88184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás konzerválószer előállítására és élelmiszerek konzerválására

savval való esterszerű vegyületei keletkeznek vagy a tejcukorból és a használt organikus savból a tejcukor és a mindenkor a savanyításhoz használt szerves sav 5 vegyülete gyanánt új szerves savak képződnek. Az ecetsav pótlása gyanánt használhatók, pl. a borsavak, a tejsavak, a glycolsav, a diglycolsav, a citromsav vagy az almasav. Ezek a vízben könnyen 10 oldható savak szagtalanok, nem változtatják meg a hús felületi rétegeinek a színét még akkor sem, ha a konzerváló íolyadékhoz koncentráltan lesznek hozzátéve és a mésszel vízben részben oldhatat-15 lan, részben nehezen oldódó sókat képeznek, melyek amellett semmiféle maró tulajdonsággal nem bírnak, tehát az emésztőszervek nyálkahártyáit nem támadják meg, mely körülmény éppen a feltételesen 20 élvezhető hús élvezhetővé tételénél és a borsókák és trichinák megölésénél nagyon fontos. így pl. a borsavak és a diglylkolsav mészsói vízben oldhatatlanok, a tejsavak, glykolsav, almasav mészsói hideg 25 vízben nehezen oldhatók, míg a citromsav mészsója a hideg vízben nehezen oldódik, forró vízben pedig mint por válik ki. A tejcukoroldat savanyítására használt felsorolt szerves savak éppúgy, mint a 30 meleg befolyása alatt a tejcukorból és a savanyításhoz használt savból újonnan keletkezett szerves savak hasonló, a rothadást megakadályozó hatással bírnak, mint az ecetsav és annak esterszerű ve-35 gyületei a tejcukorral, úgy hogy bizonyos célokra az ecetsavnak más organikus savakkal való helyettesítése a konzerváló szerben az ezáltal elért előnyökkel igazolva van. 40 A tejcukor szétesési termékei azonkívül nemcsak d-glukosé és d-galaktoseból és a tejcukornak felsorolt savakkal való esterszerű vegyületeiből áll, hanem ezek 1-glukose és 1-galaktose, valamint d-l-glukose 45 és d-l-galaktose, továbbá d-galaktose és d-glukonsavból stb. állhatnak, mely utóbbi termékek tejcukorból, ill. laktobionsavból állíthatók elő. Az új szer előállítására szolgáló eljárás 50 pl. a következő: A tejcukrot a felsorolt savak egyikében, pl. borsavoldatban feloldjuk; ebből az oldatból d-glukosét és d-galaktosét vagy a felsoroltak két más, a tejcukorból 5r

i levezethető modifikációját állítjuk elő, mimellett a borsavval egyidejűleg, mint a tejcukor új szerves savjai, a galaktosetetra borsav és a trigalaktosetetra borsav képződnek; a borsavoldattal megsavanyított tejcukor bontási termékeinek 60 ezen oldatát gyenge borsavoldattal keverjük és ehhez a keverékhez a koncentrált vagy higított alkoholban oldott vagy valamilyen módon emulsiószerűen elosztott sinalbinmustárolajat keverjük hozzá. 65 Más savak alkalmazásánál a tejcukor esterszerű vegyületei vagy szerves savjai képződnek a mindenkor savanyításhoz használt savval. A tömegarányok úgy választandók, hogy a kész konzerváló folya- 70 dék egészben a tejcukor bontási termékeinek kb. 2—3%-át, a mindenkor használt szerves savak tehát, pl. a borsavak, tejsavak, a glykolsav, diglykolsav, a citromsav, az almasav vagy hasonlók kb. 75 0.2—0.3%-át és 1 rész sinalbinmustárolajat tartalmazzon kb. 20.000—30.000 rész kész konzerváló folyadék. Az összeállítás mennyiségaránya nincs minden körülmények között a fenti szá- 80 mokhoz kötve, hanem a mindenkori használati célhoz alkalmazkodhat és megfelelően megváltoztatható. A szer egyes alkatrészeinek a fenti példában megadott százalékos adalékjai tehát megnagyíthatok 85 vagy kisebbíthetők, valamint hogy a tejcukor felbontásánál glukose és galaktose, ill. galaktose és glukonsav vagy az újonnan keletkező szerves savak, ill. a tejcukor és a savanyításhoz használt sav 90 közti újonnan keletkezett esterszerű vegyületek képződése túlnyomó lehet vagy pedig a képződések egyike vagy másika elmaradhat. A tejcukor bomlási foka emellett függ az alkalmazott hőmérsékle- 95 tek magasságától vagy a használandó sav erősségétől. Hús számára a szernél glukose és galaktose tartalom, más élelmiszerek számára pedig az újonnan képezett esterszerű ve- to( gyület, ill. az újonnan képezett szerves savtartalom legyen túlnyomó, mely utóbbi savak a tejcukor és a savanyításhoz használt szerves sav bomlási termékeiből hő behatása alatt keletkeztek. ioí Az új szerrel való konzerválási eljárás hasonlóképen történik, mint az alapszabadalomban bejelentett szernél. Kisebb húsdaraboknál ez olyképen történik, hogy a húst csak egy bizonyos ideig a konzerváló U( folyadékba tesszük. Ha nagyobb tárgynak, pl. egész állatok vagy állatok egyes részei kezelendők az új szerrel, akkor éppúgy, mint az alapszabadalomnál bejelentett szernél, a konzerváló folyadékot uí a szövet belsejében valamely módon lehetőleg egyenletesen kell elosztani. Ha a konzerválásnál erősebb oldatot haszná-