87508. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági berendezés elektromos vezetékhálózatok hibás szakaszainak önműködő lekapcsolására

— 2 — viszonyt választani, de legalább is az egyik transzformátornál kell erre tekintettel lenni. Elérjük ezzel az elrendezéssel, hogy a 5 vezetékszakasz valamennyi pontján és valamennyi terhelésnél állandó feszültség keletkezik a fő- és a segédvezeték közt és hogy a két vezetékág közt a normális áramviszony, mely a transzformátorok 10 nélkül meglenne, a bekapcsolt transzformátorok dacára, csaknem változatlanul fennmarad. Azonkívül a két áram majdnem teljesen fázisban marad egymással. Az egyensiily a fő- és a segédvezetékben 15 folyó áramok közt rendkívül stabil és így a differenciális relaisk igen érzékenyre állíthatók be. Különösen kedvezőkké lesznek a viszonyok az 1. ábrán látható elrendezésnél, 20 ami a két vezeték közti egyensúlyt és ,a segédvezetéken folyó áram fáziseltolódásának és eltorzulásának elkerülését illeti a fővezetékben folyó árammal szemben, ha .a vezetékszakasz első transzformátor-25 jának áttevési viszonya kisebb, mint a két vezeték közt fennálló impedanciaviszony fele és ha azonkívül a második transzformátornak, melynek sekundártekercse, az első transzformátoréhoz képest, fordítva 30 van kapcsolva, kisebb a primár és nagyobb a sekundár tekervényszáma, mint az első transzformátornak. Itt (és a következőkben mindenütt) az „első" és a „második" transzformátor kitétel azt jelenti, 35 hogy a vezetékszakaszban lévő két transzformátor tényleges bekapcsolásakor az „első" transzformátor vasmagja különböző értelemben, a „második" transzformátor vasmagja ellenben ugyanazon ér-40 telemben mágneseztetik két tekercse által. Ezek a megjelölések tehát csupán magukban a transzformátorokban uralkodó tényleges mágnesezési viszonyokra vonatkoznak és függetlenek a vezeték-45 szakaszban az energiaátvitel irányától, azaz egyremegy, hogy a vezetékszakasznak melyik végén van az „első" vagy a „második" transzformátor. Ezen javított elrendezéssel ugyanazok 50 a mágneses viszonyok idéztetnek elő egy vezetékszakasz első és második transzformátorjában minden terhelésnél. Ez az elrendezés pontos kiegyenlődést eredményez és a gyakorlatban igen nagy 55 előnyöket nyújt. így pl. a kikapcsolószervek (relaisk) beállítása rendkívüli finomsággal végezhető, mert a normális üzemben nemcsak az áramok effektív értékeinek egymáshoz való viszonya, hanem a fő- és segédvezeték áramgörbéinek alakja 60 és kölcsönös helyzete is, minden terhelésnél, változatlan. Ahelyett, hogy különbözőre válasszuk a két transzformátor primár tekervényszámát, lehet a két transzformátor vasmag- 65 jának méreteit megfelelően különbözőre venni, vagy pedig ezt a két módszert kombinálni. A transzformátorok telítése mellékesen még azt az előnyt nyújtja, hogy az ilyen 70 telített transzformátorok, tapasztalat szerint, a nagyfrekvenciájú és lökőhullámoknak, melyek a vezetéken keresztülfolynak, kisebb ellenállást nyújtanak, mint a nem telített vaskészülékek. 75 A vezetékszakasz két transzformátor jának pontos kiegyenlítése egymáshoz és a segéd- és a fővezeték közt fennálló impedancia viszonyhoz képest még a következő foganatosítási példákkal is előidézhető, 80 melyek, a most tárgyalttal szemben, bizonyos szerkezeti előnyöket nyújtanak: A 2. ábrán pl. olyan elrendezés kapcsolási módja van bemutatva, melynél mindkét transzformátor primártekercse az el 85 nem ágaztatott áramot vezeti. Ezen elrendezés hatása ugyanaz, mint az 1. ábránál, azonban a transzformátorok tekercselési viszonyai itt másképen számítandók. Lehet természetesen a vasviszonyokat mó- 90 dosítani; az alábbi magyarázathoz azonban, egyszerűség kedvéért, példaképpen feltettük, hogy mindkét transzformátor vasma gméretei ugyanazok. Ha a (15) és (25) vasmag mérete azonos, 95 akkor a két (14, 24) sekundártekercsre is azonos tekervényszámok adódnak ki. A (23, 24, 25) második transzformátor primár tekervényszámának ismét, mint lent, kisebbnek kell lennie a (13, 14, 15) 100 első transzformátor primár tekervényszámánál. Azáltal azonban, hogy a két transzformátor sekundártekercsét itt nem kell különbözőre választani, hanem azok azonos tekervényszámot kapnak, bizonyos 105 transzformátortípusok sorozatos gyárthatásának előnyét érjük el. A 3. ábra egy másik foganatosítási példát mutat, melynél a (13, 14, 15) transzformátor (13) primártekercse az elágazta- 110 tott áramot, a (23, 24, 25) transzformátor (23) primártekercse ellenben az el nem ágaztatott áramot vezeti. A (2) vezeték (17) elágazási pontja, a (13, 14, 15) transzformátornál, a (11) kapcsoló és a (13) pri- 115 mártekercs közt fekszik, míg a (23, 24, 25) másik transzformátornál a (26) elágazási pont a két, (13, 23) primártekercs közt van /