88189. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fehérjetartalmú anyagból készült műszaru masszának további feldolgozás céljaira való előzetes mechanikus megmunkálására

— 5 — teremtetik, ott a részecskék újból egyesülnek és ilymódon rendkívül hatásos molekuláris gyúrás alá kerülnek. A (IV)-nél látható (26) bordaelemek 5 lényegileg az (I) szerinti (23) bordaelemekkel megegyeznek azzal a különbséggel, hogy a (26) elemeknek a szalag közepéhez közelebb eső vége a (27) torlasztóvagy gátlóorral van ellátva. 10 Az (V)-nél látható (28) bordaelemek hátsó végei szélesebbek és le vannak gömbölyítve oly célból, hogy a bordák közötti (29) csatornák hátsó vége tölcsérszerűen szűküljön és újból hirtelen kiszélesedjék. 15 Az 5. ábrán látható gép lényegileg az 1. és 2. ábrán látható géppel megegyezik azzal a különbséggel, hogy az anyagréteg pályája lejtős, az anyagréteg vastagsága a pálya alsó része felé egyenletesen csölc-20 ken és ennek megfelelően a gyúróhatás a lefeléhaladás alatt fokozatosan nő. A beállítható (30) súly a felületi nyomás változtatására szolgál. A 6. és 7. ábrán látható gépnél az anya-25 got két egymás fölött hajtórúdszerűen mozgatott sík lap közé vezetjük, a felső lap i(31a)-val, az alsó (31b)-vel van jelölve. A (31a) lap (32a) nyúlványa a (33a) csap útján a forgó (34a) tárcsával van össze-80 kötve. A <31a) lap (37a) nyúlványa, ill. a (35a) osap a gépvázban kiképezett (36a) egyenesvezetékben van vezetve. Az alsó (31b) lap elrendezése és hajtórúdszerű mozgatása lényegileg a felső 85 (31a) lapéval megegyezik azzal a különbséggel, hogy a (34a) és (34b) tárcsák egymással ellentétes irányokban és célszerűen különböző sebességgel forognak. A (31a, 31b) lapok egymásfelé fordított fe-40 lületein kiképezett terelőbordák, hornyok vagy barázdák a 3., 4. ábrák vagy az alábbiakban ismertetett 17—21. ábrák szerinti terelőbordákhoz vagy hornyokhoz hasonlóan képezhetők ki. Adott esetben 45 az alsó (31b) lap helytálló alsó lappal, végnélküli szalaggal vagy szakaszosan oda-visszamozgatott asztallal helyettesíthető. A 8. és 9. ábrán látható gép lényegileg 50 az 1. és 2. ábrán látható géppel megegyezik azzal a különbséggel, hogy excenter helyett két egyirányban forgatott (38a, 38b) tárcsa kerül alkalmazásba, melyek a (2) szalagot önmagával párhuzamosan 55 az (1) szalag fölött körpályán vezetik. A (2) szalag a (38a, 38b) tárcsák teljes körülfordulásának csak az első felében halad az (1) szalaggal egyirányban, míg a második félfordulat alatt a mozgásiránya az (1) szalagéval ellentétes és ez- 60 által egyirányú forgómozgás dacára szakaszosan visszatérő torlasztóhatás keletkezik. Adott esetben az egyik, pl. a (38b) tárcsa egyenesvezetékkel helyettesíthető. Az 65 (1) szalag köré az ütközőlécekül szolgáló rugalmas (39, 39) szalagok lehetnek feszítve, melyek a masszának oldalirányú szétkenődését megakadályozzák. A (39) szalagok, melyek az (1) szalaggal egy da- 70 rabból készülhetnek, a felső (2) szalaggal nem kerülnek érintkezésbe. A (39) szalagok el is maradhatnak, mivel az <1) és (2) szalagok szélei felé szűkülő, összehajló (19), illetve (21) bordák (3. ábra) az anya- 75 got torlasztják, visszatartják, illetve a közép felé terelik. A 10. ábrán látható foganatosítási alaknál az (1) és (2) végnélküli szalagok mozgásirányai egymást szög alatt metszik 80 és a két szalag mozgási sebessége különböző. A végnélküli szalagok ezen elrendezésénél a hengerecskékre gyakorolt nyúzóhatás lényegileg az üreges Mannesmann-csövek gyártásánál fellépő nyúzó- 85 hatással megegyezik. Az (1) és (2) szalagok mozgásirányai által bezárt szög célszerűen változtatható. Ezen elrendezésnél a szalagok vezetésére szolgáló hengerek különálló keretekben, önmagukbanvéve 90 ismert módon vannak ágyazva. A 11. ábrán látható foganatosítási alaknál a helytálló alsó munkalap (40)-el, a (42) nyílirányokban oda-visszamozgatott felső munkalap (41)-el van jelölve. A 95 forgó (43, 43) tárcsák (a rajzon csak a jobboldali (43) tárcsa, látható) a kétrészű (44a, 44b) rugalmasan összenyomható csatlórúd útján a (41) felső lapot a (45) csavarrúgó hatásával szemben jobbirány- 100 bari mozgatják. A (41) felső lap (46) peekei a (44b) csatlórúd (44c) hasítékaiba nyúlnak. A (43) tárcsák egy körülfordulása alatt a (41) felsőlapra gyakorolt nyomás minimum és maximum között váltó- 105 zik. A nyomásváltozást a (44a, 44b) csatlórudak dugattyúalakú végei között elrendezett (47) csavarrúgó biztosítja, illetve szabályozza. A 12. ábrán látható gép a 11. ábrán fel- 110 tüntetett géptől abban tér el, hogy csatlórúd helyett a forgó (48) keretváz kerül alkalmazásba. Az egyes karok (49) hasítékaiban a rúgóhatással szemben elcsúsztatható (50) görgök vannak vezetve, jne- 115