88742. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium gyártására

alsó és felső felületein is lényegileg egyenletes. Ugyancsak lényegileg egyen­letes az áramsűrűség a vezető fenékbélés és az (ennél lényegesen jobban vezető) 5 anódaötvözet érintkezési felületén is, noha la fenékbélésbe ágyazott lemezek vagy bordák az áramot kissé koncen­trálni igyekeznek. Az anódaötvözetben azonban az áramfolyás úgy vízszintes, 10 -mint függélyes összetevőkkel bírhat, amá egyrészt a fenékbélés említett lemezei koncentráló hatásának s másrészt való­színűbben (a fenékbélésben kiképezett csé­szés mélyedésnek tudható be, melynek 15 alakja folytán az áram egy része az anódaötvözet és a tartály vezető oldal­falai között veszi úitját. Az ötvözetben •végbemenő áramfolyás ezen vízszintes összetevői nagyjában radiális irányúak-20 Az anódaötvözetben folyó áram és a fent ismertetett módon létesített egyenlőtlen mágneses mező öeszehatása az (olvadt ál­lapotban lévő s így mozgó vezetőkből álló) anódaötvözetet különböző irányú 25 áramlásra kényszeríti, az ötvözetet tehát .erőteljesen keringeti és keveri. Ügy vél­jük, hogy iaz így előidézett keverés lénye­gesen hozzájárul ahhoz, hogy az anóda­ötvözet aktív felülete a rajTa szabáddá 30 tett anionokat kielégítő sebességgel lát­tassék el aluminiuimmal, ami vagy az ötvözetnek az aluminiumtól való tökéle­tesebb mentesítését, vagy nagyobb áram­sűrűség használatát, vagy mindkettőt 35 annak veszélye nélkül teszi lehetővé, hogy a katódán ennek minőségét számot­tevően befolyásoló mennyiségű tisztát­líanság válnia ki. Emellett az áramoknak és a m-á£fnesr« mezőnek a f i : dőben és a 40 katódában való összehatása e rétegekben is hasonló keverőhatást fejt ki, ami ked­vezően segíti elő e rétegek hőmíérsékének és összetételének egyenletességét és külö­nösen meggátolja azt, hogy a fürdő a k'a 45 .tódával érintkező felületén alumíniumban elszegényedjen. Az ismertetett keverőha­.tás emellett a fürdőnek teljes szomszédos felületeik mentén az anódával és katódá­val való benső érintkezését biztosítja s 50 ezálfal bőiséges alkalmat nyújt azon se­kumdar reakciókra, melyek révén a kató­dára levált (az aluminiumtól különböző) elemek a fürdőben újból oldatnak s az anódából kioldott tisztátlanságok az anó-55 dára újból levál'asztatnak. A fmomítási művelet előrehaladtával az anódaötvözet bői kioldott alumínium olvadt állapotban válik le a katódán s ha kellő mennyiségű alumínium vált ki, a felső fémréteg egy részét eltávolítjuk, 'az 60 elszegényedett anódötvüzcvet a (40) nyí­láson át lecsapoljuk « clvadt állapotban lévő friss anódaötvözctet adagolunk bár­mely alkalmas módon, de úgy, hogy a fürdőn úszó finomított fém eközben ne 65 fertőztessék. E műveletet jól végezhetjük egy szénitölcsér segélyével, melyet előhe­.vítve annyira merítünk be, hogy majdnem a cella fenekéig érjen, melyből az áramot kikapcsoltuk. A tölcsérbe lépett finomí- 70 tott fémet kikanalazzuk s ezután friss anódaötvözetet öntünk be, végül pedig a tölcsért kiemeljük. Célszerű annyi friss anódaötvözetet betölteni, hogy 'a fürdő és a felső fémréteg annyira emelkedjék, 75 amíg utóbbinak felülete abba a szintbe kerül, amelyben a lecsapolás előtt volt. A lecsapolás és a be'töltés a szükségnek megfelelően időszakosan ismételhető a; finomítási művelet számottevő megszakí- 80 tása nélkül, úgy hogy a finomítás egyéb­ként szakadatlanul mehet végbe. A fürdő nagyobb sűrűsége dacára á fürdőnek egy része kapilláris hátás foly-* tán az olvadt alumínium és 'a szilárd kö-f 85 rülvevő kéreg érintkezési felülete mentén felszívódik és az alumínium felületére ke­rül, amelyen olyan vékony réteget képez, hogy ennek súlya nem képes a folyós alu-< minium felületi feszültségét legyőzni. E 90 réteg annak folytán az alumínium egész felületét bevonja, s minthogy a levegő erős hűtőhatásának van kitéve, meg­fagyva borítókérget fog képezni, mint ez pl. a 9. ábrán (58) jelzéssel van feltün- 95-tetve. Ezen folyamat addig folytatódik,' amíg a kéreg oly vastag nem lesz, hogy (a megfelelően fokozódó hőszigetelés folytán) a kéreg alsó felületének hőmér-* séke eléri a fürdő olvadáspontját. Ha a 100 kéreg ezen vastagságot elérte, a kapillá­ris hatás folytán ezentúl felkerülő telí­tetlen fürdőanyag folyós állapotban gyűl­het össze a kéreg alatt s végül annyira szaporodhat, hogy az alumíniumon ke- 105 resztül le tud sülyedni. Ha tehát a fürdőt timfölddel telítetlen állapotban tartjuk, a fedőkéreg egy bizonyos vastagságig fog növekedni s ezután további gyarapodása megszűnt. Ha ellenben a fürdőt telítődni s 110 ezáltal fagypontját emelkedni hagyjuk, a kéreg alsó felülete alá kerülő folyékony fürdő legalább részben meg fog mere­vedni s a kéreg vastagságát tovább fogja növelni. Ezen hatás, ha nem akadá- 115. lyozzuk meg, végeredményben esetleg a fürdő nagy részét az alumínium fölé jut-

Next

/
Oldalképek
Tartalom