88887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rezgések alakjában megnyilvánuló mechanikai teljesítmény átvitelére
— 3 — Ha feltételezzük, hogy két csatolt, mechanikai rendszer periódusszáma ugyan egyenlő, de amplitúdója különböző, akkor transformálás lép fel, pl. nagy erőhatás-5 ról kis útnál, kis erőhatásra nagy útnál, vagy viszont. A rugalmas csatolás tehát lehetővé teszi energia bevezetését rezgő rugalmas rendszerekbe, vagy energia elvonását ezen 0 rendszerekből, úgy hogy ezek nagy mértékben felhasználhatók energia átvitelére és transzformálására. A 3. ábra oly foganatosítási példát szemléltet, melynél a csatolásnál levegő szolgál 5 rugalmas közeg gyanánt. A (g, h) gerjesztőrendszer itt is forgattyúhajtás. A csatolóberendezés az (i) dugattyúból és a levegővel telt (k) és (kl) hengerekből áll, A (g) forgattyú forgása közben a henger!ü terekben, váltakozva, túlnyomás és ritkítás lép fel és ily módon a rezgőképes (a, b) rendszerbe energia vezettetik be. Természetes, hogy az (i, k, kl) rendszerben is alkalmazhatunk rúgóerőt és az (a, b) !5 rendszerben légsűrítést. A 4. ábra szerinti foganatosítási alaknál mindkét rendszer sűrített levegővel működik. A csatolószerkezet ebben az esetben is (i, k, kl)-gyel, az akkumuláló rendszer >0 (a, b, bl)-gyel van jelölve. A két dugattyú, a feltüntetett példában, tokszerűen van egymásba tolva, de egymás mögött is lehet elrendezve. Ugyanez áll rugózó vagy kombinált rendszerekről. 35 Az 5. ábrában az ismertetett fajtájú rezgőrendszer oly eszközökkel van ellátva, melyek teljesítménymérést tesznek lehetővé. A mozgó (a) részre, a két (t) kar segélyével, a (ql) írónnal ellátott (s) rúd van 40 felerősítve. Miután az (s) rúd követi az (a) tengely mozgását, a (ql) írón előtt elvezetett papírszalagon feljegyezhetjük a mindenkori kilengést. Az (a) tengelyen azonkívül (p) féktuskó foglal helyet, mely 45 az (r) és (rl) rúgók közé van befogva és úgy van kiképezve, hogy feszesebben vagy kevésbbé feszesen szorítható a tengelyhez. Ha az (a) tengely az egyik oldal felé mozog, akkor a féktuskó kezdetben vele mo-60 zog, míg a figyelembejövő rúgónak növekvő feszültsége az (a) tengelyen fellépő súrlódást legyőzi és csúszás áll be. Abból az erőből, mellyel a hitelesített mértékű (r), illetve (rl) rúgók a csúszás fellépéséig 65 összenyomatnak és abból az útból, melyei a féktuskó az (a) tengelyen befut, megállapítható a munka. Mindkét tényező nagysága a (ql) írón által regisztrált gör bén leolvasható. A fékezés által elvont tel jesítinénynek és a bevezetett teljesítmény 60 nelc hányadosa állapítja meg a hatásfokot Ha egyik esetben rugalmasan rezgő és rugalmas csatolóberendezéssel ellátott rendszert, másik esetben pedig a (k) és (b) rúgók eltávolítása és merev összeköttetés 65 bevezetése mellett, a (h) és (a) szervek között, merev rendszert alkalmazunk, akkor az 5. ábrában szemléltetett fékdynamóméter segélyével összehasonlítást tehetünk a kétíajta üzemi mód haszon 70 munkája között. Természetes, hogy mindazok a szerkezetek, melyek eddigelé lökésgerjesztéssel tartattak mozgásban (órák), rugalmas csatolóberendezéssel is üzemben tarthatók és 75 hogy az utóbbi esetben bevezetett energia sokkal finomabban adagolható. Ily módon teljesen zajtalanul járó órákat kapunk. Feltételezhető, hogy a csatoló rugalmas közeg nem hengerekben foglal helyet, 80 hanem pl. valamely rezgő felület a kör nyező légköri levegőben gerjeszt rezgéseket, melyek egy szomszédos felületre vivődnek át és ily módon visznek át energiát, 85 Energiának a jelen találmány szerinti, rugalmas csatolóberendezés útján való átvitele tehát azon alapszik, hogy a rezgőrendszereket összekötő közbeiktatott szervben feszültségek idéztetnek elő és ezen 90 szerv által adatnak tovább. Ez a folyamat vagy mindkét, vagy csak az egyik irányú mozgásnál játszódik le. Ez utóbbi esetben „szelephatás"-ról beszélünk. Miután az ily módon gerjesztett rendsze- 95 rek (1—5. ábra) rezgőképes, rugalmas közegekből és tömegből álló alakzatok, az energiaátvitel resonanciagörbe szerint folyik le, vagyis 0-nál kezdődő fordulatszámnál a teljesítményátvitel először las- 100 san, azután fokozatosan, mind gyorsabban növekszik, hogy a resonanciahelyzetben maximális értékét érje el és azon túl ismét gyorsan leszálljon. Hasonló módon a haszonmunka közvetlenül a resonancia- 105 helyzet fellépése előtt éri el maximumát. Miután a rezgőképes rendszer önperiódusa és ezzel együtt, mint a fentiekből kitűnik, a resonanciahelyzet, valamint a kedvező hatásfok is, a rezgési skála tetszőleges no pontjába helyezhető át, a jelen találmány szerint a szerkesztő kezében van, hogy tetszőleges rezgésszámú alternatív mozgásokat kitűnő haszoneffektussal használjon fel. 115