87508. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági berendezés elektromos vezetékhálózatok hibás szakaszainak önműködő lekapcsolására

— 3 — elrendezve. Ennél az elrendezésnél természetesen ismét elesik az egyenlő sekixndár tekervényszámokban rejlő előny. Ezeket egymástól annyira eltérően kell meg-5 választani, hogy a második transzformátor (24) tekercsének tekervényszáma egyenlő legyen a (13) és (14) tekercs tekervényszáimának összegével. Ez az elrendezés annyiban előnyös, mert, egyébként 10 azonos viszonyok közt, a (24) tekercs tekervényszáma valamivel kisebb lehet, mint az 1. ábrán látható elrendezésnél. Lehet különböző méretű vasmagokat is választani a transzformátorokhoz, vagy 15 pedig több transzformátort alkalmazni a vezetékszakasz mindkét végén, amikor is minden ilyen transzformátor több résztranszformátorra lehet osztva, vagy több vasmaggal lehet ellátva. Ekkor egy veze-20 tékszakasznak legalább is két transzformátorja egymástól mindenesetre eltérő kell hogy legyen és a transzformátorok különböző vasmagokkal képezhetők ki, ha csak, a tekervényszámoknak a vasmagok-25 hoz és a segéd- és a fővezeték impedanciájának viszonyához képest való helyes méretezésével, gondoskodunk arról, hogy a mágneses indukció a vasmagokban mindig ugyanaz maradjon. A viszonyok előre 30 kiszámíthatók. A 4. ábrán egy ilyen elrendezés látható. A (14, 24) sekundártekercsek, melyek az (1) fővezeték (17, 27) elágaztatási pontjaihoz vannak kapcsolva, ismét egymással 35 ellentétesen vannak beiktatva a (2) segédvezetékbe. A feladat ismét az, hogy úgy szerkeszszük ezeket a transzformátorokat, hogy lehetőleg pzonos feszültség idéztessék elő a 40 vezetékszakasz valamennyi pontjában az (1, 2) párhuzamos vezetékek közt és hogy, ennek dacára, a normális árameloszlás maradjon változatlanul fenn a fő- és a segédvezeték közt, a vezetékszakasz min-45 den terhelésénél. Továbbá lehetőleg elkerülendő az (1, 2) vezetékekben folyó két áramnak egymással szemben való minden fáziseltolódása és eltorzulása. A transzformátorok tehát, a normális üzemben, 50 potenciálkülönbséget kell, hogy előidézzenek a fő- és a segédvezetók közt, anélkül, hogy észrevehető befolyást gyakorolnának a keresztülfolyó áramra. Tegyük fel pl., hogy olyan védendő ve-55 zetékről van szó, mely igen nagy áramerősséget vezet. A fő- és a segédvezeték tehát igen egyenlőtlen lesz, úgy hogy a segédvezeték csak aránylag gyenge részáramot vezet. Ez esetben célszerű a transzformátorokra közvetlenül a vezetéksínekre, 60 illetve egy vezetékcsőre felszerelni. Ez van feltüntetve a 4. ábrán, ahol a (15, 25) vasmagok olyan gyűrűkből állanak, melyek egyszerűen rá vannak dugva a (13, 23) vezetékdarabokra és a (14, 24) sekun- 65 d ár tekercseket tartják. Hogy a fő- és a segédvezeték közt a kívánt egyensúlyi állapotot csak egy-egy primártekercscsel idézhessük elő, a transzformátorok vasgyűrűinek különböző át- 70 mérőjűeknelc kell lenniök, mert egyedül a tekervényeknek a vezetékek impedanciaviszonyához képest való megválasztásával vagy a vaskeresztmetszetek megváltoztatásával egyensúly el nem érhető. 75 Az erővonalak útjának szükséges hoszsza a két vasmagban a segéd- és a fővezetékek közt fennálló impedanciaviszonnyal, a transzformátorok tekervény,számaival és a vaskeresztmetszetekkel 80 összhangban, előre kiszámítható. A 4. ábrában látható most tárgyalt elrendezés különösen alkalmas arra is, hogy a transzformátorokat résztranszformátorokból állítsuk össze, azáltal, hogy 85 nagyobb számii vasgyűrűt tolunk rá a (13, 23) közös vezetékcsövekre. A gyűrűk vagy egyenkint, vagy együttesen láthatók el a sekundár tekercsekkel. Ily módon kevés meglévő modellel egyszerűen összeál- 90 líthatók a transzformátorok a különböző vezetékhosszakhoz és áramerősségekhez. Az elrendezés előnyei főleg abban állanak, hogy a transzformátorok szerkesztésére és kapcsolására vonatkozólag nagy a 95 szabadság és hogy ennek dacára az azonos mágneses indukció miatt a párhuzamos vezetékekben folyó áramok viszonyának tökéletes függetlenségét érjük el a vezetékszakasz terhelési állapotától. Lehet- 100 séges tehát, hogy a transzformátorok szerkezetét a legmesszebbmenő módon a mindenkori elektromos és térbeli viszonyokhoz alkalmazzuk. A gyakorlati üzem céljára a transzfor- 105 mátorok az egyik vagy mindkét oldalon célszerűen ohm-féle vagy kapacitív ellenállásokkal hidalhatok át. Ezen ellenállások beépítésével természetesen az áramok egyensúlya a fő- és segédvezetékben nem no szabad hogy megzavartassék és az elrendezés érzékenysége hiba esetében bekövetkező kikapcsolódás tekintetében nem szabad hogy befolyásoltassék. Az 5. ábrán ez a kapcsolási mód van be- 115 mutatva. A (28) ellenállás a (13) primartekerccsel, a (29) ellenállás pedig a (14) sekundártekerccsel van párhuzamosan