88301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ezüst, illetve ezüst mellett higanyolajokban, zsírokban vagy ezek zsírsavaiban való stabil kolloidoldatainak előállítására

— 2 — szulfát stb., mint kiindulási anyagok ke­rülendők voltak azon okból, mert a re­dukció áltál lehasított szennyezések ez­után csak hosszadalmas ós nehézkes mű-5 veletek segítségével voltak eltávolíthatók, a feltalálók elhatározták azon körülmény hasznosítását, hogy az ezüsthydroxid és némely más ezüstvegyület oly nagyfokú lugossággal bírnak, hogy még közömbös 10 zsírokat is elszappaiiosítani képesek. A fent megadott 200—300°-nyi hőmér­sékletek elégségesek arra is, hogy az ezüstvegyület bomlási feszültségét és az olaj redukáló hatását elégségesen megnö-15 véljék úgy, hogy már a fémezüstté való kismértékű redukció áll be. Másrészt, úgy látszik, ezen hőmérsékletnél a szükséges védökolloidok is az éppen szükségelt mennyiségben keletkeznek, hogy a f'ém-20 ezüstöt az oldatban megtartsák. Hogy mi­lyenek ezen védökolloidok, az az eljárás szempontjából nem bír fontossággal. Csak gyanításképpen jegyezzük meg, hogy azok ezüstszappanok vagy az olaj oxydációs 25 termékei lehetnek. Ezüstoxyd - ezüsthydroxid-keverékeknek olajban ezen eljárás szerint előállított ol­datai azonban redukálószerek vagy hydro­gén bevezetése által még tovább voltak 30 redukálhatok kicsapódás nélkül és ezek stabilitásukat is megtartották úgy, hogy az eljárás ezen változata azonosan jó tar­tósság mellett magasabb koncentrációk elérését tette lehetővé. 35 A találmány szerinti eljárás javítása azáltal is adódik, hogy az elszappanosítás közben szerves, olajban oldható redukáló­szer (pl. hydrochinon) csekély mennyisé­geivel végeztük a redukálást, mire a kelet-40 kezett ezüstcsírák katalytikus hatása kö­vetkeztében az utólag bevezetett hydrogén , erősebben hat, amiáltal magasabb ezüst­koncentrációk válnak lehetővé, mint az említett szerves redukálószer alkalmazása 45 nélkül. Az ilyen módon keletkezett oldatok kon­centrációjának azonban határt szab azon körülmény, hogy olajban vagy zsírokban való ezüstszappanoldatok aránylag ala* 50 csony ezüstkoneentrációknál és aránylag magasabb hőmérsékleteknél kocsonyát ké­. peznek, mely további ezüstnek az oldatba való átmenetét megakadályozza. Éppen ezért előnyös a fent kifejtett alapelvek -55 szerint előállított oldatoknak ismételten azonos módon való kezelése, mert ekkor az egyensúlyt megakadályozó ezüsthydr­oxidvegyület ezüstté és zsírsavvá redu­káltatik és többé nem képez kocsonyát, ilyen formán tehát az ezüst további el- 60 szappanosítása és redukciója számára az utat égymásután többször is szabaddá tesszük, amiáltal az ezüsttartalom jelen­tékeny mórtékben megnövelhető. A fentemlített összes eljárási változa- 65 tok minden további nélkül az összes zsí­rokra és zsírsavakra átvihetők. Az ismertetett ezüstoxyd-ezüsthydroxid­keverékhez hasonlóan viselkedik az ezüst­karbonát is, valamint más ezüstsók, me- 70 lyek zsírokkal elszappanosíthatók. Ha ellenben a fenti eljárásnál ezüstve­gyület helyett nikkelhydroxidot alkalma­zunk, ez az ezüstvegyületekhez képest el­térően viselkedik annyiban, hogy nem ke- 75 letkezik a nikkelnek olajban való kolloid oldata, hanem egy kocsonya, mely való­színűleg nikkelszappant és kolloidnikkelt tartalmaz. Éppen ezért a 292.649. sz. né­met szabadalom nikkeloxydot alkalmaz 80 olajban való kolloidális nikkelkatalyzátor előállítása céljából, melynek képlete ezen szabadalom szerint Ni2 0. A jelen találmány feltalálói megfigyel ték azt, hogy az ismertetett eljárás sze 85 rint előállított, olajokban, zsírokban vagy zsírsavakban való kolloid ezüstoldatok minden további nélkül felhasználhatók higany oldására. Ezen kolloid ezüstoldat képes úgy fém- 90 higany, mint pedig higanyoxydot és más higanyvegyületeket már hosszasabb rá­zás, különösen pedig hevítés alkalmával feloldani, még pedig olyképpen, hogy az oldatban a kolloid ezüst mellett kolloid 95 higany is jelen van. Az ilyen niódon előállított oldatok gyó­gyászati célokra használhatók ós könnyen folyósak, ha olajokban állíttatik elő. Az ismertetett jelenségek a találmány 100 szerinti eljárást az eddig ismertté vált el­járásokkal szemben, melyek fémsóknak (nikkelnek és higanynak) olajba való kol­loid oldataira von átkoznák, élesen elha­tárolják. 105 1, Példa. 100 gr. olajat vagy zsírt 200° C-ra heví­tünk, erre kavarás és a hőmérsékletnek 300°-ig való emelése közben ezüstoxyd­ezüsthydroxid-keveréket viszünk be 110 (amint az ezüstsóoldatnak nátriumlúggal való telítése által nyeretik), bizonyos ideig tovább hevítünk és szűrést alkalmazunk. A forró szűrletbe hydrogént vezetünk be, amíg a fekete színezés maximuma elére- 115 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom