88301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ezüst, illetve ezüst mellett higanyolajokban, zsírokban vagy ezek zsírsavaiban való stabil kolloidoldatainak előállítására

Megjelent 1930. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG 88301. SZÁM. — IVh/1. osztály. 8 8 4öO Eljárás ezüst, illetve ezüst mellett higany olaj okban, zsírokban vagy ezek zsírsavaiban való stabil kolloidoldatainak előállítására. „Agoleum" G. m. b. H. Wien. A bejelentés napja 1924. évi augusztus hó 21-ike. A gyógyászati célokra eddig használt és ismert ezüst-olaj-készítmények kolloidális ezüstnek zsíremulziókban való vizes ol­datai. Pl. Unguentum Creude és Collol 5 Doz. Pleeehner után. A feltaláló aaon megügyelései után, hogy vizes kollargol oldatoknak .olajban való emulziói bizonyos esetekben, pl. a eystitis kezelésénél jobb gyógyeredménye-10 ket szolgáltatnak, mint a vizes kollargol oldat önmagában, kísérleteket végeztünk fémezüstnek olajban közvetlenül való kolloidális oldására. A találmány tárgya stabil, gyógyászatilag használható kolloid 15 ezüst-olaj-oldat előállítása, mely oldat vízmentes, a kolloid ezüstöt a zsíranyag­ban közvetlenül feloldva tartalmazza és zavaró szennyezésektől mentes. Bredig kisérleti elrendezései alapján 20 (Zsigmondy, Kolloidchemie, III. kiadás, 181. oldal) nem sikerült elektromos szét­porlasztás által olajban való kolloid ezüst­oldatokhoz jutni és nem sikerült ezen kolloidoldat előállítása elektromos elpor-25 lasztás által akkor sem, ha Burton hypo­thesise szerint (Abegg, Handbuch der anorganischen Chemie, a kolloid ezüstről való cikk) olajsav vagy palmitinsav hoz­záadagolást által hydrogénionokat vittek 30 be az olajba. Az ily módon kapott ezüst­ítzuszpenziók már közönséges szűrőpapíros segítségével alkatrészeikre, az ezüstre és olajra voltak elkülöníthetők. Még. azon további lehetőség, kínálkozott, 85 hogy olajban, oldható vagy olajban igen finoman elosztott ezüstvegyületek reduk­ciója által jussunk a kívánt eredményhez. Megkísérelték pl: azt, hogy olajsavas ezüstnek olajban vailó oldatából hydrogén­nel való redukció által állítsanak elő ilyen 40 olajban való kolloid ezüstoldatokat. Más kísérleteknél ugyanezen célra ezüsthydr­oxid és ezüstoxyd keveréket osztották el olajban igen finoman, kb. 120°-ra való hevítést alkalmaztak, hogy az olaj és 45 ezüst között vegyületet képezzenek, mi­mellett egyúttal az olajnak az eziist­hydroxiddal való elszappanosítása által zsír savas ezüst keletkezett és ekkor az ezüstvegyületeknek olajban való ily mó­don kapott molakuláris oldatait hydro­génnel redukálták. Az ezen és hasonló kísérletek által ka­pott eredmények nem voltak rendszeresek és részben sok kolloidális ezüstöt tartal" 55 mazó ezüstszappankocsonyát szolgáltat­tak, melynél az ezüst az olajoldatból ki­csapódott, részben pedig olajban való oly kolloid ezüstoldatokat eredményeztek, melyek csak néha voltak stabillak. leg- 60-többnyire azonban már néhány nap után ezüst vagy ezüstszappan kicsapódására vezettek. A fentiek szerint tehát a tudomány ed­digi állása által kijelölt utak nem vezet- 65 tek minden további nélkül kielégítő ered­ményekre. Saját megfigyeléseink által megállapít­hattuk, hogy olajban, zsírban vagy ezek zsírsavaiban való stabil, kolloid ezüstol- 70 datok előállíthatók, ha a felhevített oldó­szerbe kb. 200 és 300° hőmérsékletközben visszük be az ezüstvegyületet, tekintet nélkül arra, vájjon ez olajban oldható-e, vagy sem. Miután azonban az olyan ve- 75 gyületek, amilyen az ezüstnitrát, az ezüst-

Next

/
Oldalképek
Tartalom