88867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisütési csövekben secunder elektrokisugárzás kiváltására és különösen ezen eljárás foganatosítására szolgáló kisütési csövek

tásos felület nem teljes egészében áll a sekundaeremissziók számára előnyös anyagból, hanem ezen anyagot csak „tartalmazza". 5 A találmány szerinti kisütési csövek, melyeknél sekundaer elektronemissziót alkalmazunk, célszerűen azon típushoz tartozhatnak, melynél rendes üzemben pozitív ionizálás nem lép fel. Ezen csövek-10 nél a hatásos elektródafelületet ionok nem érik, hanem csakis elektronok és ezen hatásos elektródafelület, amint ez általában ismeretes, nem idézi elő az elektródaanyag elporlasztását, ami beállana, ha a felü-15 letet ionok bombáznák. A találmány szempontjából ezen jelenség fontos, mert azon anyagok közül, melyeknek Richardson-féle állandója 3 Volt-nál kisebb, számos többé vagy kevésbé könnyen elporlasztatik. 20 A találmány szerinti kisütési csövek tehát célszerűen nagyfokú vákuummal bírnak. Ha ezen kisütési csövek gáztöltéssel vannak ellátva, a viszonyokat célszerűen oly módon választjuk meg, hogy ren-25 des üzemben pozitív ionizálás ne állhasson be, amit pl. azáltal érünk el, hogy az üzemfesziiltség a gáztöltés ionizálási feszültségénél kisebb. A kis Richardson-féle állandóval bíró 30 anyagok közül a találmány értelmében célszerűen azokat alkalmazzuk, melyek rossz hővezetők. Ennek valószínű elméleti magyarázata a következő: Ha egy elektron bizonyos sebességgel egy felülethez ütkö-35 zik és abba behatolt, mozgási energiáját a környező anyagnak adja át. Minél roszszabb tehát ezen anyag hővezető képessége, annál nagyobb f-nnak a valószínűsége, hogy ezen energia csakis egy vagy 40 néhány elektronra vitetik át, miáltal ez utóbbi elektronok azon helyzetbe hozatnak, hogy a primaer elektronok által ért felületet sekundaer elektronok gyanánt elhagyhassák. 45 Az előbb említett, 3 Volt-nál kisebb Richardson-féle álandóval bíró anyagok közül különösen alkalmasak a földalkaliák oxydjai. Ezek még azon előnyt is nyújtják, hogy olvadási pontjuk aránylag ma-50 8"as, gőzfeszültségük pedig alacsony, úgy, hogy az elektronokat kibocsátó elektróda hőmérsékleti emelkedése esetén is a felületen levő anyag nem párolog el. 3 Voltnál kisebb Richardson-féle állandóval bíró 55 anyagok az elektróda-felületen különböző módon alkalmazhatók. így pl. különböző eljárások ismeretek alkali- vagy földalkai; fémeknek alkalmas módon kisütési csövekbe való bevezetésére. Az anyagok az elektródán alkalmaz- 60 hatók az elektródának a kisütési csőbe való behelyezése előtt; gyakran kívánatos lehet az anyagnak ,az elektródán való alkalmazását csak a már a csőben helyet foglaló elektródán eszközölni. Ezen célra 65 alkalmas eljárás pl. abból állhat, hogy az elektródafelületen oly vegyületet alkalmazunk, mely a felhevítés alkalmával szétbomlik és ekkor a kívánt anyagot szolgáltatja. 70 Ha elektródán pl. bariumoxydot kívánunk alkalmazni, az elektróda felületére mindenekelőtt bariumazidot szórhatunk, az elektródát ezután a csőbe vihetjük és a csőben pl. az evakuálás közben felhevít- 75 hetjük, úgy, hogy a bariumazid bariumra ós nitrogénre bomlik és az elektróda-felületen bárium marad vissza, mely végül oxydálás által bariumoxyddá alakíttatik át. 80 A hatásos anyag az egyik elektródáról a másikra elgőzölgés vagy szétporlasztás által is átvihető. Az anyag pl. mindenekelőtt izzókathódán alkalmazható és azután kathóda felhevítése által elgőzölögtethető, 85 hogy a kívánt helyen lecsapódjék. Az anyag más módon is alkalmazható elektródafelületen destilláció által. Földalkalioxydoknak elektródákon való alkalmazása céljából különböző, az úgy- 99 nevezett oxydkathódák előállítására ismeretes eljárásokat alkalmazhatunk. A találmány egyik alkalmazási példáját a következőkben írjuk le, nyilvánvaló azonban, hogy a találmány számos más esetben is 95 gyakorlatilag alkalmazható anélkül, hogy a találmány alapgondolatától eltérnénk. „Dynatron" név alatt két vagy három elektródával bíró kisütési csövek ismeretesek, melyek oly módon tarthatók üzem- IQ( ben, hogy úgynevezet negatív ellenállási jellemző görbével bírjanak. Az ilyen fajtájú kisütési cső izzókathódával, lemezalakú elektródával és ezen két elektróda között elrendezett, rácsalakú ^Q; elektródával bír; a találmány értelmében az ilyen csőnél a lemezalakú elektródának az izzókathóda felé fordított felületén oly anyagot alkalmazunk, melynek Richardson-féle állandója 3 Volt-nál kisebb. n( Nyilvánvaló, hogy az említett három elektródán kívül még egy vagy több segédelektróda is alkalmazható a csőben. A találmány értelmében a sekundaer elektródasugarak számára való elektróda oly alakú 11 lehet, Iiogy hatásos felülete teljesen vagy