88887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rezgések alakjában megnyilvánuló mechanikai teljesítmény átvitelére

__ Megjelent 1930. évi október lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 88887. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Eljárás berendezés rezgések alakjában megnyilvánuló mechanikai teljesítmény átvitelére. Sehieferstein Heinrich főmérnök Chíirlottenburg. A bejelentés napja 1922. évi junius hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi november hó 10-ike. Az óra ingája és a írequenciamérő nyelve lengőképes, mechanikai rendszerek, melyek, elektromos meghajtási lehetőségektől eltekintve, csekély mechanikai impulzusok, illetve rázkódtatási lökések útján hozhatók lengésbe, illetve rezgésbe. Ha már most, mint a jelen esetben, nagyobb, vagy igen nagy mechanikai teljesítményeket akarunk átvinni mechanikai 0 rezgőrendszerek segélyével és esetleg nagy rezgésszámnál, akkor ezek az eszközök többé nem bizonyulnak elegendőknek, mert pl. tíz lóerős teljesítménynek, percenkint 600 lengésnél, 1200, egyenkint 37.5 m. kg nagyságú kalapácsütésszerű lökés felelne meg. Eltekintve az ezáltal létesített tűrhetetlen zajtól, ezek a lökések természetesen minden szerkezetet rövid idő alatt összezúznának. 0 Ezen okból nagyobb energiáknak rezgőrendszerek közötti átvitelére más eszközöket kell alkalmaznunk. így pl. egy az egész rezgési időre elosztott energiaátvitel tetemes előnyöket ígér. A viszonyok azonban annyiban komplikáltak, hogy rugalmasan rezgő rendszerek amplitúdója 0-tól maximális értékig emelkedik és rezgés közben is, külső viszonyok könnyen befolyásolják azt. 0 Ha az energia tehát a rezgési folyamat egész tartama alatt viendő át a rezgőrend szerre, altkor az átvivő szerv kénytelen a rezgőképes rendszernek igen gyakran komplikált útját állandóan követni. Szerencsére azonban az ezen követelménynek megfelelő szerkezetek, mint az alábbiakból kitűnik, igen egyszerűek. Az 1. és 2. ábrák mechanikai rezgő rend • szerek példaképem foganatosítási alakjait szemléltetik. 40 Az (a) tengely testesíti meg mindkét esetben a tömeget, a (b) rúgó a rugalmasságot, mely minden mechanikai rezgőképes alakzat sajátossága. A helytálló (d) pontok, az (a) tengelyre felerősített (b) 45 rúgót akként rögzítik, hogy az (a) tömegnek hossztengelye irányában való eltolódásánál a rúgó az egyik vagy másik értelemben megfeszül. Első sorban az 1. ábra szerinti rendszert 50 óhajtjuk rezgésbe hozni. Ilyfajta rendszer sajátosságában rejlik, hogy kezdetben egé szén csekély rezgési amplitúdóval indul meg, azután mindaddig növekvő amplitúdóval rezeg, míg a bevezetett energia 55 egyenlő a csillapítás által leadott energiával, amikor a kilengés elérte maximá lis értékét. Merev forgattyúhajtás ezeket a mozgási folyamatokat természetesen nem követhetné. Ezen okból új rugalmas 60 elemet kell bevezetnünk, melyet az elektromos rezgések tanában szokásos nomen klaturára támaszkodva, „csatoló berendezés"-nek (Kopplungsvorrichtung) óhajtok, nevezni és mivel a mechanikában merev 65 csatoló szerkezetek is lehetségesek, szaba tosabban „rugalmas csatoló berendezés"nek. Az 1. ábrában a (g, h) forgattyúhajtás és az (a, b) rezgőrendszer között vezetett 70 (i) rúd, kapcsolatban a (k) rúgóval alkot ilyen rugalmas csatoló berendezést. A „rugalmas csatolóberendezés" elnevi> zés alatt tehát rezgőrendszereknek megszakítás nélküli energiaátvitel céljaira 75 szolgáló összekötő berendezését értjük,