88524. lajstromszámú szabadalom • Gyujtógyertya égési mótorokhoz
Megjelent 19.30. évi október lió 15-én. MAGYAE KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 88534. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Gyújtógyertya égési mótorokhoz. Wolf Lampen G. m. b. H. és Smits Wijtze Beije igazgató Cassel-Wilhelmshöhe. A bejelentés napja 1924. évi március hó 27-ike. Különösen a nem helytálló, pl. automobilokban, repülőgépekben, stb. használt égési motorok egyik legnagyobb hátrányát a gyújtógyertya belső szigetelőmasszájának és 5 elektródájának beolajozódása és elkormozódása képezi. Különösen súlyos hátrány ez a repülőgépeknél, melyeknél nem lehel a gyertyát üzem közben megtisztílani. Bőséges olajozás és silány tüzelő alkalmazásait) kor a szelepekre és a hengerre szénrészecskék rakódnak le. Az üzem közben ezen meglazuló szénrészecskék okai a gyertya üzemzavarának. A gyertya gyújtásának kihagyása főleg arra vezetendő vissza, 15 hogy a gyertya olajjal és korommal vonódik be, még pedig egy részt azon a helyen, ahol a nagyfeszültségű szikrának kellene átütnie és másrészt a két elektródát egymástól elkülönítő és szigetelő helyen. A 20 szénrészecskék és a hengerben lévő olaj rendszerint tartalmaznak vasrészecskéket vagy az elektromosságot jól vezető anyagokat s ennek folytán a nagyfeszültségű szikra mágneses hatásai révén éppen oda 25 vonzatnak be, ahol az elektródák között résnek kell lennie. Gyakran előfordul, hogy teljesen kifogástalan minőségű új gyertyák szennyes mótorhengerekbe való beszerelésüktől számított néhány perc után már 30 felmondják a szolgálatot. A szénrészecskék felszaporodása már rövid idő alatt oly nagymérvű lehet, hogy az elektródák közti szikrapályán, vagy a szigetelő felületen a szénbevonat a magas feszültség számára 35 eléggé jól vezető utat nvujt ahhoz, hogy ne létesüljön szikra. E lerakódások meggátolására vagy eltávolítására már létesítettek szerkezeteket. Ezeknek legtöbbje azonban annyira bonyolult, hogy helyes működésük csak akkor 40 érhető el; ha a gyertyát időszakosan mégis megtisztítják, mert különben előfordul, hogy a gyertyában elrendezett kis szelepek vagy más mozgó részek nem működnek kellően. A nevezett hátrányok kiküszöbö- 45 lése céljából, már azt is megpróbálták, hogy az elektródák távolságát üzem közben változtatták. Az a körülmény, hogy az elektrodatávolságot különböző irányokban igyekeztek módosítani, azt bizonyítja, hogy 50 a nevezett szerkezetek sem tudták kellően meggátolni a szénrészek lerakodását. A találmány tárgya olyan gyújtógyertya, melynél a fentnevezeti hátrányok eliveriiltelnek, még pedig azáltal, hogy az elektro- 55 dák úgy vannak elrendezve, hogy az egyik elektróda vége vízszintes, a másik elektróda vége pedig függélyes irányú rezgéseket végezhessen. Ilyen módon azt érjük el, hogy az elektrodaköz minden iránviaan gg folytonosan változik s a szikrapálya tehát folytonosan változó helyzetű lesz. A rajz 1. és 2. ábrája két foganatosítási példát tüntet fel. Az 1. ábrán (B) az egyik elektróda, mely spirálisalakú és vízszintes hely- 65 zetet foglal el a függélyes (C) elektródához képest. Az elektródák helyzete és kilenghetése folytán a szénrészecskék lerakodása elkerültetik. A 2. ábrán feltüntetett (B) elektróda lapos rúgóvá van kiké- 70 pezve, míg a másik (C) függélyes elektróda vége a rajz értelmében befelé lehet hajlítva. Ajánlatos az elektródák tömegét lehetőleg kicsinyre szabni, mert különben a friss gázelegy mindegyik beszívatása al- 75 kalmával fellépő lehűlés nem lenne elegendő ahhoz, hogy az elektródák hőmérsékének emelkedését meggátolja, ami végül
