendszer gyanánt hat, melynek eredő rezgési ideje a következő képletből adódik ki: ahol Cj és in, az 1. ábra szerinti rendszer irányító erejét és tömegét, c2 és m2 pedig a 2. ábra szerinti rendszer megfelelő érté keit jelenti. Ha már most a két rendszeri rugalmas csatolóberendezés útján kapcsol- i juk össze egymással, akkor minden egyes rendszer megtartja önrezgését és a két rendszer úgy viselkedik, mint két úgynevezett „csatolt" rendszer az elektrotechnikában. 1
