88673. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítő mozdonyok hajók és lokomobilek részére

1 Megjelent 1930. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88673. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Gőztúlhevítő mozdonyok, hajók és lokomobilok részére. Pokrzywnicki Mieczyslav mérnök Bruxelles. A bejelentés napja 1922. évi junius hó 17-ike. Ismeretes, hogy tűzcsöves kazánok túl­hevítőiben a gőz útját azáltal hosszabbít­hatjuk meg, hogy a gőzt bő keresztmetszetű esőbe vezetjük, melyen egy tűzcsőkö'teg 5 halad át, ahol is a bő keresztmetszetű csö­vet válaszfalak rekeszekre osztják, melye­ken á gőz egymás után átáramlik. Ha a gőznek ezen áramlását olyan túl­hevítőben akarjuk megvalósítani, melynél 10 a gőz neim egy tűzcsöveket tartalmazó csőnek rekeszein halad át, hanem gyűrű­alakú terekben áramlik, melyek a tűzcsö­vek és egy ezeket körülvevő nagyobb át­mérőjű cső között képeztetnek (lásd az is-15 mert Pokrzywnicki-féle túlhevítőket), ak­kor abba a nehézségbe ütközünk, hogy a terelőfelületek között a túlhevítőbe lévő gőz a gyürűalakú terekben nem oszlik el kellően. 20 A találmányt oly elrendezés képezi, melynél ez a hátrány ki van küszöbölve és mely lehetővé teszi, hogy a gőz a túl-1 hevítően többszörösen áramol jék át, ami a túlhevítő hatásfokát növeli és a túlhevítés 25 toértékét fokozza. Ezt a célt a találmány értelmében azál­tal érjük el, hogy a túlhevítőt függőleges ; válaszfal útján hosszirányban megosztjuk, ahol is ez a fal harántirányú terelőfelüle-80 tekkel van ellátva. A tűzcsövek és az eze­ket körülvevő gőzvezető csövek a terelő­felületeken hatolnak át és minthogy a túl­hevítőnek felső részében a burkoló csövek rövidebbek, mint a túlhevítőnek alsó ré-85 szében, ennek következtében a túlhevítő vé­gén, a második terelőfelület előtt gőztér képződik, mely elég nagy ahhoz, hogy a két harántirányú terelőfelület között kép­ződő térből kilépő gőzáram két ágra oszol­hasson, melyek egyike a rövidebb csövek 40 és a túlhevítő felső részében levő tűzcsö­vek között képződő gyűrűalakú téren át közvetlenül visszafelé áramlik, míg a gőz­áramnak másik ága szintén visszafelé áramlik, miután az első terelőfelületet a 45 hosszabb csövek és a túlhevítő alsó részé­ben elhelyezett csövek között levő gyűrű­alakú téren át elhagyta. Ha ezt az elrendezést az említett (Pokrzywnicki-rendszerű) túlhevítőknél 50 alkalmazzuk, akkor kétféle előnyt érünk el, amennyiben a túlhevítő térfogatát csökkentjük és mindamellett nagyobb túl­hevítőfelületet kapunk, illetve a túlheví­tőnek szokásos méreteit megtartva az ed- 55 diginél sokkalta nagyobb túlhevítőfelület­hez jutunk. Emellett a találmányt képező túlheví­tőt használva, a kazánban az eddiginél kisebb méretű csöveket alkalmazhatunk; 60 így pl- olyan mozdony vagy egyéb kazánt szerkeszthetünk, melynél a csövek átmé­rője 30 mm.-nél nem nagyobb, ami által — mint az alábbiakból kitűnik — tüzelő­anyagban jelentékeny megtakarítást 65 érünk el és emellett legendő mennyiségű, nagy mértékben túlhevített gőz fejlődését biztosítjuk. A mellékelt rajzon a találmányt képező túlhevítőnek egy foganatosítási alakját az 70 1. ábrán mozdonykazánon alkalmazva, hosszmetszetben, a 2. ábrán pedig az 1. ábra A—B vonala szerint vett metszetben és a 3. ábrán hajókazánon alkalmazva, hossz- 75 metszetben tüntettük fel; ezen ábrák csakis a túlhevítő általános elrendezésé­nek szemléltetésére szolgálnak. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom