88867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisütési csövekben secunder elektrokisugárzás kiváltására és különösen ezen eljárás foganatosítására szolgáló kisütési csövek

Megjelent 1930. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88867. SZÁM. — VU/d. OSZTÁLY. Eljárás kisütési csövekben secundaer elektronkisugárzás kiváltására és különösen ezen eljárás foganatosítására szolgáló kisütési csövek. N. Y. Philips' Gloeilampeiifabrieken Eindhoveii. A bejelentés napja 1924. évi március hó 5-ike. Hollandiai elsőbbsége 1923. évi április hó 11-ike. A találmány tárgya eljárás kisütési csövekben sekundaer üektronemissziók kiváltására és a találmány célja különösen a sekundaer elektronok emissziójának 5 megkönnyítése. A találmány szerinti eljárásnál a primaer elektronok áramát oly felület ellen vezetjük, mely három Voltnál kisebb Richardson-féle állandóval bíró anyagot 10 'artalinaz. A találmány tárgya továbbá sekundaer elektronemissziók hasznosítására alkalmas elektromos kisütési csö, melyet az jellemez, hogy a cső egy vagy több elek 15 tródójának hatásos, a sekundaer elektronemissziót kibocsátó felülete 3 Volt-nál kisebb Richardson-féle állandóval bíró anyagot tartalmaz. Az elektróda hatásos felülete alatt főleg 20 felületének a sekundaer elektronok kibocsátására szolgáló részét kívánjuk érteni. A Richardson-féle állandó az illető anyagot jellemző tényező és mértéke az egy 25 elektron által az illető anyagból álló felületből való kilépés céljából elvégzendő munkának. Ha valamely anyag Richardson-féle állandója 0 Volt, akkor az egy elektron ál-80 tal az ezen anyagból való kilépés alkalmával elvégzendő munka 0 e Jonie, ahol e = ezen elektronnak Covlomb-okban kifejezett elektromos töltése. Számos anyag számára a Richardson-35 féle állandót már elégséges pontossággal meghatározták és ezen állandó tetszőleges anyag számára megfigyelés által megállapítható vagy számítás által megközelítőleg meghatározható. Azon anyagok közé, melyeknek Ricliard- 40 son-téle állandója 3 Volt-nál kisebb, tartoznak pl. az alkaliíémek, a íöklaikaiiíémek, magnézium és beryllium, titaniurn, skandium, továbbá számos íémvegyüleí, mint pl. rézoxyd és a földalkaliíéinek 45 oxydjai. Azon kisütési csöveknél, melyeknél egy vagy több elektródát sekundaer elektronemisszió számára hasznosícottak, ezen elektródák előállítására fémeket, mint 50 wolframot, molibdaent vagy nikkelt használtak. Ezen fémek Richardson-féle állandója jelentékenyen nagyobb 3 Volt-nál. Wolfram számára pl. ezen állandót 4.52 Volt-ban, molibdaen számára pedig 4.3 55 Volt-ban állapították, meg A találmány azon a megfigyelésen alapul, hogy a sekundaer elektronemisszió abban a mértékben növekedik, amelyben a Richardson-féle állandó csökken, úgy, 60 hogy az eddig használatos fémek, bármennyire megfelelők is egyéb követelmények tekintetében, a sekundaer elektronemisszió szempontjából a találmány szerint használt anyagokhoz képest jelenté- 65 kenyen hátrányosabbak. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy csakis a hatásos elektróda-felületnek kell kisebb Richardson-féle állandóval bíró anyagból állania. Az elektróda lényegileg 70 az általánosan szokásos előbb említett anyagokból állhat. Az anyag az önmagában véve pl. wolframból, molibdaenből vagy nikkelből álló elektróda felületében lehet jelen, úgy, hogy ezen esetben a ha- 75