87931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek és ötvözetek kezelésére
— 2 — mai benső érintkezésbe bozzuk, pl. azáltal, hogy az oldatot a kb. 500° hőmérséken tartott ólomba szorítjuk, úgy hogy a keletkező gőz á reagens részecskéit az 5 ólomban elosztja. A gőz keverő hatását mechanikus keveréssel is támogathatjuk. A reagensnek az olvadt fémmel való benső keverését természetesen más alkalmas segédeszközzel is elérhetjük. Termé-10 szelesen tekintetbe veendő, hogy az olvadt ólom fajsúlya lényegesen meghaladja a reagens oldatét. További példák gyanánt réznek ólomból való eltávolítása alkaliszulfidoldat 15 vagy kéntartalmú marólúgoldat segélyével, vagy cinknek ólomból való eltávolítása klórcink és konyhasó oldatának segélyével, melyhez esetleg a levegő oxidáló hatását támogató oxidáló szereket is ke-20 verhetünk. A találmány természetesen nem korlátozódik ólom tisztítására és a fenti példákra, hanem más fémek pl. réz, ón, stb. kezelésére is alkalmas és más reagense-25 ket is hasznosíthat. Az eljárás foganatosításánál a reagenshez keverendő oxidáló szerek egy részét megtakarítjuk, mert a képződő vízgőz is oxidáló hatást fejthet ki. 30 A találmány lehetővé teszi továbbá, hogy a fémolvadék kezelését a reagens olvadási pontja alatti hőmérsékeken is végezhetjük, ami sok esetben kívánatos. A találmány tárgyának foganatosítását 35 a csatolt rajzokkal kapcsolatosan ismertetjük. 1. ábra vázlatos függélyes metszetben a fémolvadékot tartalmazó ömlesztőedényt tünteti fel, amelybe a reagensoldat beve-40 zetésére szolgáló cső nyúlik. 2. és 3. ábrák az eljárás foganatosítására szolgáló két más berendezés vázlatos függélyes metszetét tüntetik fel, melynél az oldatból termelt gőz szabályozásáról és 45 felhasználásáról is gondoskodunk. 4. ábra egy tökéletes berendezés vázlatos metszete; 5. ábra e berendezést kiemelt kezelőkészülékkel, 50 6. ábra pedig felülnézetben tünteti fel. Az 1. ábra értelmében a reagensoldatot az (1) edényben lévő fémolvadékba a kellő mélységig belemerülő alul nyilt (2) csövön át vezetjük. Az oldatnak az olvadék-5b kai való érintkezésekor keletkező gőz felemelkedve szétterjed az olvadékban s ezáttal jól keveri vele a reagenst, ami hatékony finomítást idéz elő. Az (1) cső szájára természetesen porlasztó vagy más elosztó szerelhető. 60 A 2. ábrabeli készüléknél a fémolvadék melegét közvetve hasznosítjuk az elgőzöltetésre, amennyiben a fémmel egy elgőzölő elemet fűtünk, mely viszont az oldatot hevíti fel. A (3) edény részben vagy 65 egészen merül be az olvadékot tartalmazó (1) ömlesztőtartályba. A (3) edénybe a (2) csövön át a reagensoldatot lehetőleg finoman elosztott állapotban tápláljuk. Az oldatnak a (3) edény forró falaival vagy 70 egy ütközőlappal való érintkezésekor keletkező gőz a (3) edényben nyomást létesít, mely a (4) kibocsátó csövek és (5) szelepek révén szabályozható s a víztől mentesített reagensnek az olvadékba való beszorítá- 75 sára hasznosítható. A reagens a (3) edényből egy az olvadék szintje alatti (6) nyíláson vagy kibocsátószelepen át léphet az olvadékba, úgy hogy az esetleg vele együtt kilépő gőzzel 80 együtt felemelkedve keveredik az olvadékkal. A 3. ábra értelmében azonban a (3) edényt alul az olvadékkal szemben elzárhatjuk, úgy hogy a gőznyomás a (7) csövön keresztül a reagenst más helyre, 85 pl. a (8) reakciókamrába viheti, amelyben a fémolvadék alkalmas módon keringettetik, miközben a reagens reá hat. Ajánlatos a (3) edényt alul (9) bebocsátószeleppel ellátni, úgy hogy az olvadék idősza- 90 kosán benyomulhat a (3) edénybe s azután a reagenssel együttesen szállíttatik tovább az ismert Roesing-szivattyú módjára. Ezáltal az olvadéknak a reagensen keresztül való mozgatására szolgáló szi- 95 vattyút megtakaríthatjuk, vagy az ilyen szivattyú hatását támogathatjuk. Ahelyett, hogy a gőzt időszakosan önműködően hagynók a (7) csövön keresztül az edényből kilépni, a (4) gőzelvezető 10C csőbe vagy más alkalmas helyre forgó vagy tolattyús szelepet stb. iktathatunk be, mely a gőzt időszakosan kibocsátja, úgy hogy a fém időszakosan beléphet az edény belsejébe, anélkül, hogy az olvadék- 10í felületnek a (7) cső alsó szája alá kellene sülyednie. Az ilyen szelep működését később részletesen ismertetjük. Bármilyen szerkezetet is használjunk a létesített gőzt mindig kondenzátorba ve- HC zethetjük, vagy fűtésre használhatjuk, vagy egy részét (10) csövön át (3. ábra) sugáralakban az olvadékba vezethetjük, úgy hogy .azt keringésben tartjuk, ami az olvadék hőmérsékét állandósítja. Lehet 115 azonban az olvadékot más módon is ke-