88543. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium gyártására

— 12 -dódik. már ki. Ezen határok az al­kalmasnaík talált különböző összeté­telű fürdőknél körülbelül 800° és 1100°, mimellett a legcélszerűbb üzemi 5 hőmérsék kb. 950°. Az áramsűrűség meg­engedett alsó határa a cella méreteivel ellentéses értelemben változik, minthogy nagy cellánál a köbtartalom egységére vo­natkoztatott hőveszteség kisebb, mint egy 10 kis cellánál, mert a hősugárzó felület a köbtartalomhoz képest kisebb. Olyan cellánál, melyben az elektrolyt keresztmetszete 65 dm2 , általában ajánla­tos 8500 ampéret használni. Ennek niegfe-15 lelően a fentemlített elektrolyt-kereszt­metszetfeiliilettel bíró cellában a legcélsze­rűbb áramsűrűség 131 A pr. dm2 . Az emlí­tett legcélszerűbb áramsűrűség esetén a cella pólusai közti összes feszültség kb. 6 20 V. Nagyobb cellák alacsonyabb áramsűrű­ségekkel és alacsonyabb feszültséggel mű­ködtethető. A cella méretének, a fürdő összetételének és vezetőképességének, a hőszigetelés hatékonyságának stb. változá-25 sai szerint az ismerteti elektrolytikus fi­nomító eljárás a fürdő keresztmetszetére vonatkoztatott kb. 84 és kb. 160 A pr. dm2 áramsűrűségek között gyakorlatilag foga­natosítható. Általában a gyakorlatilag 30 legalacsonyabb feszültség kb. 3.5 V, míg a feszlűtséget felfelé természetesen mi sem határolja. Az olvadt fürdőn vagy elektrodyton úszó aluminiumrétegnak elég terjedelmes-35 nek kell lenni ahhoz, hogy a cella oldalbé­lését az egész kerület mentén érintse és elég vastagnak kell lennie, hogy a bélés­sel szorosan érintkezzék, oly célból, hogy az üzemliőmérséken kisebb-nagyobb' mérv-40 ben fellépő s a hőmérsék emelkedésével növekedő fürdő-elillanás meggátoltassák, vagy csökkentessék. Az olvadt aluminium felületi feszültségére való tekintet tel a felső rétegnek számottevő vastagsággal 45 kell bírnia s kívánatos, hogy e vastagság mindig legalább 5 cm. legyen. Mindaddig, amíg az anódötvözet alumi­niumtartalma nem csökken, lényegesen (10) súlyszázalék alá, rendszerint nem okoz 50 nehézséget a kereskedelmi igényeknek megfelelő tisztaságú katoldfémet termelni. Ha azonban az anódötvözet alumíniumban elszegényedik, a fürdő szelektív hatása fo­kozatosan leromlik, az anódából nagyobb 55 mennyiségű tisztátlanság vonatik ki s a kathodára e tisztátlanságból több és több fog kiválni. Ha azonban az alumíniumtar­talom túlságos csökkentésekor az elszegé nyedett ötvözetet eltávolítjuk és frissel helyettesítjük, az alumíniumot igen tiszta 60 alakban kaphatjuk meg. Az elektrolytikai szakaszban vagy sza­kaszokban visszamaradt anódötvözetet a réznek az eljárás keretében újból való fel­használására alkalmas alakban való visz- 65 szanyerése céljából kezeljük. Ha az ötvözet olyan alacsony vas- és titán-tartalmú, hogy még ezen fémeknek azon járulékos mennyisége, melyet az ötvözet az eljárás 2. szakaszán való újabbi áthaladás alkal- 70 mával venne fel, sem növelné a vastitán­tartalmat az elektrolytikai finomító sza­kaszban megengedett határ fölé, rendsze­rint elégséges ha az ötvözetet egyszerűen granuláljuk. E célból az olvadt ötvözet 75 áramára légsugarat irányítunk. A 4. áb­rán a rézvisszanyerési szakasz vázlatosan van feltüntetve. Az (51) edényből kicsur­gatott (50) olvadt ötvözet az (52) tölcsérből az (53) szelepes sugárcső légsugarába kerül 80 s szétszórva megmerevedik; a szemcsék az (54) tölcséren át az (56) tolófenékkel ellá­tott (55) csúzdára jutnak. A granulál ás alkalmával a még folyós állapotban lévő szemcsék tiilgyorsan hűlnek le ahhoz, hogy 85 számottevően oxidálódhassanak úgy, hogy az így kezelendő ötvözet még tetemes mennyiségű alumíniumot is tartalmazhat anélkül, hogy a granulálás alkalmával számottevő aluminiumveszteségeket szén- 90 vedne. Más szavakkal az elektrolytikus finomítás! szakasz még" számottevő meny­nyi ségű alumíniumot (és siliciumot is) hagyhat az anódötvözetben anélkül, hogy ez veszendőbe menne. Ha a maradékötvö- 95 zet már túl sok vasat vagy titánt tartal­maz, annak kisebb-nagyobb része ismert oxidálási és salakrzási műveletekkel vagy más alkalmas módc-n a granulálás előtt eltávolítandó. Az cridálást az '51) tartály- 100 ban (célszeríen előhevített) levegő segé­lyével végeznetjük, melyet az (57) csap­ágyon és (58) csövön, továbbá a tartály fenekének (59) furatain át szorítunk be a fémbe, amelyen keresztül felbugyborékol. 105 Természetes, hogy ezen tisztítás alkalmá­val a vassal és titánnal együtt a jelenlevő aluminium is oxidálódik és a salakkal el­különödik. Ilyen esetben tehát kívánatos, hogy már az elektrolytikus finomító sza- 110 kaszban annyi alumíniumot vonjunk ki az ötvözetből, amennyit csak lehet, úgy, hogy a maradék rézötvözet kezelésekor kelet­kező salak komoly veszteségek nélkül le­gyen félrevezethető. 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom