88742. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium gyártására

— 5 — edénynek vele érintkezésbe jutó tartal­mát nem fertőzi meg. Az edény első ré­széből olvadt fémet vagy egyéb anyagot a (40) csapolónyíláson keresztiül bocsátlia-5 tünk le, melyet rendszerint tömött fa­szénből vagy egyéb alkalmas anyagiból készült dugóval zárunk el. A cella belsejében a (29) szénifenékbé­léstől felnyúló (45) oldallbélés túlnyúlik 10 az edényrészek közti kapcsolási helyen a felső edényrész felső széle közeiéiig, vagy akár ezen túl is, A gyakorlatban ezen ol­dalbélésnek minden esetben termikusan és elektromosan szigetelőnek kell lennie, 15 hogy a hűtőíköpenyek felé irányuló hőve­zetést csökkentse és hogy az edényben .elektrolitikus kezelésnek alávetett anyag bármely résziéinek az áram által való el­kerülését meggátolja. A bélésnek kétnxiai­. 20 lag kifogástalannak és elég hőállónak kell lennie ahhoz, hogy az elektrolitikus finomítás: művelet közben való felmele­gedése köizben, illetve folytán meg ne olvadjon. 25 A finomítási művelet közben az alunii­niumötvözet, vagy az alumínium és cgyéib anyagok keveréke (46) olvadt alakban fekszik a cella fenekén. E fölött úszik az (olvadt (47) fürdő- Vagy elektrolytréteg s 30 viszont ezen egy (48) réteg olvadt alumi niium, melybe a felső elektródák annyira, pl. 2.5—5 crn-nyire nyúlnak be, hogy jó elektromos kontaktus biztosíttassék. Az olvadt rétegeket a cellában bármily al-35 kalmas módon, pl. az előzetesen megol­vadt anyagoknak egymásután való beön­jése révéin rendezhetjük el; az eredeti alumi, niuimréteg gyanánt a legtisztább beszerezhető fémet használjuk. A (33) ve-40 zetéksínek az elekfrolizáló (egyenirányú) áramforrás pozitív pólusához, a (37) vez.e­téksínek pedig enneik negatív pólusához yannak kapcsollva. Az áram erősségének és feszültségének szabályozására tetszés 45 szerinti fel nem tüntetett saervek használ­hatók. Valószínű, hogy az áram áthala­dása folytán az anódaféim felületén fluor­vagy oxigén-anionok, vagy mindkettő té­tetik szabaddá. Ezen anionok az anóda-50 ötvözetből alumíniumot és az ötvözetben jelen levő s az aluminiumniá.1 elektropozi­tívabb feirtőzményeket oldanak ki, de visszahagyják a kevésbbé elektrcpozitív fer'tőzimiényeket. Ez utóbbi fertőzmények 55 közül azok, melyeket az anionok megtá­madtak volna, közvetlenül újból kiválni igyekeznek, mert ezen kevésibbé elektro­pozitív fémnek oxidjai, vagy fluoridjai és a velük érintkező alumínium között se­kundar reakció megy végbe úgy, hogy 60 végeredményben csak alumínium és az ennél elefctropozitívabb tisztátlansiágcfc lépnek át oldott állapotban a fürdőbe. A ,1'ent ismertetett anódötvözetben nincsenek az aluminiumnál elektropozitívabb fer- 65 tőzmények úgy, hogy gyakorlatilag csak alumínium oldódik ki belőle, mindaddig, míg az ötvözet alumínium tartalma aránylag magas marad s a fent említett sekundar reakciók zavartalanul mehet- 70 pek végbe. Nátrium- és báriumfluoridot tartal­mazó fürdő alkalmazása esetén a katódon az alumíniumon kívül .egy kevés bárium és nátrium is válik ki, melyeknek mennyi- 75 sége legalább részben az alkalmazott áramsŰTŰségtől és a fürdő quantitatív összetételétől függ. Úgy találtuk azonban, hogy úgy a bárium, mint á nátrium az üzemhőmérséken reagál az aüuminiuxn- 80 flucriddal s vele fómalumiiniumot és bárium-, illetve nátriumfluoridot képez. Ennek folytán mindaddig, amíg a fürdő­ben elegendő nagy arányban van alu-' miiniuímfluorid s a fürdő zavartalanul öb- 85 lítlieti a katóda-fémréteg alső felületét, a kaitódában bárium nem mutatható ki; ellenben az alumíniumban majdnem old­hat! an nátrium az üzemhőim ér séken gáz­alakban válik ki s kis részei elszabadul- 90 nak, mielőtt a sekundár-reakció révén új­ból oldhatnának a fürdőben. Ennek foly­tán a ka t óda fémben gyakran találni a nátrium nyomait, míg a nátriuím egy része az alumínium fölött fenntartott hő- 95 szigetelő kéregbe jut. Ez a mennyiség azonban rendszerint igein csekély, hacsak a fürdőt kellően olvadt állapotban tart­juk s alumininm-fluorid tai'talniíát nem hagyjuk túlságosan lecsökkenni. 100 Az eljárás egy előnyös fogásának te­kintjük az elektrolizáló áramnak az anódához éis a katódától való olyan veze­tését, hogy a cellában mágneses mező létesüljön. így pl. a feltüntetett készülék- 105 ben a felső vízszintes (37) haránt-vezeték sínekben és a (34) függélyes elektródák­ban, továbbá az alsó körülfutó vízszintes ,(33) sínekben és ía keskenyedő elosztó­vágy kollektorlemezekben (31) folyó ára- 110 inok a cellákban úgy függélyes, mint víz­szintes összetevőkkel bíró hatalmas és nem egyenletes mágneses mezőt létesíte­nek. Az elektrolytnak akár az anódaötvö­zethez, akár a felső fémréteghez viszonyí- 115 tot: t aránylag nagy fajlagos ellenállása folytán az áramsűrűség az elektrolyt egész vízszintes keresztmetszetében s így

Next

/
Oldalképek
Tartalom