88118. lajstromszámú szabadalom • Nyomólégfék gépi járművek számára

amikor a íéknyomásszabályozó működik. A 28. ábra a berendezést a lazítási helyzetben tünteti fel. A 29. ábra egy alább kifejtett előnyt nyújtó változatot szem-5 léltet. A működési mód a következő: A külön fel nem tüntetett fékezőtolattyú fölött, oly nyomólevegő foglal helyet, melynek feszültsége a tartályban 10 uralkodó feszültségnek felel meg. Mihelyt a géperejű jármű kerekei forogni kezdenek, a féknyomásszabályozó a (14) vonókötelet megfeszíti és a (43a) emelőt (27. ábra), a (72a) rúgó hatása ellenében, a 15 27. ábra szerinti helyzetbe lengeti. A (43a) emelőnek ezen elforgása a (88) tengely és a (89) emelő a (90) síktolattyúra vitetik át, mely azután a (91) és (92) csatornákat egymással összeköti. A berendezés most a 20 fékezési készenléti helyzetben van. Ha már most a vezetőszelep fékezőtolattyúja iitján fékezést indítunk meg, akkor a nyomólevegő a (91) átömlő nyíláson, a (90) tolattyú (93) kagylóján és (92) csatlakozá-25 son át a fékhengerekhez áramlik és a féket működteti. A (90) tolattyú (94) furattal van ellátva. A tolattyú hátán (95) golyó van elhelyezve, melj^et a (96) csuk lós kar enyhén a tolattyúhoz szorít. A 80 (96) emelő szabad végére ugyanis (97) rúgó támaszkodik, melynek feszültsége a (98) csavarral szabályozható. A tolattyútok falazataiban (99) furatok vannak kiképezve, melyek a tolattyútolc belsejét az 35 atmoszferikus levegővel kötik össze. Ha a fékhatás már most oly erőteljes lett, hogy a kerekek már csak lassan forognak, akkor a (16) féknyomásszabályozó útján a (18) kötélben a már ismertetett módon 40 előidézett feszültség enged és a (72a) rúgó a (43a) emelőt a 28. ábra szerinti helyzetbe lengeti. A (90) tolattyú azután a (91) csatorna torkolatát elzárja és a (94) furattal a (92) csatlakozásnak nyílása 45 fölé kerül; a fékhengernyomás ekkor a (92, 94 és 99) csatornákon át a szabadba áramlik. A fékek ismét lazíttatnak; a tengely forgása a jármű menetsebességének megfelelően ismét növekszik, a féknyo-50 másszabályozó a (14) kötelet ismét meghúzza, amikor is új fékezés lép fel. Gyakorlatilag a fékezőhatás úgy fog fellépni, hogy a kerekek csúszása még éppen elker ültessék. 55 A 27. és 28. ábrák szerinti berendezés azonban nem engedi meg, hogy a kocsit teljesen megállítsuk, miután a fékhengerlevegő már akkor áramlik ki, amikor a jármű lassan jár, úgy hogy a centrifugális erő nem képes többé a féknyomássza- 60 bályozó fékkorongja és a hajtótengely közötti kapcsolat előidézésére. Hogy a járművet a nyomólégfékberendezéssel teljesen nyugalomba hozhassuk, a lazító tolattyú tokján a 29. ábra szerinti berende- 65 zés van kiképezve. Ez a berendezés a (101) rúgóval terhelt (100) visszatartó szelepből áll. Ha ennél a berendezésnél a (90) tolattyút a lazítási helyzetbe mozgatjuk, akkor a szeleptokot a fékhenger a (94) 70 furaton át beáramló közeg nyomása a (100) szelepet, a (101) rúgó hatása ellenében, megemeli és a nyomóközeg a (99) nyíláson át mindaddig kiáramlik, míg a nyomás annyira lecsökkent, hogy a (101) 75 rúgó feszültsége legyőzi. Mihelyt ez megtörtént, a (100) szelep záródik és a fékhengerben és a vele közlekedő terekben visszamaradó, csekély nyomás elegendő a jármű megállítására. A (101) rúgó í'e- 80 szíiltségét a (102) csavarral szabályozhatjuk. Ha a féknyomásszabályozó felmondja a szolgálatot, akkor a fellépő nyomáshiány következtében a lábítós í'ékemelők kezeié- 85 sénél fékezésnek feltétlenül kell beállnia. Ezért baleseteknek elejét veendő, tetszőleges, ismert szerkezetű mechanikai nyomólégfékberendezést rendezünk el, mely a nyomólégfékberendezéssel oly függőségi 90 viszonyban van, hogy ez utóbbinak működtető emelőivel önműködően kapcsoltatik, valahányszor a nyomólégfékberendezésben nyomáshiány lép fel. Ilyfajta berendezés a rajz 30—32. ábráiban van 95 szemléltetve. Az emelőrendszer megfelel a 24—26. ábra szerintinek, de természetesen az előbb ismertetett emelőelrendezéseket ezzel a berendezéssel kapcsolatban is alkal- 100 mazhatjuk. A (12b) és (13b) emelők a (103) hüvelyen vannak elrendezve (31. ábra). A (12b) emelő, ék útján, ezzel a hüvelylyel mereven van összekötve (32. ábra), míg a (13b) emelő a hüvelyen lazán for- 105 gathatóan van elhelyezve. Ez utóbbi lazán van rátolva a (104) tengelyre. Egy másik, a (105) hüvely, a (104) tengelyen akként van elhelyezve, hogy annak forgó mozgásában részt vehet, azonfelül pedig 110 hosszirányban el is csúsztatható a tengelyen. Ez ismert módon, a (104) tengely hosszirányában elcsúsztatható éknek a (105) hüvelyben való elrendezésével válik lehetővé. A tengely a (106) és (107) csap- 115 ágyakban forgatható. A tengely egyik végére a (108) kar ék segélyével van felerősítve, mely karba a mechanikai fék-