88094. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpa

.Megjelent 1930Q. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI jSEBlE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88094. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Izzólámpa. Pateiit-Treuliand-Gesellscbaft für elektrische Glühlampen in. b. II. Berlin. A bejelentés napja 1920. évi szeptember hó 21-ike. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1919. évi március hó 20-ika. A találmány az úgynevezett csúcsnélküli izzólámpákra és azok előállítására való eljárásra vonatkozik. Közönséges izzólámpák előállításánál a körtét széle. sebb végénél átlyukasztják és a lyuk fölé csövet tapasztanak, amelynek segélyével később a levegőt a körtéből kiszivattyúzzák. Ennek a csőnek hozzákapcsolási művelete az úgynevezett „csövezés". A csúcs 0 oly hegyes kiemelkedés, amely visszamarad akkor, ha a kiszivatási művelet befejezése után az említett csövet leolvasztva, a körtében levő nyílást elzárjuk. Ez a csúcs azonfelül, hogy zár gyag nánt szolgál, nem hasznos, sőt káros és pedig nem csak azért, mert a külső alakot rontja, hanem azért is, mert akadályozza a lámpa fényének szétterjedését. Némely fajta lámpánál, pl. opál- vagy színesüveg-0 bői készített lámpánál a csövezés és elzárás rontja a csúcs körül levő színezést. Megkísérelték már a csúcs kiküszöbölését, de egy kísérlet sem eredményezett alkalmazásánál használható üzemi eljá-5 rást. Némely esetben megkísérelték a szívócsőnek a körte nyakához való kapcsolását. Az ezzel az eljárással szemben emelt kifogások egyike az, hogy .az eljárás nehezen kezelhető lámpát eredményez Q és nagy törési százalékarányt okoz. Ezenkívül az ily lámpánál a talapzat felszerelése is nehézséget okoz. A találmány értelmében a szívócsövet a szárcsőhöz kapcsoljuk, amely arra szolgál, hogy a •) szálszerelvényt és a bevezető drótokat hordja. Erre pedig is történtek kísérletek, de ezeknek egyike sem adott gazdaságos eredményt, mert azt a nyílást, amelyen át a szívócső a körte belsejével van összekötve, nem helyezték el a kellő módon, 40 ezenkívül a megkísérelt eljárások kivitelénél nem sikerült az üvegben fellépő feszültséget kikerülni és a bevezetődrótok szerelvényének és a lámpa egyéb részeinek megsérülését elkerülni. Némely ré- 45 gebbi eljárás továbbá nem volt alkalmazható a fémszálas lámpára, amelynek szálfartó rúdja a szárcső felső végéhez van forrasztva. A csúcsnélkiili lámpák előállítására való régebbi eljárások főképen 50 kézimunka eljárások voltak és nem voltak alkalmasak munkamegtakarító gépezetekben való foganatosításra. A találmány értelmében a szívócsövet a szárcsőhöz annak belső végénél kapcsol- 55 juk hozzá. A leírásban a szárra vonatkozólag használt „belső vég" kifejezés a szárcsőnek azt a végét jelenti, amelyhez a száltartó van hozzákapcsolva és amelybe a bevezetődrótok he vannak ol- 60 vasztva, a „külső vég" kifejezés pedig azt a véget jelenti, amely a körtével a lámpaalzat végén van egyesítve. A szívócső megfelelő végeit hasonló kifejezésekkel jelöljük meg. Az a nyílás vagy csa- 65 torna, amelyen át a szívócső a körte belsejével közlekedik, előnyösen a szárcsőhöz képest oldalirányú vagy harántos és ennek folytán lehetővé teszi a száltartó pálcának a szár tetején való felszerelését. 70 Ezt a csatornát előnyösen oly módon létesítjük, hogy a szívócsövecske belső vége körül képződött olvasztott üvegtömegre a bevezetődrótok bezárásának művelete