87871. lajstromszámú szabadalom • Készülék a bőrnek az állatról való lenyúzására
— 3 — a III térbe alul bevezetni. A nyugasztóról felszálló gázok egy része, mely az érc redukciójára használandó fel, 1400— 1500° hőmérsékű, ami az ércek számára 5 túlmagas lenne, mert a salak megolvasztását és az érc zsugorodását idézné elfi. A találmány értelmében a gázok hőmérsékének csökkeni ésé re használjuk a IY kokszolóaknából kilépő s a mellékt érméit) kéktől megfosztott eiegygáz egy részét, melyet lehűtve vezetünk be. Ilyen módon még azt az előnyt érjük el, hogy a redukáló térben hydrogénlieri dús és szénnel túltelített gáz áll rendelkezésre. A 15 l.ydrogén a kénnel, arzénnel stb. egyesül s ezeket a gázárammal kiviszi. A hydrogén emellett erőteljesen redukál, s e tekintetben lényegesen különbözteti meg a találmány szerinti eljárást az eddigi 20 nagyolvasztó eljárásoktól. Tudvalevőleg hydrogén a leghatékonyabb ipari redukáló szer. Minthogy az ércek redukciója nagy fontossággal bír és az eljárást jellemzi, aján-25 latos e folyamiatokat részletesebben megismerni. A nyugasztóból felemelkedő forró szénoxydgázokhoz a f entemlített okokból a kokszolásból származó lehűtött gázt ke-80 verjük s ilyen módon gyakorlatilag szénsavmentes, hy drogéndús és szénnel telített gázit kapunk, mely kb. 950°-nyi hőmérsékkel jut a már redukált érchez. A hydrogén tudvalevőleg már alacsony hő-35 mérséfcen redukál, tehát az ércet már a redukáló akna magasabb zónáiban redukálta fémivassá. Ezen fémvas a széinhydrogéneíket és szénoxydot tartalmazó gázzal találkozva, kaitaJyzálor gyanánt, hat, mert 40 rendkívül finom eloszlású felületréteggel bír. E fémvasfelületre auiorfszién válik le» mely alacsony hőmérsiékem keletkezvén, nagy aktivitású és karburáló hatású a-szén lesz. A z ezen szénből és a va sból 45 képződő vaskarbid (FesC) még aktívabb redukálószer s a jelenlévő szénnel egyidejűleg erősen redukálőan hat a fémfelület alatt esetleg még jelenlevő fémoxydokra. Ezen belhaitás folytán szénsav vagy szén-50 oxyd keletkezik s a vaskarbid fémvassá alakul vissza, mely kaítalyzátoir gyanánt hajtva, újból képes aíktív szeneit felvenni. Ilyen módon az, érciszemcsiék tökéletesen redukálódnak. Amilyen mérvben az érc 65 magasabb hőfokú övezetekbe sülyed le, kiilönösien 600° fölötti hőfokokon már a kevésbé aktív [i szén keletkezők, mely a vasat elősizenezi és később megvédi lajkkal való összeolvasdástól. Az új eljárás a kemence (I—IV) teré- 60 nek megfelelően négy külön szakaszra osztható (5. ábra). I. A pest. Itt az olvadék 1500°-ig hevül s a leicsapolásiig marad e hőmérséken. E fürdő fölött a forró nyomólevegő oxydáló <35 övezetet képez, melynek oxydáló hatása azonban csekély, minthogy a lecsepegő fém nagy sebességgel esik át ezen övezeten. II. A nyugasztó. Itt a következő folya- 70 mátok mennek végbe: a) Az ércnek esetleges, befejező redukciója szilárd szén révén 1000° fölötti hőfokon, b) a fémnek salak alatt való megömlesz- 75 táse, c) a folyósvasnak 1200—1500°-nál való szemezése, cl) szénoxyd keletkezése. III. A redukáló tér. Itt a következő fo- 80 lyaimatok mennek végbe: a) Az érceiknek az ismertetett gázelegy révén eszközölt száraz redukciója 950" alatti hőmérsékeken; b) az érc lertőzniéinyeinek, különösen a 85 kénnek és arzénnek fent ismertetett hydrogeniziálása. E mellett a gyűrűs redukálótér a centrális kokszolóakna sugárzási hnveszieségeit is csőikként,i. : -IV. Az elkokszosító tér. Ebben a köveit- 90 kező folyamatok mennek végbe: a) a tüzelő frakcionált deszitillálása a környezetétől 1300°-ig fokozódó homérsiékeik mellett; b) az akna alsó, 1100—1300°-nyi öveze- 95 táben vízgá;z termelése: s a hőmér sc-jknek a kedvező kckszolási hőfokna való miérséklése. c) Esetleg az ércaknából távozó vagy hasonló gázoknak egyedül vagy vízgőzzel 100 együttes bevezetése az 1300—1100° hőmíéirsékű övezetébe. Megjegyzendő, liogy ezen aknáiban a szén deszitillációja 600°-ig liőíoigya,sz,tóművelet, míg a magasabb hőfokú méllyebb 105 övezetekben a folyamat exothermikus. Az eljárás eilőnyei a következők: 1. Külön kokszolótelepnek s az ezzel kapcsolatos berendezési és üzenni költségeiknek megtakarítása, 110 2. a koksz oltásaikor, szárításakor & 3l> kemenőében való újabb felheviitéselkor fellépő hőveszrceségek elkerülése. 3. Azon kokszíveszieségek elkerülése, melyiek a kinyomásnál, oltásnál, tárolásnál, 115 szállításnál, stb. lépnek fel. 4. A kokszkemencétől vagy a raktártól
