88806. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai erőátviteli berendezés

- 2 -gazásból kisiklanak. Ezen hátrány részle­ges megszüntetése végett .az egyik kere­ket oly módon képezzük ki, hogy a másik kerék fogai között kis mértékben átug-5 rani törekszik. Az ismertetett törekvés határolása, aminek révén a fogas kerék terhelés alatt kapcsolódásban marad, a találmány tárgyának további jellemző sa­játsága és ennek megfelelően a fogaskere-10 kek közül az egyik a fogak között ütkö­zőkkel van ellátva, amelyek az egymással együttműködő fogaskerekek kapcsolódási terjedelmét határolják. A gyakorlatban ezek az ütközők aránylag merev lemezből 15 állanak, amelynek megközelítőleg ugyan­olyan nagy vagy valamivel nagyobTb át­mérője van, mint a hajtó keréknek és a hajtó kerék kerületének közvetlen köze­lében, a hajtott kerékkel szemben van el-20 rendezve, miáltal meg van akadályozva, hogy a hajtott kerék ezen oldalon a foga­záson átugorjon és ebből kicsússzon. A találmány tárgyának további jel­lemző sajátságát azon alkatrész képezi, 26 amely ,a hajtó és hajtott alkatrészt kap­csolaton kívül tartja ellenőrzés vagy vizs­gálat céljából, vagy ha kívánatos, hogy a hajtott berendezést bizonyos időre üze­men kívül helyezzük. 80 Az előzőkben felsorolt jellemző sajátsá­gok a maguk egészében a következő rész­letes leírásból tűnnek ki, amelyben a ta­lálmány tárgyát a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük. A rajz a találmány tárgyá-35 nak két kiviteli alakját példaképpen váz­latosan tünteti fel. Az l. ábra oly kiviteli alak oldalnézete, amelynél az együttműködő alkatrészek ugyanazon síkban vannak elrendezve. A 40 2. ábra ezen kiviteli alak elölnézete. A 3. ábra a találmány tárgyát tevő beren dezás egy másik kiviteli alakjának oldal nézete, amelynél az együttműködő .alkat részek egymásra merőleges síkokban fek-45 szenek. A 4. ábra részletrajz, amely a hajtó alkat­részt kiiktatott helyzetben szemlélteti. Az 5. ábra metszet a 3. ábra A—B vonalai szerint. 50 Az (1) tengely a (2, 2) csapágyakban forgathatóan van ágyazva. Az (1) tengely egyik végéhez tetszőleges szerkezetű haj­tandó készülék, például önműködő vá­lasztó kapcsoló van erősítve, amely a raj-55 zon a (3) kefekarral van szemléltetve. A (3) kefekar forgás közben egymás után érintkezést létesít a (4) végszorítókkal. Az (1) tengely jobboldali végére a vékony és hajlékony (5) fogastárcsa van ékelve, amelynek vastagsága körülbelül 0.8 mm. 60 Ai (5) fogastárcsa rendesen a megfelelő vékony fogaskerékbe kapaszkodik, amely a (7) hajtó tengelyen ül. A (7) tengelyt al­kalmas erőforrás, amely a rajzon nincsen feltüntetve, állandó forgásban tartja, 65 Hogy az (5) fogastárcsa a (6) fogastárcsá­val' biztos kapcsolatban maradjon, az (5) fogastárcsa úgy van elrendezve, hogy halra a (6) tárcsa fogai közé törekszik hajlani, illetve ugrani, mimellett a (6) 70 tárcsával megközelítőleg azonos átmérőjű merev (9) lemez van a (7) tengelyre sze­relve, amely a fogaskerékkel érintkezés, ben áll annak megakadályozása végett, hogy az (5) fogastárcsa ezen az oldalon .a 75 fogak közül kicsússzon. A találmány tárgyának azon kiviteli alakjánál, amidőn azt önműködő távbe­szélő kapcsolók számára alkalmazzuk, a (13) rúgó feszültsége alatt álló (10) fékező 80 vagy megállító alkatrészt rendezünk el, amely az (5) tárcsára a (6) tárcsával való kapcsolódási pont közelében nyomást fejt ki, miáltal a két tárcsának egymással való kapcsolatát megszüntetni törekszik. 85 Ha a (11) elektromágnes alkalmas áram­kör segélyével gerjesztjük, akkor az a (10) fékkel ellátott (12) horgonyt vonzza, mi­koris az (5) tárcsára ható nyomást meg­szünteti és megengedi, hogy az rendes 90 helyzetében visszapattanjon, amelyben a (6) tárcsával kapcsolódik, minek folytán az (5) tárcsa az .(1) tengellyel és a (3) ke­fekarral forgásba jön. Ha a kefét akkor kívánjuk megállítani, amikor az egyik 95 (4) éritkezővel érintkezésben van, csupán az szükséges, hogy olyan alkalmas áram­kört rendezzünk el, amelynek révén a (11) mágnes áramköre megszakítható, amikor a (3) kefekar a kívánt érintkezővel érint- 100 kezik, miáltal a (12) horgony felszabadul és megengedi, hogy a (13) rúgó az (5) tárcsát kapcsolaton kívül hozza. Kívánt esetben az (5) fogastárcsában (14) nyílá­sok képezhetők ki, amelyek a (4) érintke 105 zőknek felelnek meg, úgy hogy a (10) fék (15) peoke ezen nyílások bármelyikével kapcsolódásba juthat, ha a (11) mágnes felszabadul. Ily módon a (3) kefekar túl­mozgása meg van akadályozva. Bárminő 110 más alkalmas mechanikus vagy villamos úton működő fékszerkezet is alkalmaz­ható anélkül, hogy a találmány lényegé­től el kellene térni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom