88543. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium gyártására

— 11 -a kéreg alsó felülete alá kerülő folyékony fürdő legalább részbeni meg fog merevedni s a kéreg vastagságát tovább fogja növelni. Ezen hatás, ha nem akadályoz-5 zuk meg, végeredményben esetleg a fürdő nagy részét az aluminium fölé juttatná ós a felső kéreghez tapasztaná. Ezzel egyidejűleg" hasonló módon vastagodna a cella oldalain képezett kéreg JO vagy bélés úgy, hogy végeredményben a fürdő többé-kevésbbé teljesen megmierevedne. E mellett ha a fürdő timföldtartalma túlságosan nagy, a fürdő és a katód között, vagy a fürdő és az anód 15 között, vagy mindkét helyen kisebb-nagyobb kiterjedésű kéreg képződnék, mely legtöbbnyire a cella béléséhez nő hozzá é's polc módjára nyúlik befelé. Az ilyen kéreg a később részletezendő okoklból ál-20 taláiban hátrányos. Ezen okolkból a finomítás szabályos foigainatoisításánát kívánatos a fürdőt telítetlen állapotban tartani. A fent ismertetett módon az aílumi-25 niumréteg fölött képezett kéreg a cella felső résziének hővesziteségeit esölkikenitő alkalmas hőszigetelést képez, E kéreg a már említett módon nátriumot köt m(eg s ezáltal a fürdő timföldtartalmát fokozza, 30 de az ilyen módon a fürdőből elszabaduló nátrium mennyisége csökkenthető, ha a fürdőben az aluminiumfluoridoit a megengedett legnagyobb mennyiségben alkalmazzuk. 35 A hőszigetelő J

'edőkérget nemcsak a korábban részletezett módon, hanem azáltal is létesíthetjük, hogy rövidesein az aluminiumrétegneik a cellába való töltése után a réteg felső felületére egy réteg 40 finoman elosztott timföldet, szenet, magnéziiát vagy más alkalmas poralakú anyagot hintünk. Ezen finoman porított anyagréteget az alulról felszívódó fiirdő csakhamar áitnedvesíti és összehegeszti1

. 45 E fedőréteg hőszigetelő hatását toválbb fokozhatjuk azáltal, hogy képződése után alkalmas poralakú anyagolt szórunk rá úgy, hogy a kérget e por lepi el, mely likacsos állapotánál fogva kitűnő hősei-50 getelő. A felső kéreg összehegedése után felszórt ezen járulékos hőszigetelő anyag már nem sül össze s azért meg tarja likacsosságát. Ilyen anyag gyanánt általában a porított fürdőanyaigot legjobb hasz-55 nálni, mert ha alkalomadtán véletlenül a feilső fémréteg alá kerül is, nem fertőzi meg a fürdőt. A fürdő timföldtartalmának a telítési pont alatt való tartására több mód áll rendelkezésünkre. így pl. a felső (alumi- 60 níum) fém lecsapódása vagy kikanalazása után a telített, vagy majdnem telített fürdő egy részét kibillenthetjük s a kiöntött részt folyékony vagy szilárd aluniiniumoxidmentes vagy desoxidált fürdő- 65 anyaggal helyettesíthetjük. A keletkező íiirdöelegy akkor már jóval a telítési pont alatt lesz. Leheitne továbbá a fedőkéreg egy részét kitörni és eltávolítani úgy, hogy a kéreg a cellában lévő telített fürdő 70 rovására újból fog képződni. Az új fedőkéreg képzésére elfogyott fürdőanyagot szilárd vagy folyós állapotban adagolt új timföldmentes vagy desoxidált fürdőanyaggal pótoljuk. Az előbb említett 75 módszer alkalmazásakor a cellából eltávolított telített fürdőanyagot regenerálhatjuk és az üzembe való visszavitelre előkészíthetjük azáltal, hogy összezúzás után egy külön tartályban a timföld re- 80 dukál ása céljából elektrolizáljuk s az így nyert desoxidált fürdőt későbbi használatra félretesszük. Aluminiumfinoimító elektrolitikus eljárásokban az energiahatásfok nagy mérv- 85 ben függ a hőveszteség'ek meggátolására irányuló intézkedésektől. Elméletileg a finomítás majdnem semmi energiát sem igényel; a gyakorlatban azonban egyéb alkalmas hőforrás híján annyi elektro- 90 mos energiát kell elhasználni, hogy az anóda, a fürdő és a katóda olvadt állapotba tartassák úgy, hogy annak megfelelőan a táplálandó elektromos energia majdnem teljesen egyenértékű az eltávozó 95 hőmennyiséggel. Mihelyt a cella hőszigetelését a gyakorlatilag elérhető legtökéletesebb mérvig tökéletesítettük, a fűtött test azonois mén-etei mellett fellépő hőveszteségeket még tovább csökkenteni 100 már nem tudjuk s ha a hőveszteségek minimálisak lesznek, a cella által fogyasztott elektromos energia is minimális lesz. Energiatakarékosságra való tekintettel a ceiát lehetőleg legalacsonyabb feszült- 105 séggel kell működtetni. Ennek megfelelően az ellenállás főrészét képező elelktrolytO't lehetőleg vékony rétegben alkalmazzuk s úgy találtuk, hogy 9—11 cm vastag réteg általában kielégítő. A fürdő- no nek azonos megengedhető mélysége mellett a megengedhető áramsűrűség egy az aiiódának, a fürdőnek és a katódáinak olvadt állapotban való tartására elségséges alsó határ és azon felső határ között váil- 115 tózhat, amelynél a fürdő már túlságosam gőzölög, vagy amelynél az anód fertőzményeinek túlságos nagy része ol-