88163. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpa és elektroncső szalagalakú izzószállal

Megjelent 1930. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG í SZABADALMI LEÍRÁS 88163. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Izzólámpa és elektroncső szalagalakú izzószállal. Nemoda Sándor egyetemi hallgató Budapest. A bejelentés napja 1923. évi október hó 10-ike. A jelenleg gyártott izzólámpák hőkihasználás szempontjából igen gazdaságtalanul működnek, ami különösen a nagy gyertyafényű egységeknél válik szembe-5 szökővé. Ugyanis például egy 1000 wattos gáztöltésű spiráldrótlámpában az izzószál vastagsága mintegy 0.3 mm. Az áramnak ezt az egész keresztmetszetet izzásban kell tartania, jóllehet fényt csak a külső felü-10 let sugároz ki. Az egész belső keresztmetszet tehát hiába fogyasztja az izzító hőt. Valamely izzótest által kisugárzott fény mennyisége az izzótest hőmérsékletének, vagy sugárzó felületének növelésével fo-15 kozható. Az első kívánalomnak igyekeztek is eleget tenni, de a másodikat teljesen figyelmen kívül hagyták eddig. Jelen izzólámpa feltalálója a fenti hátrányon lígy kíván segíteni, hogy az eddig hasz-20 nált hengeralakú izzószálat laposra hengerli, miáltal a kisugárzó felület lényegesen nagyobbodik anélkül, hogy a keresztmetszet és ezzel együtt az áramerősség s az áramfogyasztás is megváltoznék, mert 25 amennyivel vékonyabb lesz a szál, annyival szélesebb is. E találmány lényege tehát 1. egy olyan izzólámpa, amelynél az izzószál szalagalakú, minek következté-80 ben a sugárzó felület igen nagy mértékben (nagyobb egységeknél 2—3 szorosan) növekszik, ami a hatásfokot 80—120%-kai növeli, ez viszont a gyertyafényenkinti áramfogyasztást, például 0.5 wattról 35 0.26—0.15 wattra csökkenti. Ez azt jelenti, hogy az ívlámpák, sőt higanygőzlámpáknál is gazdaságosabbá válik a fémszálas izzólámpa. A fenti hatásfokjavulás már annak 40 figyelembevételével érhető el, hogy a sugárzó felület növelésével gáztöltésű izzólámpában a hűtő felület s így a hőveszteség is növekszik, a szál hőmérséklete tehát némileg csökken, kétszer akkora sugárzó felületnél tehát nem lesz a kisugárzott 45 fény is kétszer akkora, hanem valamivel kevesebb. Hogy mennyi, az a következő számításokból tűnik ki. Ha egy 1000 wattos izzólámpa 0.3 mm. vastag drótszálát 0.07 mm. laposra henge- 50 reljük, akkor szélessége 1 mm. lesz, felülete pedig 2.27-szer lesz nagyobb, mint drót alaknál volt, Tehát a sugárzó felület is 2.27-szer nagyobb, de a hűtő felület is ennyivel nagyobb. Ennek folytán például 55 1000 wattos izzólámpánál az izzó felület 127%-os növekedése ellenére is csak 100%kal növekszik a kibocsátott fény, ami azonban még mindig jelentékeny mennyiség. A nagyobb felület miatti hőveszteség go tehát, illetve hőmérsékletcsökkenés sokkal kisebb nagyságú, mint a fénynyereség s ez természetes is, mert egy izzó test által kisugárzott összes fénymennyiség nem egyenesen, hanem a hőmérséklet ne- 65 gyedik hatványával arányos. A hőmenynyiség pedig a négyzetével, ezért csökken a fénynyereség a hűtő felületnek csak a négyzetgyökével. A nyereség annál nagyobb, minél nagyobb keresztmetszetű az 70 izzószál. E találmány úgy a közönséges (egyenes drótszálú), mint a spirális izzószállal bíró izzólámpáknál is felhasználható. Ez utóbbiaknál a spirális alakját úgy kell meg- 75 választani, hogy a nyert felület szolgáltatta fény minél nagyobb része jusson ki a szabadba. E célból a spirálist a rajz szerinti alakúra készítjük. E találmány előnyei összefoglalva: 1. 80