88673. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítő mozdonyok hajók és lokomobilek részére

4. ábrán a túlhevítőnek a 2. ábra C—D vonala szerint vett függőleges hosszmetszete jobb oldalról nézve látható, az 5. ábra vízszintes hosszmetszet a 2. ábra 5 E—F vonala mentén és a 6. ábra függőleges kereszetmetszet a 4. ábra G—H vonala mentén. A 7. ábra a túlhevítő csöveinek kettéosztására szolgáló válaszfalnak oldalnézete és a 10 8. ábra a válaszfalnak elölnézete. Mint az 1—3. ábrából látható, a túlhevítő más ismert túlhevítőkhöz hasonlóan két párhuzamos (1) és (2) túlhevítőcsőből áll, melyeket a harántirányú (3) cső köt 15 egymással össze. Ezen csövek a kazánban a tüzelés és a füstszekrény között vannak elrendezve (1. és 3. ábra). A túlhevítendő gőz a (4) csövön át áramlik be (2. ábra), innen a túlhevítőnek (1) csövébe lép és ez-20 után a túlhevítő másik végén a (3) összekötő csövön keresztül a másik (2) túlhevítőcsőbe áramlik. A túlhevítőnek mindegyik (1) és (2) része egy-egy nagy átmérőjű (5) csőből áll 25 (4—6. ábra); ezen esőben foglal helyet a túlhevítőnek tulajdonképeni (6) köpenye. A (6): köpenyt a (7) válaszfal (5—7. ábra) függőleges irányban két részre vagy rekeszre osztja. A (7) válaszfal egyiik végén 30 a (8) nyílás van kiképezve, melyen át a (6) köpenynek a válaszfal ellenkező oldalán levő terei egymással közlekednek. A (7) válaszfalon harántirányban a (9) és (13) terelő felületek vannak elrendezve, •35 melyek a válaszfallal a (9') szögvasak útján köttetnek össze (7. ábra). A terelőfelületek a 6. és 7. ábrán látható módon úgy vannak elrendezve, hogy felváltva felül és alúl átjáró nyílást hagynak szabadon úgy, 40 hogy a gőz számára zegzúgos irányú áramlási út létesül. A (10) tűzesövek, melyek a (6) köpenyen belül hosszirányban vannak elrendezve, a (9) terelőfelületeken hatolnak át. Mind.45 egyik (10) csövet hosszának egy részén egy-egy nagyobb ármérőjű (11) cső vesz körül. A (11) csövek mindkét végükön nj itottak és szintén a terelőfelületeken hatolnak át, melyek egyúttal a csövek tartására 50 is szolgálnak. A nagyobb átmérőjű (11) csövek belső fala ós a (10) csövek külső fala között a gyűrűalakú keresztmetszetű (12) tér képződik. 55 Mint különösen a 4. ábra mutatja, azok a (11) csövek, melyek a túlhevítőnek felső részében fekszenek, rövidebbek, mint az alsó (11) csövek, amennyiben a felső csövek az utolsó (9) terelőfelület előtt végződnek, míg az alsó csövek az utolsó (13) 60 terelő felületig meg vannak hosszabbítva; ez az utolsó (13) tereilőfelület bizonyos távolságban van elrendezve a túlhevítő (6) köpenyének egyik végét elzáró (19) homlokfaltól. Az elrendezés a túlhevítő két fe- 65 lének mindegyik részében ugyanaz, A koncentrikus (11) csövek elrendezése következtében a (6) köpeny végének felső részén a (15) tér képződik, mely a gőznek a túlhevítő túzcsöveit körülvevő különböző 70 gyűrűalakú (12) terekben való elosztását jelentékenyen javítja. A gőz útja a következő: A kazánból a (23) csövön át (1. ós 2. ábra) beáramló gőz a (24) gőzelosztóba lép 75 és innen, ha a (26) szelep nyitva, a másik (27) szelep pedig zárva van úgy, hogy a (24) gőzelosztó és a (29) vezetéken át a túlhevített gőz kibocsátására szolgáló (31) nyílással ellátott felső (30) térrel közle- 80 kedő oldalsó (28) tér között az összeköttetés meg van szakítva, a tüzeléstől legtávolabb fekvő (4) csőtoldatba áramlik. Innen a gőz az első (1) cső (6) köpenyébe lép, a (9) terelőfelületek között zegzúgos úton 85 a (16) nyilak irányában (4. és 7. ábra) halad, míg a (15) teret elérte. Ettől kezdve a gőznek egy része a (17) nyilak irányában közvetlenül a nagyobb átmérőjű rövidebb (11) csövek és a (10) tűzesövek kö- 90 zött lévő gyűrűalakú (12) téren át visszaáramlik. A gőznek másik része a (18) nyilak irányában halad (4. ábra) ós a (13) terelőfelület és a túlhevítő (6) köpenyének (19) külső fala között azon gyűrűalakú 95 (12) térbe lép, mely a túlhevítő alsó részében a nagyabb ármérőjű, hosszabb (11) csövek és az ezek által körülvett (10) tűzesövek között képződik. A két. gőzáram, mely a nagyobb átmérőjű csöveknek el- 101 lenkező végein (20)-nál lép ki, ezután közösen a (21) nyil irányában a függőleges (7) válaszfal (8) nyílásán át a (6) köpeny másik felébe áramlik. Itt a gőz először is az 5. ábrán látható (22) nyil irányában a 10! nagyobb átmérőjű (11) csövek és a (IC) tűzesövek közötti gyűrűalakú (12) térbe lép, ezen térben kering és ezután a túlhevítőnek ezen részében alkalmazott harántirányú (9) terelőfelületek között zegzúgos 111 úton tér vissza. A leírt elrendezésnél tehát az egész gőzmennyiség négyszer áramlik végig a tiilhevítő fűtőfelületei mentén, úgy hogy ha a túlhevítőnek (1) és (2) részeit együttesen tekintjük, akkor a HJ gőz összesen nyolcszoros utat ír le. Mint már említettük, a leírt berendezés