88524. lajstromszámú szabadalom • Gyujtógyertya égési mótorokhoz

Megjelent 19.30. évi október lió 15-én. MAGYAE KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 88534. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Gyújtógyertya égési mótorokhoz. Wolf Lampen G. m. b. H. és Smits Wijtze Beije igazgató Cassel-Wilhelmshöhe. A bejelentés napja 1924. évi március hó 27-ike. Különösen a nem helytálló, pl. automobi­lokban, repülőgépekben, stb. használt égési motorok egyik legnagyobb hátrányát a gyújtógyertya belső szigetelőmasszájának és 5 elektródájának beolajozódása és elkormo­zódása képezi. Különösen súlyos hátrány ez a repülőgépeknél, melyeknél nem lehel a gyertyát üzem közben megtisztílani. Bő­séges olajozás és silány tüzelő alkalmazása­it) kor a szelepekre és a hengerre szénré­szecskék rakódnak le. Az üzem közben ezen meglazuló szénrészecskék okai a gyer­tya üzemzavarának. A gyertya gyújtásá­nak kihagyása főleg arra vezetendő vissza, 15 hogy a gyertya olajjal és korommal vonó­dik be, még pedig egy részt azon a helyen, ahol a nagyfeszültségű szikrának kellene átütnie és másrészt a két elektródát egy­mástól elkülönítő és szigetelő helyen. A 20 szénrészecskék és a hengerben lévő olaj rendszerint tartalmaznak vasrészecskéket vagy az elektromosságot jól vezető anya­gokat s ennek folytán a nagyfeszültségű szikra mágneses hatásai révén éppen oda 25 vonzatnak be, ahol az elektródák között résnek kell lennie. Gyakran előfordul, hogy teljesen kifogástalan minőségű új gyertyák szennyes mótorhengerekbe való beszere­lésüktől számított néhány perc után már 30 felmondják a szolgálatot. A szénrészecskék felszaporodása már rövid idő alatt oly nagymérvű lehet, hogy az elektródák közti szikrapályán, vagy a szigetelő felületen a szénbevonat a magas feszültség számára 35 eléggé jól vezető utat nvujt ahhoz, hogy ne létesüljön szikra. E lerakódások meggátolására vagy eltá­volítására már létesítettek szerkezeteket. Ezeknek legtöbbje azonban annyira bonyo­lult, hogy helyes működésük csak akkor 40 érhető el; ha a gyertyát időszakosan mégis megtisztítják, mert különben előfordul, hogy a gyertyában elrendezett kis szelepek vagy más mozgó részek nem működnek kellően. A nevezett hátrányok kiküszöbö- 45 lése céljából, már azt is megpróbálták, hogy az elektródák távolságát üzem köz­ben változtatták. Az a körülmény, hogy az elektrodatávolságot különböző irányokban igyekeztek módosítani, azt bizonyítja, hogy 50 a nevezett szerkezetek sem tudták kellően meggátolni a szénrészek lerakodását. A találmány tárgya olyan gyújtógyertya, melynél a fentnevezeti hátrányok eliveriil­telnek, még pedig azáltal, hogy az elektro- 55 dák úgy vannak elrendezve, hogy az egyik elektróda vége vízszintes, a másik elek­tróda vége pedig függélyes irányú rezgé­seket végezhessen. Ilyen módon azt érjük el, hogy az elektrodaköz minden iránviaan gg folytonosan változik s a szikrapálya tehát folytonosan változó helyzetű lesz. A rajz 1. és 2. ábrája két foganatosítási példát tüntet fel. Az 1. ábrán (B) az egyik elek­tróda, mely spirálisalakú és vízszintes hely- 65 zetet foglal el a függélyes (C) elektródá­hoz képest. Az elektródák helyzete és ki­lenghetése folytán a szénrészecskék lera­kodása elkerültetik. A 2. ábrán feltünte­tett (B) elektróda lapos rúgóvá van kiké- 70 pezve, míg a másik (C) függélyes elektróda vége a rajz értelmében befelé lehet haj­lítva. Ajánlatos az elektródák tömegét le­hetőleg kicsinyre szabni, mert különben a friss gázelegy mindegyik beszívatása al- 75 kalmával fellépő lehűlés nem lenne ele­gendő ahhoz, hogy az elektródák hőmér­sékének emelkedését meggátolja, ami végül

Next

/
Oldalképek
Tartalom