88189. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fehérjetartalmú anyagból készült műszaru masszának további feldolgozás céljaira való előzetes mechanikus megmunkálására
— 4 — merőlegesen alternatíve mozgatható. Ezen alternatív mozgás alatt a széles (8) fogaskerék é» ass (5) fogaskerék közötti kapcsolat nem szűnik meg, tehát a (2) 5 szalag tovahaladó mozgása a (2) szalag harántirányú mozgása alatt is biztosíttatik. A (16) excentert hajtó tengely fordulatszámának és az (5) fogaskerék fordulatszámának, továbbá az (5) és (8) fo-10 gaskerekek áttételi viszonyának megválasztása által a massza megmunkálásának feltételeit tág határok között váltom tathatjuk. A találmány értelmében az egyes moz-15 gatások .szakaszosan is köveithetik egy mást, mimellett a hajtótengelyek egymással kényszerkapesolatban állanak. A találmány lényegének érintése nél kül az 1. és 2. ábrán látható fogauatosí-20 tási alaktól eltérően az (1) szalagot mozgathatjuk nagyobb sebességgel, mint a (2) szalagot, sőt adott esetben az (1, 2) szalagok egymás fölött lévő felületei ellentétes irányokban is vezethetők, csak 25 az a fontos, hogy sebességkülönbségek álljanak elő, melyek a megmunkálófelü letek különleges kiképzése által támo gatva a vékony anyagrétegben torlasztó-, terelő-, gyúróhatásokat ós periodikus 80 nyomásváltozásokat létesítenek. A 3. és 4. ábrákon a végnélküli szalagalakú (1, 2) megmunkálófelületek terelő-, torlasztó- és gyúróhornyai, bordái, barázdái, illetve barázdaelemei példaképen 35 vett foganatosítási alakjaikban vannak feltüntetve. A 3. ábra szerint az alsó (1) szalag felületén az egymástól eltérő alakú (19a, 19b, 19c, 19d) stb. rendkívül finom rajz-40 szerű bordák stb. vannak kiképezve. Ezen (19) elemek előnyösen parabolaalakuak, mélyeknek szárai a végnélküli szalag haladási iránya felé mutatnak. Az egyes (19) elemek egymással nem párhuzamo-45 sak, hanem a szalag két vége felé szűkülő holdsarlóalakú (20) sávok at (csatornákat) határolnak- A (19c) hornyok vagy bordák nem alkotnak összefüggő vonalat, hanem csak a szalag két széle mentén 50 vannak elrendezve, ezen (19c) elemeket a középső (19e) bordák egészítik ki. A (2) szalag alsó felületén kiképezett, a 3. ábrán szakadozott vonalakkal jelzett (21a, 21b) stb. elemek lényegileg az (1) sza-55 lag (19a, 19b) stb. elemeivel megegyeznek. Az anyagot a (23) garaton keresztül a (22. 22) pontozott vonalak jelezte szélességben vékony rétegben az (1) szalag fölé vezetjük. A (22, 22) vonalak egymástóli távolsága úgy van megválasztva, hogy 60 a (15) nyílirányokban mozgatott (2) sza lag a két szélső helyzetében is teljesen fedje az anyagréteget. Az (1) szalagon tovahaladó vékony anyagréteget a nagyobb sebességgel ha- 65 ladó (2) szalag (21) terelőbordáinak középrészei (öblei) maguk előtt előre és a közép felé tolják, illetve terelik, görgetik, torlasztják, gyúrják. A (2) szalagnak a (15) nyílirányokban való mozgatásakor 70 ellenben a (21) bordák az anyagot a (19) bordák között váltakozva az (1) szalag egyik, illetve másik vége felé tolják, illetve a (19) bordák között az (1) szalag szélei felé szűkülő sarlóalakú (20) sávo- 75 kon belül torlasztják, komprimálják. Ezen mozgásokon kívül az anyagrészecskék az egyes bordák fölött való elmozdulásokra is kényszeríttetnek, úgy hogy tojásdad-, morzsa- vagy hengeralakú testecskékre 80 szakadnak. A különböző irányú mozgásokat végző megmunkálófelületek egymás fölé kerülő bordáinak, hornyainak, barázdáinak, kölcsönhatása következtében az elemi részecskék (hengerecskék) mére- 85 tei, hossztengelyeiknek iránya rendkívül rövid időközökben változnak, mimellett az anyagrészecskék felülete állandó torlasztó- és nyúzóhatásnak van kitéve, egyes részecskék leszakadnak és egymás- 90 sal újból egyesülnek. A torlasztott anyagra a (10, 14) golyók váltakozva lokális nyomást gyakorolnak és a molekuláris gyúróhatást előnyösen támogatják. 95 A 4. ábrán (I) és (Il)-nél látható terelő-és torlasztóbordák halpikkelyszerűen egymást részben túlfedő (23) bordaelemekre vannak osztva, melyek az anyagrétegnek apró részecskékre való szakadását, lokális 100 kompresszióját és a nedvességnek az anyagrészecskékből való kisajtolását hatásosan támogatják. Mihelyt az anyagrészecskék a (23) elemi bordák közötti tölcsérszerűen szűkülő csatornákon keresz- 105 tülsajtoltagtak, újból kiterjednek és a nedvességet felszívják. A (III)-nál látható (24) kettősékelemek az anyagot a tölcsérszerűen szűkülő (25) csatornákon keresztül a következő sor (24) kettősékele- 110 meinek középrészéhez vezetik. Az anyag a (25) elemi csatornákban összenyomódik, azokat elhagyva hirtelen kiterjed és ezt követőleg a következő sor (24) kettősékeinek középrészé, előtt feltorlódik, részekre 115 szakad, a következő sor (25) csatornáiba
