88543. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium gyártására
— 12 -dódik. már ki. Ezen határok az alkalmasnaík talált különböző összetételű fürdőknél körülbelül 800° és 1100°, mimellett a legcélszerűbb üzemi 5 hőmérsék kb. 950°. Az áramsűrűség megengedett alsó határa a cella méreteivel ellentéses értelemben változik, minthogy nagy cellánál a köbtartalom egységére vonatkoztatott hőveszteség kisebb, mint egy 10 kis cellánál, mert a hősugárzó felület a köbtartalomhoz képest kisebb. Olyan cellánál, melyben az elektrolyt keresztmetszete 65 dm2 , általában ajánlatos 8500 ampéret használni. Ennek niegfe-15 lelően a fentemlített elektrolyt-keresztmetszetfeiliilettel bíró cellában a legcélszerűbb áramsűrűség 131 A pr. dm2 . Az említett legcélszerűbb áramsűrűség esetén a cella pólusai közti összes feszültség kb. 6 20 V. Nagyobb cellák alacsonyabb áramsűrűségekkel és alacsonyabb feszültséggel működtethető. A cella méretének, a fürdő összetételének és vezetőképességének, a hőszigetelés hatékonyságának stb. változá-25 sai szerint az ismerteti elektrolytikus finomító eljárás a fürdő keresztmetszetére vonatkoztatott kb. 84 és kb. 160 A pr. dm2 áramsűrűségek között gyakorlatilag foganatosítható. Általában a gyakorlatilag 30 legalacsonyabb feszültség kb. 3.5 V, míg a feszlűtséget felfelé természetesen mi sem határolja. Az olvadt fürdőn vagy elektrodyton úszó aluminiumrétegnak elég terjedelmes-35 nek kell lenni ahhoz, hogy a cella oldalbélését az egész kerület mentén érintse és elég vastagnak kell lennie, hogy a béléssel szorosan érintkezzék, oly célból, hogy az üzemliőmérséken kisebb-nagyobb' mérv-40 ben fellépő s a hőmérsék emelkedésével növekedő fürdő-elillanás meggátoltassák, vagy csökkentessék. Az olvadt aluminium felületi feszültségére való tekintet tel a felső rétegnek számottevő vastagsággal 45 kell bírnia s kívánatos, hogy e vastagság mindig legalább 5 cm. legyen. Mindaddig, amíg az anódötvözet aluminiumtartalma nem csökken, lényegesen (10) súlyszázalék alá, rendszerint nem okoz 50 nehézséget a kereskedelmi igényeknek megfelelő tisztaságú katoldfémet termelni. Ha azonban az anódötvözet alumíniumban elszegényedik, a fürdő szelektív hatása fokozatosan leromlik, az anódából nagyobb 55 mennyiségű tisztátlanság vonatik ki s a kathodára e tisztátlanságból több és több fog kiválni. Ha azonban az alumíniumtartalom túlságos csökkentésekor az elszegé nyedett ötvözetet eltávolítjuk és frissel helyettesítjük, az alumíniumot igen tiszta 60 alakban kaphatjuk meg. Az elektrolytikai szakaszban vagy szakaszokban visszamaradt anódötvözetet a réznek az eljárás keretében újból való felhasználására alkalmas alakban való visz- 65 szanyerése céljából kezeljük. Ha az ötvözet olyan alacsony vas- és titán-tartalmú, hogy még ezen fémeknek azon járulékos mennyisége, melyet az ötvözet az eljárás 2. szakaszán való újabbi áthaladás alkal- 70 mával venne fel, sem növelné a vastitántartalmat az elektrolytikai finomító szakaszban megengedett határ fölé, rendszerint elégséges ha az ötvözetet egyszerűen granuláljuk. E célból az olvadt ötvözet 75 áramára légsugarat irányítunk. A 4. ábrán a rézvisszanyerési szakasz vázlatosan van feltüntetve. Az (51) edényből kicsurgatott (50) olvadt ötvözet az (52) tölcsérből az (53) szelepes sugárcső légsugarába kerül 80 s szétszórva megmerevedik; a szemcsék az (54) tölcséren át az (56) tolófenékkel ellátott (55) csúzdára jutnak. A granulál ás alkalmával a még folyós állapotban lévő szemcsék tiilgyorsan hűlnek le ahhoz, hogy 85 számottevően oxidálódhassanak úgy, hogy az így kezelendő ötvözet még tetemes mennyiségű alumíniumot is tartalmazhat anélkül, hogy a granulálás alkalmával számottevő aluminiumveszteségeket szén- 90 vedne. Más szavakkal az elektrolytikus finomítás! szakasz még" számottevő menynyi ségű alumíniumot (és siliciumot is) hagyhat az anódötvözetben anélkül, hogy ez veszendőbe menne. Ha a maradékötvö- 95 zet már túl sok vasat vagy titánt tartalmaz, annak kisebb-nagyobb része ismert oxidálási és salakrzási műveletekkel vagy más alkalmas módc-n a granulálás előtt eltávolítandó. Az cridálást az '51) tartály- 100 ban (célszeríen előhevített) levegő segélyével végeznetjük, melyet az (57) csapágyon és (58) csövön, továbbá a tartály fenekének (59) furatain át szorítunk be a fémbe, amelyen keresztül felbugyborékol. 105 Természetes, hogy ezen tisztítás alkalmával a vassal és titánnal együtt a jelenlevő aluminium is oxidálódik és a salakkal elkülönödik. Ilyen esetben tehát kívánatos, hogy már az elektrolytikus finomító sza- 110 kaszban annyi alumíniumot vonjunk ki az ötvözetből, amennyit csak lehet, úgy, hogy a maradék rézötvözet kezelésekor keletkező salak komoly veszteségek nélkül legyen félrevezethető. 115
