87787. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagporlasztó, különösen magasan forró tüzelőanyagok számára
5. és 6. ábra egy más kiviteli példa részben zárt helyzetének homlok- és felülnézete ; 7. és 8. ábrák felülnézetben és metszet-5 ben az 1. ábrabelihez hasonló fojtótolatytyút tüntetnek fel, mely azonban a köpenycső felső szélét a záróhelyzetben körülveszi ; 9. ábra a 7. ábrának megfelelő felül-10 nézet, melyben azonban a fojtószerv két fele az 1. ábrának megfelelően teljesen hátra van húzva; 10. és 11. ábrák metszetben és felülnézetben egy módosított fojtószervet tüntetnek 15 fel, mely egy módosított porlasztószerkezetben záró helyzetében a köpenycső felső széle fölött szűkített átáramlási keresztmetszetet szab meg a porlasztási elegy számára; 20 12. ábra a 11. ábrának megfelelő felülnézet a két szervfél szélső helyzetéről; 13. és 14. ábrák egy további példát tüntetnek fel metszetben és felülnézetben, melyben a fojtószerv zárt helyzetében a 25 köpenycső száját teljesen lefedi s a porlasztófúvókából való tüzelőanyagkilépést egyáltalán meggátolja, míg egy középső helyzetében a köpenycső száját teljesen szabaddá teszi; 30 15. ábra a 14. ábrának megfelelő felülnézetben mutatja a teljesen széthúzott szervfeleket. Az (1) porlasztótok az égési levegőt a hőerőgép munkahengerébe vezető légbe-35 szívócső egy részét képezi és (2) úszóitokkal ós (3) légbebocsátó csonkkal van ellátva. A porlasztóban a (4) tüzelőanyag-emelkedőcső elé van iktatva az (5) adagolófúvóka, míg a (4) csövet a (7) légbeszívó-40 nyílásokkal ellátott (6) köpenycső veszi körül. A köpenycső szükség esetén egy az égési vagy a porlasztási folyamatot módosító .gáz, pl. acetylen, oxigén, nyomólevegő, vagy gázlégelegy bevezetésére is 45 használható. A (4) tüzelőanyag-emelkedőcső keresztmetszete nagyobb mint az (5) adagolófúvóka furatának keresztmetszete s célszerűen ennek többszöröse. Az emelkedőcső felül (4a) fejbe megy 50 át, mely kívül karcsú kúpalakú, míg (4b) furata tölcséresen bővül, úgy hogy a száj keresztmetszete többszöröse a (4) emelkedőcső furatkeresztmetszetének, vagy az ezen cső elé iktatott (5) adagolófúvóka-55 keresztmetszetének. A (4) emelkedőcső szájnyílása a (6) köpenycső (6a) szűkületének szintje táján foglal helyet; a (6a) szűkület fölött és alatt a köpenycső tölcséresen bővül s a (4a) csőfej körül kúpos kiképzésű, úgy hogy e helyen a köpenycső 60 és a (4a) csőfej a (4) cső szája körül kúpgyűrűs csatornát határolnak a köpenycsövön keresztül bevezetett s esetleg járulékos folyadékkal, pl. vízzel telített levegő átvezetése számára. Az emelkedőcső szájá- 65 nak az alsó csőfurathoz képest való növelése és az alsó csőfuratnak az adagolófúvóka szájkeresztmetszetéhez képest való nagyobb méretezése révén azt érjük el, hogy az emelkedőcső fejében a tüzelő- 70 anyag áramlási sebessége meglehetősen csekély. Ezzel szemben azonban, különösen üresjáratkor, ha a később leírandó fojtás centrikusán szűkítve van és az égési levegő teljes, vagy túlnyomó mennyisége a 75 köpenycsövön keresztül való áramlásra kényszeríttetik, e levegő nagy sebességgel halad át a .köpenyesőszűkület és az emelkedőcsőfej közötti kúpgyűrűs résen. Ezzel azt érjük el, hogy az emelkedőcsövön be- 80 lépő tüzelőanyag, mely esetleg levegővel, vagy az égési folyamatot kedvezően befolyásoló gázzal lehet elegyítve, az emelkedőcső fejéből kis sebességgel lép ki s a eső pereme körül finom fátyol alakjában 85 húzódik el, s ezen fátyolhoz ütközik az esetleg előporlasztott járulékos folyadékkal kevert és kúposán vezetett nagysebességű levegőáram, mely az egyesült injektor-, szívó- és ütközőhatás f olytán a folya- 90 dékok intenzív porlasztását s a keletkező ködnek a levegőben való tökéletesen egyenletes elkeverését idézi elő, különösen akkor, ha a mótor üresen vagy kis terheléssel jár s ennek folytán aránylag keve- 95 sebb levegő tápláltatik. Tudvalevőleg azonban éppen üresjáratkor ütközik a magasan forró tüzelőanyagok elporlasztása nehézségekbe, mert az ilyenkor fogyasztott kis tüzelőmennyiség rendszerint nem 100 porlasztatik el eléggé finoman, vagy nem kevertetik eléggé egyenletesen a levegővel, úgy hogy az elegyben különböző sűrűségű helyek fordulnak elő, melyek túlságosan nagy vagy túlságosan alacsony 105 tüzelőanyagtartalmuk vagy a tüzelőanyagcseppecskék túlságos nagy mérete folytán a gyújtási és elpuffanási folyamatot hátrányosan befolyásolják. A (6) köpenycső és a (4) emelkedőcső 11c közé (8) szabályzó- vagy korrekturaköpenyt iktathatunk, mely felső zárt vége közelében finom (9) nyílásokkal bír. Ilyen korrakturaköpeny alkalmazása esetén a (4) emelkedőcső furata néhány finom (10) ol- nf dalfurat révén közeledik a (8) korrekturaköpeny belső terének alsó végével. A köpenycső belső terét és a korrekturaköpeny